Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-07-07 / 54. szám
LX VIS. évfolyam &4. szám. Vasárnap Gyula, 11135 Julius 7 Elfiíteetési árak : Negyedévre : a«íyiiw> . i p *ec! “íju. VtJékre . ;•) P 20 fill. •dedeféiii fii] liftre fizetés#. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP '‘zerkeszíöség, kiadóhivatal Gyufán, Városházmtca 7. sz. iSobav iános könyvkereskedése. hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nerc adatnak vissza. Dr. Széli Imre Fehér köpenyében, ezüstös hajával ugv járt a nagy gyermekmentely folyosóin .és termeiben, mint maga a gondviselés. Minden gondolata és minden perce a gondoskodó és aggódó szeretető volt, azé a szellemé, amely a vezetése alatt álló intézményt áthatotta s hivatása magaslatára emelte, Kiket, a sors -és .ag állami gondoskodás reá bízott, azokról nem csak kötelességgel és tökéletes tudással gondoskodott, hanem emberi szive minden melegével is körülvette őket. Az apró ágyak felől hangzó panaszos sirás mindig utat talált a szivéhez s át tudta érezni: mit jelent pótolni azt, akit pótolni alig, vagy talán <nem is lehet teljesen : az anyát. Ismerte a csöppnyi életek minden fájdalmát, minden testi és lelki szenvedését, de ismerte a gyermeki örömöt is, a rácsos ágyak vánkosairól felvirágzó tiszta mosolygást, ismerte és át- érezte egész életét azoknak, akiket a kény- szerűség, a sors vak játéka az állam és a humanitás irgalmára utalt s akik számára ő volt a sors, a helytálló gondoskodás s paragrafusokon kívül és felül az aggódó szeretet. Mint egy nagy-nagy család feje viselte szivén a rábizottak ügyét, szive melegét gazdag tudással és példás lelkiismeretességgel egyesítvén. Teljes bensőjében eggyé forrt a vezetésére bízott intézmény nagyszerű gondolatával, az volt, akinek életét teljesen betöltötte hivatása. S ez a betöltöttség már szinte fanatizmus volt, odaadó és önfeláldozó szolgálat, az az emelkedett kötelességteljesités, amely önként és méltán hozta meg az elismerést és kitüntetést. S mint jó adminisztrátornak és •mint jó orvosnak, jó -embernek is kellett lennie. Nem is lehetett és nem is lehet más, mint jó ember, nemes és puritán jellem. Mert munkája csak úgy válhatott példássá, Az újvári szegény gyermekek napközi otthona Afmíísy Dlnesné Is Pongrácz Jenoné grófnők, Pongrácz Jenó gróf és Gáli Géza dr. igazgató-főorvos akciója. (A „Békés“ munkatársától) Nemes szivek tartottak tanácskozást csütörtökön délután az újvári II. Kákéczi Ferenc bajtársi törzs otthonában. Négyen voltak csak, de a szivükben hozott szeretet elég volt ahhoz, hogy magukra vegyék a mindennapi kenyér véres küzdelmében roskadó sokszáz apának és anyának legkeservesebb gondját: gyermekeik jobb létének és mindennapi étkezésének nehéz kérdését. Az újvári szegénygyermekek napközi otthonáról tanácskoztak gróf Pong rácé Je- nőné, gróf Pongrácz Jenő és dr. Gáli Géza a tüdőbeteg szanatórium igazgató-főorvosa. Újváriban igen sok nagyonszegény ember lakik, akik mögött siiriin sorakoznak a gyermekek. Ezeknek az egészségét, szellemi és erkölcsi épségét szolgálja a napközi otthon, amelynek működése Julius, augusztus és szeptember hónapokra biztosítva van. Biztosítja ?pedig gróf Pongrácz Jenő pártfogása és anyagi áldozatkészsége, dr. Eáy István főispán, dr. Vangyel Endre főszolgabíró és Gyulavári község pénzsegélye. Az otthon felügyeletét és vezetését pedig az újvári II. Eákóezi Ferenc bajtársi törzs tagjai intézik. A csütörtöki tanácskozás arról a nagyon kívánatos kérdésről folyt, miként lehetne a napközi otthont a téli hónapokban is fentar- tani és ennek keretében a legszegényebb és egészségi okokból a legjobban rászorult gyermekek tápláló étkezésiről is gondoskodni. A nehéz kérdésnek ezt a legnehezebb és hatásaiban eléggé föl sem becsülhető részét Almásy Dénesné és Pongrácz Jenőné grófnők nemes szive és emberszerető áldozatkészsége már megoldotta, most még a fentartás egyéb költségeinek előteremtésére keresnek Pongrácz Jenő gróf és Gáli Géza dr. fedezetet. Semmi kétség, hogy ezt meg is fogják találni és ez a nagy szociális jelentőségű, emberbaráti intézmény a tél folyamán is folytathatja majd áldásos működését, enyhet és megkönnyebbülést adva a szegénység, a nyomor súlyos betegeinek. Ahol ilyen nemes szivek fognak kezet a közjóért, ott a siker már előre biztosítva