Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-08-01 / 61. szám
t BÉKÉS 1935 augusztus 1 A Reisner-malom hamarosan megkezdi rendes üzemét. (A „Békés“ munkatársától.) Az elmúlt szombaton nagy feltűnést keltett, hogy a Reisner-malmot a gyulai pénzügyigszgatóság zár alá helyezte. Az esetet fővárosi lapok is megírták, itt Gyulán pedig a legfantasztikusabb hírek keltek szárnyra a nagy malomtelep zár alá helyezésével kapcsolatban. A malomban sok gazda gabonája áll raktáron, hatvan család kenyerét is jelenti a malom működése, igy érthető a nagy izgalom, melyet a nagy malomtelep bezárása keltett a városban. A vasárnap szárnyra kelt hírek túlzottak voltak. Arról, hogy a malom végkép megszüntesse működését és hogy a gazdák ott tárolt gabonájuk elvesztésével károsodjanak vagy a malom alkalmazottai kenyerüket veszítsék, szó sem lehet, hiszen köztudomású, hogy a Reisner-féle nagy gőzmalom állandóan külföldi szállításokat bonyolít le s igy egyik jelentős tényezője a magyar közgazdasági életnek. Mindössze annyi történt, hogy az a sors, amely az utóbbi években az országnak jóformán valamennyi kereskedelmi malmát elérte, nem kerülte el a Reisner-malmot •sem: nehézségei támadtak a lisztforgalmi adó befizetése körül. Az összeg 90.000 pengőt tesz ki, amely csak addig látszik hatalmas összegnek, amig nem tudjuk, hogy a Reisner-malom az alatt a pár év alatt, amióta a lisztforgalmi adó életbe lépett, több mint négy milliót fizetett be ezen a címen a pénzügyi kincstárnak. A zár alá vételnek közvetlenül az volt az okozója, hogy a múlt hét folyamán a Pénzintézeti Központ szokásos félévi revízióját tartotta a Reisner-malomban. A könyvek átvizsgálásakor a vizsgálatot végző közegek megállapították, hogy a Reisner-cég a legutolsó pár hét alatt befolyt lisztforgalmi adót, összesen 90.000 pengőt, nem fizette be. A PK ezt bejelentette a pénzügyminisztériumnak, onnan pedig telefonon adták meg az utasítást a gyulai pénzügy igazgatóságnak a malom zár alá vételére. A pénzügyigazgatóság ezt azonnal foganatosította is és lncsédy Ákos pénzügyi titkár zár alá helyezte az egész malomtelepet a gazdák ott tárolt gabonájával együtt. A mai postával érkezett le a pénzügyminisztérium írásbeli végzése, amely megállapítja azokat a föltételeket, amelyek teljesítése esetén a malom azonnali üzembehelyezését megengedni hajlandó. Ezek a feltételek igy szólnak : a Reisner-cég azonnal lefizet 20.000 pengőt, a fenmaradó 70.000 pengőt pedig akár bankgaranciával, akár jelzálogi vagy egyéb elfogadható biztosítékkal fedezi, amely esetben annak méltányosan megállapított részletekben való megfizetésére kap engedélyt. A feltételek teljesítésének augusztus 3-ika a terminusa. Reisnerék ma délelőtt átvették ezt a miniszteri végzést és minden remény megvan arra. hogy az abban foglalt feltételeket a megszabott határidőig teljesíteni is fogják. Minden érdekelt megnyugtatására megállapítjuk, hogy a Reisner-malom rövid pár nap múlva minden esetre újra megkezdi üzemét, mert még ha bekövetkeznék az a nem várt eset, hogy Reisnerék a minisztérium feltételeit nem teljesíthetik, a malom üzemét a kincstár veszi kezelésbe és zárgondnok beiktatásával fogja a malom munkáját tovább folytatni. A mai nap folyamán dr. Varga Gyula polgármester is felterjesztéssel fordult a miniszterhez kérve, tegyék lehetővé, hogy a malom minél hamarabb megkezdhesse üzemét. Nincs járvány sem Gyulán, sem a megyében. A járási tiszfi főorvos nyilatkozata. Irtsak a legyeket! (A „Békés“ munkatársától.) Az utóbbi napokban nagyobb számban jelentkezett gyomor- és bélhurut-megbetegedések lehetnek az okai annak a riasztó hírnek, amely a városban fellépett tífusz és vérhas-járványról kelt- szárnyra. Ezek a hírek indokolatlanok, mert járvánjmk sem Gyulán, sem a megyében nincsenek. Ezt a megnyugtató kijelentést tette ! előttünk dr. Röthler István, a gyulai járás i tiszti főorvosa, aki ez idő szerint a sulyos- I beteg vármegyei tiszti főorvos hivatalát j vezeti. — Tífuszjárvány