Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-07-21 / 58. szám
2 BÉKÉS 1935 jilits 21 A Bonyhádi-ut környékét, ha csak részben is, rendezni fogják. Betöltik az ut melletti árkot a Királyig, az ut szélét plani- rozzák, ami által a tér sokat nyer rendezettségben. Tervbevették továbbá, amint arról már irtunk, egy öntözött rét létesitését is a Galbács-kertben, továbbá a szikes talajoknak digózás utján való javítását a városi földeken. Amint látható, a terv gazdag és produktiv, s mind olyan munkákat foglal magában, amelyek elvégzése városrendezési és egészségügyi szempontból is kívánatos és szükséges. Ez természetesen még csak terv és hogy mi lesz belőle elvégezhető, az a belügyminisztérium jóváhagyásától és főként a szükséges fedezettől függ. A gazdák a Nóniuszokkal ismét kudarcot vallottak a lóvásáron. Targa Gyula dr. polgármester felterjesztése a miniszterhez. (A „Békés“ munkatársától.) A szombati lóvásárra, mint az előző napi sertés és szarvasmarhavásárra, meglepetésszerűen igen nagy volt a felhajtás. Az állatok azonban csak egészen jelentéktelen százalékban cseréltek gazdát, annak ellenére, hogy az árak alatta maradtak a reális áraknak. A feltűnő lanyhaság azonban nem csak a pénztelenségben leli magyarázatát, hanem abban a körülményben is, hogy a keresletnek nem kellett a Nóniusztenyészet. Az egyik nagy- kereskedő, akinek a kincstár részéről is megbízatása volt, az eléje vezetett 100 ló közül 75-t azért nem vett meg, mert Nóniuszok voltak. A gyulai gazdák, élükön Metz Józseffel, már régóta elégedetlenek a lótenyésztési szabályrendelettel s több Ízben is hangoztatták, hogy a megyét s benne természetesen Gyulát is, a Nóniusz körzetből ki keli venni és oda csatoljni a félvér-tényészetü körzetekhez. A vásár beigazolta a panaszok alaposságát. Gyulán s valószínűleg a megye jelentős részében, a Nóniuszok alkalmatlanok a tenyésztésre. Nehézkesek, húsosak s igaz, hogy erősek, de kisemberek gazdaságába s kereskedelmi célokra nem igen alkalmasak. Varga Gyula dr. polgármester a föld- mivelésügyi miniszterhez felterjesztéssel élt s kérte, hogy a várost vegyék ki a Nóniusz- körzetből s osszák be a félvér-tenyészetek körzetébe. «—ágban—iwra mmKKmmtaaammBBmtmmmmtiBmammamamamm Nem tudják egyelőre megszüntetni a pénteki és vasárnapi piacok túlzsúfoltságát. (A „Békés“ munkatársától.) A vásárló közönség már régóta panaszolja, hogy a pénteki és vasárnapi hetivásárok túlzsúfoltak, annyira, hogy a zavartalan bevásárlás lehetetlenné válik s nem egyszer előfordul, hogy egy-egy bevásárló rosszul lesz a tömegben. A napokban „több vásárló uriasszony“ aláírásával levelet kaptunk, amely a pénteki és vasárnapi piacok túlzsúfoltságával foglalkozik s annak szükségét hangoztatja, hogy a hetipiacok elhelyezésének ügyét sürgősen rendezni kell. Ez ügyben a város illetékes osztályához fordultunk, ahol a helyzetről részletes információt szereztünk. A városnál tudnak a pénteki és vasárnapi hetivásárok túlzsúfoltságáról s több ízben is tettek már kísérletet, hogy a helyzeten változtassanak, a kísérletek azonban mindig kudarccal végződtek, mert mindig voltak, akik a kiadott reformrendel- kezést sérelmezték. Megpróbálták a piacot helyi és vidéki eladók szerint kettéosztani, a gyulaiakat a plébánia elé, a vidékieket az Erkel-térre helyezni, a vidékiek azonban megpanaszolták a-z intézkedést és vissza hely ezésüket kérték, azzal érvelvén, hogy a közönség csak a plébánia előtti térségen vásárol, mert oda van szokva s az Erkel-térre oda sem néz. Felmerült az az ötlet is. hogy a tej- és tejtermék árusokat, tekintet nélkül arra. hogy helybeliek, vagy vidékiek, az Erkel-térre helyezik, a tervet azonban el kellett ejteni, mert az Erkel téren nincsen árnyékos hely, már pedig az árusok szerint napon a tej meg- savanyodik. vagy összemegy és a többi tejtermék is megsínyli a meleget. Nem lehet mást tenni egyelőre s erre vonatkozólag az intézkedés már meg is történt. mint hogy a helypénzszedők csak addig engedik meg a plébánia előtti helyfoglalást, amig ott megfelelő hely van, aztán az eladókat az Erkel-térre irányítják. Tehát csak aki idejében pakol ki. foglalhat ezentúl helyet a templom melletti térségen. MiaMivatalunk kedvezményes jegyeket árusít a Szegedi Szabadtéri Játékokra. Kiadóhivatalunk érintkezésbe lépett a Szegedi Szabadtéri Játékok rendezőbizottságával és lehetővé tette, hogy lapunk olvasói nagy