Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-08-11 / 64. szám
BÉKÉS 19-% augnsztns 11 Az újvárosiak ártézi kutat kérnek, a polgármester a közgyűlés elé terjeszti a kérést. 3500 -4000 pengőt kell a kút költségére a költségvetésbe beállítani.-/ kötelezettségeket tolják ki egy évvel. Kérjenek vetőmagot és olcsó takarmányt. Tildy Zoltán felszólalása és Márky Jenő gazdasági felügyelő felvilágosítása után Mets József (Gyula) is sürgeti a küldöttség felküldését a kormányhoz s ha kell, a kormányzóhoz, mert kivételes idők kivételes intézkedéseket tesznek szükségessé. Ma már ott tart a gazda, hogy vagy eszik és kenyeret ad családjának, vagy vetőmagot tesz félre. Gyulán még csak előnyös a helyzet, itt megvan már az egri norma, ott beiratkozhatnak a gazdák. Több felszólalás után úgy döntött az ülés, hogy a memorandumokat a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara utján is felterjeszti ugyan a miniszterhez, de a segítség sürgősségére tekintettel küldöttséget küld a miniszterhez, hogy azonnali orvoslást kérjen. Csizmadia András országgyűlési képviselő nyomban telefonon érintkezésbe lépett a földmivelésiigyi minisztériummal s ehhez képest elhatározták, hogy Csizmadia vezetésével a küldöttség hétfőn, 12-én felkeresi a minisztert és feltárja előtte a megye gazdáinak rendkívül súlyos helyzetét. Megtárgyalták még az adóreform sürgős szükségességét. Az uj adórendszernek igazságosnak és arányosnak kell lennie és biztosítani kell az évi 300 pengős mezőgazdasági jövedelem teljes adómentességét. A közmunkák sürgős megindítására tett indítványt Polónyi István endrődi gazda, aki azt fejtegette, hogy ne inségmunkát, hanem közmunkát adjanak a népnek. A közgyűlés úgy határozott, hogy a hétfői küldöttség ezt is kérni fogja az illetékes minisztertől. A bajtársi zenekar hangversenye. Hin adtunk arról, hogy a bajtársi egyesület Károlyi Gábor gimn. tanár vezetésével megalakult szlnfonikus zenekara augusztus 18-án a Honsz javára megrendezi első nyilvános hangversenyét. Most arról értesülünk, hogy azt közbejött akadályok miatt egy héttel később, augusztus 25 én tartják meg a göndöcskerti pavillonban. megtett 85 számból ugyanis egyet sem húznának ki. Jeles megállapítása volt az is, hogy olyan szegény famíliából származik, hogy ha az egész világ ki halna, őrá törvényes örökségkép kimutathatólag tiz forintnyi érték se jutna. Egyszer, egyetlen egyszer azonban ő is az érvényesülés ösvényére lépett, amire különben éles eszével és képzettségével rá is szolgált. A hetvenes évek végén ugyanis megválasztották Békésre járási szolgabirónak. Ez az állása is azonban csak pünkösti királyságnak bizonyult. A iegközelebbi tisztujitáson elérte az ő — mint azt karakterizálta *— „százéves“ malőrje. Ellenjelöltje akadt, aki állásából kibuktatta. A később országos hirt szerzett Justh Gyulán kívül, akit a gyulai főszolgabírói állásból buktattak ki, ő volt az egyetlen, aki mint aktiv tisztviselő restaurációkor kibukott Békés megyében. Csakhogy Justh Gyula dúsgazdag ember volt, akinél a főszolga- biróság valóságos nobile officium számba esett, akinél a fizetés egyéb dús jövedelme mellett számba sem jött, de a bukás képviselői mandátumot majd pártelnökséget, sőt később képviselőházi elnökséget és valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot gyümölcsözött; mig szegény Huszka Kálmán, állásával a mindennapi kenyeret is elvesztette, mert akkor a megyei tisztviselőknek még nyugdijuk sem volt. Szegény Huszka Kálmán nem is élt utána soká; méltatlan mellőztetése és pesti viharos életének következményei rövidesen sírba vitték. Huszka Mihály negyedik, egyben legfiatalabb fia: László a posta szolgálatába lépett és eme minőségben az ország számos helyén működött. Szép pozíciója volt már, amidőn szülővárosába Gyulára nevezték ki póstafőnöknek, de kedélye meghasonlott, családi bajok, kártyaszenvedélye lejtőre sodorta és közrészvétet keltőleg öngyilkosságban keresett és talált menedéket. (Folytatjuk,) (A ,, Békés1-1' munkatársától.) Régi panasza az újvárosi lakosságnak, hogy a Munkácsy Mihály uccában és környékén lakók nagy távolságra kénytelen járni, hogy iható egészséges vízhez jussanak. Eddig a lécgyár vizét hordták a környék lakói, de a gyár nem járult hozzá ahhoz, hogy az ő kútja közkút legyen és lezárta azt. A súlyosan érdekelt városrész lakói most küldöttséget menesztettek a polgármesterhez. A küldöttség vezetője Murray István képviselőtestületi tag volt, tagjai pedig Bálint Géza számvevőségi főtanácsos, U Tar János gazdálkodó és Klein Allmos. A küldötted ,, Békés'-' munkatársától.) A Reisner- malom julius 27-én végrehajtott