Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-07-07 / 54. szám
II K K R S 1935 julins 7 Az OTI-hátralékok ügyét ötös bizottságok vizsgálják felül. A hátralékosok kérhetik tartozásuk ötven százalékának törlését. (A „Békés“ munkatársától.) Nagy- fontosságú rendeletet közöl a hivatalos lap a társadalombiztosítás egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában. Különösen fontos a rendeletnek az a része, mely az egyes cégeknek és vállalatoknak az OTI és a Mabi-val szemben fennálló díjhátralékai ügyében intézkedik. Ezen rendelkezés szerint mindamaz ipari és kereskedelmi cégek, illetve vállalatok kérhetik a díjhátralék részben való elengedését, melyek üzemi, illetve üzleti tevékenységét veszélyeztetné a díjhátralék lefizetése. A kérelmezők lépéseket tehetnek ennek alapján a felgyülemlett késedelmi kamatok teljes egészének, valamint a díjhátralék 50 százalékának a törlése iránt s kérelmük megfelelő honorálása esetén a díjhátralék fennmaradó másik felét 36 havi egyenlő részletben törleszthetik. Az írásbeli kérelmek elbírálására úgy az OTI-nál, mint a Mabi-nál két, 5—5 tagból álló bizottság fog működni és pedig olyképen. hogy az egyik ötös bizottság az 5000 pengőn felüli, a másik pedig az ennél kisebb összegű díjhátralékok ügyét fogja letárgyalni. A hátraléktörlésekre vonatkozó kérelmeket legkésőbb a jelen év október 1-ig kell benyújtani s az ötös bizottságok végérvényesen döntenek az eléjük kerülő kérelmek fölött, Ez a rendelet mintegy 20 millió pengő összegű OTI és Mabi-dijhátralékra vonatkozik, tehát meglehetős terjedelmű gazdasági érdekeket érint. Az iparos- és kereskedelmi világnak régtől fogva sürgetett óhaja fog teljesülni. ha az ötös bizottságok kellő tárgyilagossággal fogják revízió alá venni a megfizethetetlenné vált díjhátralékok ügyét. Számottevő fagykárról általában nem lehet beszélni. Elek Lajos pénzügyigazgaíő nyilatkozata. (A „Békés“ mnnkátársától.) Annak idején a gyulai pénzügyigazgatóság bizottságot küldött ki azzal a rendeltetéssel, hogy a fagykár pusztítása megállapittassék A bizottság megjárta a békéscsabai határt is, és felbecsülte a beállott kár nagyságát. A kárbecslés eredményével a csabai gazdák egyáltalában nem voltak megelégedve. Azt mondták, hogy a bizottság felületesen vé gezte munkáját s ezért a gazdatársadalom vezetői a főispánhoz fordultak. Ennek a közbelépésnek volt a következménye, hogy kedden délután maga Etek Lajos pénzügyigazgató szállt ki Márki) Jenő vármegyei gazdasági felügyelő társaságában Békéscsabára s ott maguk mellé véve a gazdatársadalom vezetőit, künn a határ több helyén közvetlen megszemlélés alapján állapították meg a tényállást. Elet Lajos pénzügyigazgató és Márky Jenő gazdasági felügyelő szemleutjának az a megállapítás volt az eredménye, hogy a kétségtelenül megmutatkozó szembetűnő káKiuevczések az igazságügynél. (A „Békés“ munkatársától.) A hivatalos lap közli a következő gyulai vonatkozású igazságügyi kinevezéseket : Ungvári János, a II. fizetési csoport jellegével felruházott törvényszéki bírót és Frailer Jenő dr. cimz. tanácselnököt tanácselnökké : Aszódi Imre dr. szarvasi vezető járásbirót járásbirósági elnökké kinevezték. Vitéz Láng Ernő jarásbirónak a II. fiz. csoport jellegét adományozták. Réti Lipót jbirósági irodafötisztet címzetes irodaigázgatóvá, Nagy Sándor és Merza Vilma tszéki kezelőket irodatisztté, Sümegi József ügyészségi dijnokot ügyészségi kezelővé. Bagi Kálmán és vitéz E. Nagy János katonai igazolványos altiszteket a törvényszékhez, Bajnok István kát. igazolványos afrok az aszály következményei. Igaz azonban az is, hogy az aszálykárnak a fagy pusztításával bizouyos