van. T A St C A Az idegen város. (Párisi emlék.) Irta: AND'ARÁZY -KATALIN. III. Bucsudélutánra mentem el kedves oroszaimhoz .a kis szalonba. A falak, a menyezet túlterheltek a perzsaszőnyegek tömegétől. Ikonok, bizánci madonnák és hagymakupolás templomok képei töltik ki a közöket. A szamovár zümmög. Az orosz dáma franciás .precieuse finomsággal, könnyed szellemességgel cseveg. Kiejtése, a francia nyelv melódiája tökéletes. A kellő hangok hibátlan nazalitássai hagyják el az ajkakat. Halk, rezervált hangon arról beszél, hogy egyszer, régen, Magyarországon töltött egy nyarat... A búcsú .délutánján miről is beszélhetnénk másról, mint hazánkról, kedveseinkről. Az idegen város .elsülyedt körülöttünk. Eltűnt a Louvre, hol annyiszor ittam a Szépség forrásából. Eltűnt .az Eiffel, hol ,a végtelenség távlata és az alant fekvő .hangyaboly nyüzsgése közt. oly nagy volt az.ellentét. Fent a végtelenség, lent millió hangya tülekedése, harca, könyöklése, törtetése. Millió ellenség .. És eltűntek a Notre Dame grandiosus tornyai is, me- .lyek erkélyének .egyikéről a napokban, egy régi emléknek engedve, kártyára vetettem néhány szót: (Tout .passe, tout casse, tout lassev. Minden eljön, de minden későn jön el .. És most itt ülök a szép és meghitt párisi szobában... vagy talán egy orosz kisbirtokos, vagy épen muzsik-asszony kunyhójában? Végtelen hómező vesz körül mindent. Szán csilingel, távoli kutyaugatás hallik és vutki-szag terjeng. És egyszerre a finom francia hölgy nincs sehol Egy izgatottan beszélő orosz asszony ül itt már, aki kiabál ; már orosz szavak keverednek a francia szövegbe Szaggatott, elkinzott szavai mögött szinte látom azokat a mozdulatokat, szinte hallom azokat a szavakat, melyek most a lelkében vonaglanak, sírnak. Ha most nem az Idegen Város szorítaná óriáskígyóként a lényét, hanem otthon lenne, akkor én most régi ortodox átkokat hallanék, régi, szép ritusu keresztvetéseket látnék az öreg fekete ikonok és kazáni Máriák előtt. De mert ^kulturáltak“, óh jaj, a színlelni tudásig kulturáltak vagyunk, csak a köny- nyeit látom s a kéztördelését. A százszor elsírt szavak mögött mégis, mégis szakadék van, ahová örökre elsfilyedt az ő Oroszországa. — A cárt megölték és Oroszországot megölték. És magölték.az orosz nép lelkét és az orgsz gyermekeket is. És orosz szavak, orosz nevek hangzanak fel. Száska, Maruszja, Ványka, Vaszilie. .És'sűrűn: Bozse, .Bozse ! jÉs közben franciául: Hol van az Isten ? Majd ismerőseiről beszél, kik itt élnek most az idegen városban... Élnek? Tengődnek, fetrengenek a bűnben, a szennyben. A lejtő legalján támolyognak már, kik ott, otthon magasan, mindenki fölött magasan, a felhők magasságában éltek valaha.. — Goszpodi pomiluj... És e viharzó fájdalom átragad rám is. Eltűnik az orosz szoba is, az orosz búbos-kemence, az orosz asszony és hervadó szép lánya is... Bihar- országban vagyok. Szülőföldem szép határa... Emlékezni akarok korán meghalt apámra, de az emlékezet fáradt madara nem ér -el oly messze, hiába erőlködik. E tragikus percekben rokonokra, barátokra gondolok kik ott élnek az ellenséges földön, vagy olt nyugosznak az édes erdélyi földben... Visszatérek Fázom. Reszketek és félek : itt vagyok az idegen városban, millió ellenség vesz körül. És fázva és reszketve ugyanazt teszem, amit .az orosz asszony, hozzábujok az Egyetlen védelemhez,. Keresztet vetek. Lassan, kimérten. Szertartásosan, latinosán Szemeim lezáródnak. És az idegen városban ugyanazt mondom, amit az orosz asszony, de halkan, a reménység csöpp kis zöld ágacskájával a szivemben és magyarul és a magyarokért: — Uram irgalmazz nekünk ! hogy a kötelességtudás mellé emberi értékeit is odaállította, a jeles vezetővel és nagy tudású orvossal emelkedett érzés- és gondolat- világu, puritán ember dolgozott együtt. Munkája épp ezért csendes volt. szinte észrevétlen. szerény, de gazdag értékű, mint maga az ember. Intézménye élén kifejtett munkássága nagy nyeresége volt nemcsak a magyar gyermekgondozásnak; hanem városunknak is. Széli Imre dr. egészségügyi főtanácsostól, mint a gyermekmenhely igazgató főorvosától nyugalomba vonulása alkalmával hálával és elismeréssel veszünk bucsut s ez alkalmat megragadjuk arra is, hogy mint szerény és puritán ember előtt is. meghajtsuk előtte a megbecsülés zászlaját.