elővételi kedvezménnyel jussanak belépőjegyekhez. A jegyek árusítását az összes előadásokra megkezdtük. A Szegedi Szabadtéri Játékokra féláru utazási kedvezményen kívül filléres vonatok is indulnak. A filléres vonatok menetrendjét rövidesen közölni fogjuk. Egyébként úgy kiadóhivatalunk, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok központi irodája (Szeged, Gróf Appouyi Albert-u. 14. szám. Telefon 30—00) a legnagyobb készséggel áll az érdeklődők rendelkezésére. A Szegedi Szabadtéri Játékok műsora : Aug. 3. Az ember tragédiája (Dóm tér), „ 4. Az ember tragédiája (Dóm tér), „ 9. Glaukos (SzUE ujszegedi uszodája), ,, 10. Parasztbecsület és A cremonai hegedűs (Dóm tér), „ 11. Az ember tragédiája (Dóm tér), „ 12. Parasztbecsület és A cremonai hegedűs (Dóm tér), ,, 13. Glaukos (SzUE uszoda) „ 14. Az ember tragédiája (Dóm tér), „ 15. Parasztbecsület és A cremonai hegedűs (Dóm tér), ,, 16. Glaukos (SzUE uszoda), „ 17. Az ember tragédiája (Dóm tér), „ 18. Az ember tragédiája (Dóm tér). Helyárak megtudhatók a kiadóhivatalunkban, ahol az összes előadásokra szóló jegyek nagy elővételi kedvezménnyel kaphatók. Értesülésünk szerint Gyula—Békéscsabáról „Az ember tragédiája“ aug. 4-i, a „Parasztbecsület“ és „A cremonai hegedűs“ aug. 15-i előadására filléres gyors indul. Vasárnap 'TPü MINDEN ÜT. VESZEI-csAfldAba.. 155 i—i ÜBST vezet„ egész régi és uj repertoárját. Ugyanakkorára be volt a kastélyba rendelve a bárónak, szinte jó kedélyéről és tréfás mondásairól nevezetes Fejér Imre fási tiszttartója is, aki azonban hatáskeltésben valósággal eltörpült Hódy mellett, de maga is annyit mulatott, hogy nem neheztelhetett Hódyra. Wenckheim Béla bizalmas körben elmondotta hogy Bécsbe visszatérve, Ferenc József ő felsége azt ksrdezte tőle : „Also lieber Baron, habens gebracht frische Hódysche Anekdoten aus Körösladány ?“ (Hozott-e kedves báró uj Hódy anekdotákat Körös - ladányból ?) és igy Hódy gyakran szaftos és borsos mondásai az uralkodónak is nagy élvezetet szereztek. Mert szó ami szó: Hódy Lajos anekdotái és egyéb kiszólásainak nagy része erősen borsos volt, amelyek, anélkül pedig hogy durvák lettek volna, pikánsságuknál fogva nem tűrik a nyomdafestéket és reprodukálhatlanok. A néhai Keresztszegi Kálmán, Bandhauer Gyurka és másokkal kapcsolatosak, különösen pedig a famozus „törlesztés“ szintén a reprodukálhatlanok közé tartoznak, de hagyományképen anélkül is a legszélesebb körben ösmeretesek. Hódy Lajos egyébként igen képzett mérnök, kiváló zongorajátékos, igaz úri ember, gyöngéd férj (neje Vásárhelyi Berta, a Duna s Tisza szabályozása körül halhatatlan nevet szerzett hires Vásárhelyi Pál mérnök leánya) és szerető családatya volt, aki páratlan kedélyessége mellett, ahol az helyén volt, komolyságával is tudott imponálni. Egyszer láttuk erősen elkomorodni. Amikor elöntötte az árvíz Szegedet, amelynek különben szülötte is volt Nem volt itthon nyugta és sietett szülővárosába a mentési akcióban résztvenni. Ezt olyan túlbuzgósággal cselekedte, hogy erősen meghűlt, belé betegedett és haza kellett jönnie. Betegsége és bánata dacára sem vesztette el kedélyét. Hazajőve egy estét még a Komlóban töltött és félig sírva, félig nevetve beszélte el, hogy mit tud egy öreg pap még holta után is cselekedni ? Dugonicsról mondta, akinek az akkori főreáliskola előtti vízben álló szobrába ütközött egy gaz martalóc, aki a romok között fosztogatott és aki, miután csónakja felborult, kénytelen volt a szoborba kapaszkodni, hogy a vízbe ne fúljon és a rendőrség úgy csípte őt el. Betegsége azonban komolyra, sőt tragikusra fordult. Hiába volt nemeslelkü hitvese önfeláldozó ápolása, hiába az orvosi segély, menthetetlen volt. Érvágással is próbálkoztak nála. Ez az árvíz kitörését követő 12-ik napon, 1879 március 31-én este történt. Mikor látta, hogy karjából nem szökken ki a vér, utolsó szava az volt: „kampec neked öreg Hódy“ és elvesztve eszméletét az éj folyamán kiszenvedett. Pedig nem is volt öreg, mindössze 49 éves. Halála leírhatatlan bánatot, mélységes részvétet keltett a város egész közönségében és a fájó kegyelet ötvenhat esztendő múltával is ápolja és őrzi emlékezetét. Gyula városa pedig, az ajtósfalvi részen, amely az ő élete alatt épült és amelynek háztulajdonosai java része az ő szeretett kubikosaiból toborzódott, főuccájával örökítette meg és tiszteli nevét. Tisztesség adassák emlékezetének !
