Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-07-21 / 58. szám
ISHá jtliis 21 Városunk szilvaíermeszlése. Irta: GÖRGÉNYI (DUNDLER) FERENC. Örömmel olvastam a helyi lapokban, hogy Gyula városa a szépen rendezett Bárdos-csatorna széleit besztercei szilvával telepíti be. Városunk fásítása érdekében az utóbbi időben nagyon sokat tett és szép eredményt ért el. Azonban nem feledkezett meg a gyümölcstermesztés fontosságáról sem, mert már korábban is nagy területet ültetett be gyümölcsfákkal, de arról is gondoskodik, hogy faiskolájában a lakosoknak a legkiválóbb fajtájú oltványokat állítsa elő elsőrendű minőségben. Ez el is várható a most annyira fellendült gyümölcstermesztéssel kapcsolatban, azért én nem ebben látom a város vezetőségének kiváló érdemét, hanem abban, hogy helyes megfigyelések és gondos mérlegelések alapján példaadással is elsőbbséget biztosit Gyulán a besztercei szilva termesztésének. Szerencsések vagyunk, hogy a vármegyénk élén is oly kiváló érzékkel megáldott alispán áll, aki más nagyfontosságu és szétágazó elfoglaltsága mellett is figyelmet tudott fordítani a gyümölcstermesztés fontosságára s hamarosan megtalálta azt a gyümölcsfajtát, amely a helyi viszonyoknak a legmegfelelőbb. Polgármesterünk maga is gyakorlati kertész s gyümölcsösében első helyet adott a besztercei szilvának. Mindez különösen jóleső érzéssel tölt el engem, mert a Nagymagyarvárosi Olvasókörben 8 évvel ezelőtt megkezdett népművelési előadások során többször nyomatékosan kifejtettem, hogy az előretörő gyümölcstermesztés folyamán legnagyobb tért kell engedni Gyulán a besztercei szilvának. Azóta hivatalosan is ilyen irányba terelik népünk figyelmét, de a szakértők megnyilatkozásai alapján még a helyi lapok is felkarolják ezt a gondolatot, sőt a besztercei szilvával azt remélik elérni Gyulán, amit Kecskemét elért kajszinbarackjával. Szórul-szóra ezt hangoztattam én is már régen a nagymagyarvárosi gazdák előtt, akik igazolják állításaimat. De mi vezetett engem erre a meggyőződésre és a besztercei szilva termesztésének propagálására ? Szüleimnek, nagyszüleimnek ezelőtt 50 100 évvel szőlőskertjük volt Gyulán és gyümölcstermesztéssel is foglalkoztak. Sokat hallottam tőlük, hogy milyen jól lehet pénzelni a magvaváló (ahogy ők mondták: „bercencei“) szilvából. A lószemii szilvát kevésre becsülték. Mint gyermek azt is láttam, hogy a szilva szedésével és értékesítésével van legkevesebb baj, mert egyszerűen csak leráztuk, s a szőlöskert végén ott állt a vidéki fedeles (ekhós) kocsi. Méri és fizeti. Sőt a tetthelyre is jön, ha nagyobb az eladó mennyiség. Azt is megfigyeltem, hogy igen messziről jönnek kocsik szilváért. Megtudakoltam, hogy termesztenek-e máshol is szilvát ? Az volt a válasz, hogy termesztenek, de nem olyan jó, mint a gyulai. Még a férges és poshadt szilvát (cefrét) is lehetett értékesíteni. Megvették szilvórium készítésére, sokan maguk is kifőzték. 15 év óta magam is foglalkozom gyümölcstermesztéssel, és pedig különösen a besztercei szilvával. Az igy nyert tapasztalataim méginkább a besztercei szilva mellé állítottak. Most is csak azt tapasztaltam, amit gyermekkoromban. A szilvával van a legkevesebb baj és legkönnyebb az értékesítése. Miért van vele a legkevesebb baj ? A legolcsóbb permetező szerekkel el lehet érni a megkívánt eredményt és nem is igényel annyi permetezést nálunk, mint pl. az alma. B É K M 8 Az értékesítés meg azért egyszerű, mert eljönnek helybe kocsikkal, autókkal és viszik nagyobb távolságokra. Egyszer egy kereskedő arról panaszkodott, hogy most nehezebben megy az üzlet, mert Csongrád környékén nagy termés van, elárasztják az egész vidéket és igen olcsón adják. Megérdeklődtem, hogy akkor hogyan tudják a mi drágább szilvánkat mégis értékesíteni ? Megmondta őszintén, hogy az nem olyan minőségű, mint a gyulai, mert ennek nincs párja. A népművelési előadásokon hozzászólások, sőt ellenvetések is vannak, igy vitatjuk meg aztán, a dolgokat. Én ugyanis azt állítottam, hogy minden 10 holdas gazdának legalább egy holdat gyümölcstermesztésre kellene fordítani, ahol legtöbb a besztercei szilva volna, a többiből csak annyi, amennyi a ház ellátására szükséges. Első ellenvetés az volt, hogy városunk határa nem mindenütt alkalmas gyümölcstermesztésre. Igaz, hogy a szikes talaj erre nem jó, de a hátasabb területek is alkalmasak, csakhogy itt feltétlenül be kell rendezkedni öntözésre. Most jött a legsúlyosabb ellenvetés: „Úgy járunk, mint a búzával, ha sok terem, nem lehet csak nagyon olcsó áron, ráfizetéssel értékesíteni. Megjártuk már a többterméssel, traktorral és műtrágyával“. Igaz. ha