nincs — mondotta dr. Röthler járási főorvos. Történt ugyan több megbetegedés a vármegyében, de ezek csak szórványosak. Epen igy nem lehet vérhasjár- ványról sem beszélni. Ez a betegség is jelentkezett ugyan a vármegye több helyén, de ez sem járványszerüen. A legtöbb vérhas- megbetegedés Kondoroson történt, de ott is már lényegesen csökkenőben van. — Ezeknek a járványoknak rendes viszonyok között tulajdonképen csak most jönne el az ideje, az idén azonban előreláthatóan nem fognak nagyobb gondokat okozni. Hozzájárul ehhez az is, hogy az idén alig van gyümölcs. — A közönségnek nem szabad elfelejtenie, hogy a járványok legfőbb terjesztője a légy. Ez ellen kell minden eszközzel küzdenie. — Megállapítom tehát újra, hogy sem Gyulám sem a vármegyében semmiféle járvány nincs. És itt most röviden reflektálok arra a kérdésre, amit a gyulai sajtó az utóbbi hetekben szellőztetett. Tény az, hogy járványkórházi berendezkedése a vármegyének hiányos, Gyulának sincs járványkórház és ennek berendezése nagyon kívánatos. A vármegye tiszti főorvosának nyilatkozata megnyugtathat mindenkit, mégis itt most újra és nyomatékosan felhívjuk a közönség figyelmét dr. Varga Gyula polgár- mester felhívására, amelyben figyelmezteti a város lakosságát arra, hogy a légytől, ettől a súlyos istencsapásától óvakodjék és ezeket a veszedelmes állatokat minden rendelkezésére álló eszközzel irtsa. A tisztátalanság. de mindenek fölött a házi légy az okozója minden fertőzésnek. Csökkent a kalászosok termésátlaga Békésvármegyében. Kellemetlen meglepetés a zabtermés rossz eredménye. (A „Békés“ munkatársától.) Julius 18-i számunkban közöltük a vármegyei gazdasági felügyelőség megállapítását a termés átlagos eredményéről, amelyet a beérkezett jelentések alapján julius lG-án állítottak ösz- sze. Ezek a jelentések a legkülönbözőbb hozamokról számoltak be és eredményük az volt. hogy az átlagos közeptermés katasztrá- lis holdanként búzában 570 kiló rozsban 550 „ árpában 700 „ zabban 620 „ Ez a termésátlag a julius 30-ig beérkezett jelentések alapján lényegesen — és sajnos, kedvezőtlenül — megváltozott. Az uj megállapítás ugyanis azt mondja, hogy a középtermés katasztrális holdanként búzában 520 kiló rozsban 500 „ árpában 700 „ zabban 560 „ Tehát az árpát kivéve a többi gaboua- nernii átlagtermése csökkent. Mondanunk sem kell, hogy ennek az emberemlékezet óta páratlanul rossz időjárás az oka. amely a búzán kívül a hosszabb érésidejü zabot is nagyon megszorította és kellemetlen meglepetésül ilyen nagy különbséget okozott a zab terméseredményében. Szeged uagykete. A Szegedi Szabadtéri Játékok nagysikerű színhelyén a Dóm téren megkezdődött Az ember tragédiája előadásának művészi előkészítése. Áll már a hatalmas, hétsiku színpad, felállították a hatezer nézőt befogadó emelkedő tribünt és a kiváló szereplő- gárda, Tőkés Annával. Csortos Gyulával, Lehotay Árpáddal és Beregi Oszkárral az élén, aki felváltva játssza Lehotayval Ádám szerepét, megkezdte a próbákat. Bánffy Miklós gróf, aki Az ember tragédiáját rendezi, megérkezett már Szegedre és átvette a próbák irányítását. Ezzel egyidejűleg folynak a próbák a Parasztbecsületből, melynek vezénylésére és az utolsó simítások elvégzésére Mascagni augusztus 3-án érkeztek Szegedre. A jövő hét első napjain Szegedre érkezik Periele Ansaldo a római kir. Operaház szcenikai igazgatója, aki átveszi a rendezés irányítását és vele együtt érkeznek a milánói Scala nevezetes tagjai. Ugyancsak a jövő héten kezdik a próbát a budapesti Operaház tagjai A cremonai hegedűsből, amely a Parasztbecsü- lettel együtt kerül színre. Páratlan arányú előkészületek indultak Ercole Luigi Morselli olasz költő Glaukus cimü tragédiájának bemutatására. Az örök szerelem dicsérete ez a világsikert aratott költői munka, amelyet Hegedűs Tibor rendezésében Újszegeden viziszinpadon mutatnak be. Páratlan zenei és fényhatások, pompás rendezői ötletek teszik felejthetetlen élménnyé az előadást, amelynek főszereplői: Lánczy