lezárása kellemetlen meglepetést okozott a cég hitelezői körében, a gyulai kisgazdák közt azonban nagy konsternációt keltett. Cséplés után. a gabonaőrlés évadjának derekán vagyunk s a gazdakörökben föltétien bizalmat élvező Reis- ner-malom silóiban igen nagy mennyiségű gabona volt felhalmozva, a tnlnyomórészt kisgazdák betárolt termése, soknak egész vagyona. Ez a nagymennyiségű gabona a záralávétellel megrekedt a malomban. A pénzügyminisztérium természetesen nem akarta, hogy erélyes zárlati rendelkezése a gazdákat is sújtsa, s ezért utasította a gyulai pénzügyigazgatóságot, hogy minden jelentkező gazdának, aki tulajdoni igényét igazolni tudja, gabonáját rövid utón szolgáltassa ki. Ez a munka hétfő óta folyik a pénzügyigazgatóságon, mindennap a kisgazdák egész tömege áll sorfalat a hosszú folyosókon s várja igényének kielégítését A pénzügyigazgatóság tisztviselőinek alapos munkát ad a minisztérium rendeletének végrehajtása, amit még megnehezít az is, hogy a gazdák két súlyos körülmény miatt méltatlankodnak. Az egyik az, hogy nem kapják vissza azt a mennyiséget, amit a malomnak átadtak a beszállítás alkalmával, bár ezt a kérdést, úgy látszik, sikerült elintézni azzal, hogy hangsúlyozottan megállapítják a malomnak — a tárolt gabonáról kiállított átvételi elismervényen is feltüntetett — azt a jogát, hogy a betárolt gabonamennyiség három százalékát bessáradás címén levonhatja magának. Kétségtelen, hogy a malom silóiban elraktározott gabona kezeléséért ellenérték jár a malomnak. (Általánosságban jegyezzük meg, hogy a beszáradás címén megállapított három százalék nekünk épen úgy magasnak tűnik fel. mint az őrlésnél poriás címén fölszámított két százalék.) Az sem kétséges azonban, hogy a jelen esetben a Reisner-malom mindössze egv-két hétig tartotta raktáraiban a gazdák gabonáját, mert hiszen a zárlat foganatosítása nem sokkal a hordás befejezése után történt s e rövid idő alatt sem a malomnak nem volt ség azt kérte Dr. Varga Gyula polgármestertől. fúrasson a város ártézi kútat a Munkácsy Mihály ucca végén. Ararga Gyula dr. polgármester kijelentette a küldöttségnek, hogy a kérést méltányosnak tartja, de a város mai súlyos anyagi helyzetében nem áll módjában, hogy a kútfúrás 3500—4000 pengőt kitevő költségét a város költségvetésébe beállítsa. Felhívta a küldöttséget, nyújtsák be kérésüket Írásban, ő azt pártolóan fogja a képviselőtestület elé terjeszteni és reméli, sikerül a kút létesítéséhez szükséges fedezetet megtalálni. módjában a gazdák gabonáját kezelni, sem a gabonának nem volt ideje háromszázalékos beszár.idást szenvednie. Lehet, hogy itt most vis majorra való hivatkozás történik, de miért kell ennek a vis majornak a költségeit egyedül az abban teljesen ártatlan gazdának viselnie ! ? A másik, hasonlóan súlyos körülmény az. hogy a gazdák nem kapják vissza minőségileg gabonájukat. A’an olyan, aki a kiszolgáltatás sorrendjében rossz helyre kerülvén, kitűnő minőségű betárolt gabonája helyett sokkal silányabbat kap vissza, anélkül, hogy ez ellen egyelőre bármit is tehetne, mert a helyzet az. hogy a gazda örül. ha megkapja — a beszáradási százalék levonása után — gabonáját. Inkább meghozza a minőségi különbségnél előálló veszteség áldozatát, semhogy áruja egész mennyiségét veszélyeztesse. E nehézségek ellenére is, az átutalás fennakadás nélkül folyik már hétfő óta és előreláthatóan eltart még jó pár napot. Ha az utolsó gazda is elszállította jogos tulajdonát, lesz módjában a pénzügyi hatóságnak a malom valóságos állagát megállapítani és ennek ismretében fog a pénzügyminisztérium a malom, további sorsáról dönteni. Miután Reisnerék a 92.000 pengős lisztforgalmi adóváltság-hátralék visszafizetésére megszabott feltételeket a mai napig sem tel- iesitették, a pénzügyi kincstár követelését 92.000 pengő és járulékai erejéig bekebelez- tette Reisnerék ingatlanára. Az egyik budapesti közgazdasági hetilap érdekes cikkben foglalkozik a Reisner- cég pénzügyi helyzetével és elmondja, hogy a cég hitelezői sorában első a Pénzintézeti Központ, amely követelését még az Egyesült Budapest Székesfővárosi Takarékpénztár hagyatékából vette át. A P. K. követelése több mint 400.000 pengő és most, hogy a malom üzemét lezárták, a fennálló hitelszerződés értelmében a P. K. a hitelt azonnali hatály- lyal felmondta. A lap értesülése szerint a P. K. további lépéseket akkor fog tenni, ha már ismeretes lesz a pénzügyi hatóságok állásfoglalása a lisztforgalmi adóhátralék ügyében. A Reisner-malomban még mindig tart a gazdák gabonájának visszautalása. A pénzügyi kincstár JÍ2.ÖÖÖ pengős követelését bekebeleztette Reisnerék ingatlanára.