Gyulán az általam elgondolt méreteket ölti a szilva termesztése, nem lesz képes felvenni a vidék. De a kecskeméti barackot sem csupán Kecskemét és vidéke fogyasztja el. Innen is majd vonatoknak kell indulni. A nagymérvű termesztés kénytelen lesz megszervezni a megfelelő kereskedelmi értékesítést. Aztán a szilvát nemcsak befőttnek és szilvaiznek lehet használni és nem csupán nyers állapotban kell értékesíteni, mert az aszalványa kitűnő és értékes árucikk. Vannak, akik előnyt adnak a másfajta és nagyobb szemű aszalványnak. Hát ez lehet tetszetősebb, de izre és cukortartalomra nem veszi fel a versenyt a besztercei szilvával. Hisz a besztercei szilvából is a nagyobb szemeket szokták választani aszalásra, a kisebb még mindig alkalmas szilvaiznek és pálinkának. Na, most mi történik — vegyük a legrosszabb esetet — ha mégis nem kifizető a szilva termesztése a túltermelés miatt. Erre csak azt felelhetem, hogyha azt látjuk, hogy más termelvény előállítása kifizetőbb, nincs semmi akadálya az áthajtásnak, mert a gyümölcsfákat egy télen kivághatjuk, kapunk nagymennyiségű és jóminőségü tűzifát (a szilvafa jó tüzelő anyag), a földet pedig minden különösebb munka és javítás nélkül felhasználjuk arra, amire azelőtt használtuk, ‘i vagy más termesztési ágra. A befektetésünket mindenesetre megtaláljuk. Ahol alkalmas a talaj, ott termeszthetünk más gyümölcsnemet is, de Gyulán első hely a szilvát illeti. A kecskemétiek is termesztenek egyebet a barackon kívül. Aki megtekintette már Budapesten az országos gyümölcskiállitást, az látott kecskeméti gyönyörű almákat is, amelyre 1 pengőjével vettek fel (kilónként) megrendeléseket, azonban tömegtermesztésre a barackot alkalmazzák. Ebből tanuljunk, vagy helyesebben: már régen tanulnunk kellett volna. Nem kívánok foglalkozni a besztercei szilva helyes telepítésével (bár újabb telepítésekben is láttam lényegesebb hibákat), szakszerű kezelésével, a helyes szedési és szállítási módokkal, mert mindezeket csupán azért Írtam, hogy támogatással szolgáljak a hivatott és vezető egyéneknek nemes törekvéseikben és a közérdeket szolgáló útmutatásaikban. 18 I BK E K. Szentmisék. Ma, vasárnap a szentmisék a rendes vasárnapi sorrend szerint lesznek. Az anyatemplomban Farkas István prédikál. Istentiszteleti rend a ref. templomban. Vasár. nap, julius 21 én délelőtt 9 órakor Harsányi Pál esperes, délután 6 órakor Rácz Jenő s, lelkész prédikál Az evangélikus templomban vasárnap, julius 21 én délelőtt 10 órakor istentisztelet lesz, prédikál Rohály Mihály lelkész. Délután 2 órakor Lökösházán, 4 órakor Kétegyházán lesz istentisztelet Halálozás, Özv. Kalandra Béláné, Búzás Paula asszony folyó hó 19-én este meghalt. A boldogult derék úrnő évtizedek hosszú során a remetei erdőben lakott, ahol jóemiékü férje az Almásy grófi uradalomnak főerdésze volt. Férje nyugalomba vonulván, Gyulára költöztek, ahol élettársa nemsokára meghalt s azóta bus özvegy, ségben töltötte éveit. Fennkölt szellemű, poétikus lelkületű asszony volt, aki évtizedekkel ezelőtt érzelmes, szép verseivel sokszor kereste fel a „Békés“ t, s versei mindig köztetszést arattak. 64 évet élt, gyermekei nem voltak. Halálát egyetlen nótestvére és kiterjedt oldalági rokonság fájlalják. Temetése ma, vasárnap délután 5 órakor lesz a róm. kát. egyház szertartása szerint a Szentháromság temetőben. Áldás és béke hamvaira ! Beiratkozás a szegedi egyetemen, a szegedi m. kir. Ferenc József-Tudományegyetemen az 1935—36 tanév I. felére szóló rendes beiratkozások 1935. évi szeptember hó 2-től 12-ig bezárólag tartanak Az Utólagos beiratkozás az akadályoztatásnak szeptember hó 12-:g történő igazolása után szeptember hó 30-ig kari dékáni engedéllyel végezhető Azok, akik nem voltak még ennek az egyetemnek hallgatói, kérvéoyezés utján ryert felvételi engedély alapján iratkozhatnak be. Ezek a jogi , az orvosi-, a bölcsészeti-, és a utathematikai és természettudományi kar tanártestületéhez címzett felvételi kérvényüket 1935 évi augusztus hó 31 ig nyújthatják be. Tandíjmentesség iránti kérvények a jogi , az orvosi- és a mathematikai és természettudományi karon 1935 évi szeptember hó 12-ig, a bölcsészettudományi karon 1935. évi augusztus hó 31-ig nyújtandók be a dékáni hivatalokba. Ide- i vonatkozólag a Budapesti Közlöny 1935. évi julius hó 20 a után megjelenő számaiban közölt részletes hirdetés nyújt bővebb tájékoztatást. Halló! Anna-bál lesz julius 27-én a Kaszinóban. Éjfélkor táncverseny, benevezési dij nincs, értékes nyereménytárgyak. Az Anna bálra a belépőjegy 1 P, táncos jegy 50 fillér. Külön meghívó nincs, mindenkit szívesen lát a Rende- zőség.