összefüggése megállapítható. A nagy forróság ugyanis épen az elfagyott búzák sarju hajtásait érte abban az időben, amikor még azok nem voltak kifejlődve s ennek következménye volt az. hogy a kalász megszorult. Szetnleutja után kérdést intéztünk Elek Lajos pénzügyigazgatóhoz, helytállóak-e a vármegyei fagykárosultaknak az egyik csabai lapban is megjelent panaszai a tekintetben, hogy a pénzügy igazgatóság bizottsága felületes volt fagykármegállapitó munkájában ? Elek Lajos pénzügyigazgató a sajtó részére a következő nyilatkozatot tette : — A fagy nyomai eleinte kétségtelenül megmutatkoztak. Később azonban igen kedvező időjárás következett, a termés lényegesen megjavult, úgy hogy a vármegyében általánosságban számottevő fagykárról beszélni nem lehet. tisztet pedig a járásbírósághoz ideiglenes minőségű kezelőkké nevezték ki. A törvényszék elnöke kinevezte Pap- Takács Gyulát a gyulai törvényszékhez dij - nokká, Pap-Takács Gyuláné szegedi tszéki dijnokot a gyulai járásbírósághoz, Emödi Margit törvényszéki kezelőt pedig a szeghalmi járásbírósághoz helyezték át. Dr. Tokay Gyula volt gyulai törvényszéki bírót, aki eddig a püspökladányi járásbíróság elnöke volt. a debreceni törvényszékhez tanácselnökké nevezte ki a miniszter. ELADÓ HÁZ Gyu án, Árpád-utca 20. szám alatti lakóház (5 szoba, fürdőszoba, nagy gyümölcsös kerttel) eladó. Értekezni lehet délután 4 és 6 óra között Árpád utca 20. szám alatt. 183 T X Stefánia Szövetség 3890 pengőt költött tavaly gyulai anyák és gyermekek gondozására. [A „Békés“ munkatársától.) Az Országos Stefánia Szövetség most adta ki idei évkönyvét, amely a múlt év eredményeivel foglalkozik. Az évkönyv részletesen közli a gyulai Stefánia fiók múlt évi adatait, amelyből megtudjuk, hogy az 1934 évi bevétel társadalmi hozzájárulásból 2378G8 P. hely- hatósági hozzájárulásból 3380'88 P. összesen 5789 06 P, a kiadás pedig 388917 P volt. A Stefánia Szövetség gyulai fiókjának az anyák és csecsemők gondozásán kívül gondja volt arra is, hogy a kéthároméves gyermekek részére a tejkonyha utján nagyobb mennyiségű tejet osszanak ki. Mérsékelték az állatorvosi vizsgálat költségeit. (A „Békés“ munkatársától.) A föld- mivelésügyi minisztérium már régóta foglalkozik a gazdák abbeli panaszával, hogy a magas állatorvosi dijak megdrágítják az értékesítést. A miniszter most intézkedett ebben a kérdésben és az áilatárak csökkenését figyelembe véve elrendelte julius 1-iki érvénnyel az állam által szedett állatorvosi vizsgálati költségek 27 százalékkal való mérséklését. A miniszter ezzel a rendeletével teljes mértékben honorálta a gazdák régen előterjesztett kívánságát, amit ezek bizonyára örömmel vesznek tudomásul abban a reményben, hogy ezt az első lépést soron fogja követni amaz állami terhek leszállítása is, amelyek ezidő- szerint még az állatértékesitéssel kapcsolatban fennállanak. Az iskolánkivüli népművelés egy éve. Békés vármegye törvényhatósági isko- lánkivüli népművelési bizottsága junius hó 27-én tartotta a tagok szép érdeklődése mellett nyári közgyűlését Gyulán, a vármegyeháza kis tanácstermében, vitéz dr. Páncsél József vm. főjegyző elnöklete alatt. , Tantó József titkár részletesen ismertette az 1934—35. tanévi tevékenységről való beszámolót. Számokban összesüritve a munka eredménye a következő: az elmúlt tanév folyamán 2 megyei városban, 28 községben 208 egységnél és 149 tanyakörzeti egységnél, összesen 357 egységnél 5.555 népművelési és közműveltségi előadást tartottak. Az előadásokat kisérő szavalatok száma 3755, énekdarabok száma 2356, zenedarabok száma 388. Műsoros délutánok és esték száma 165. Rendeztek 12 analfabéta tanfolyamot, amelyen vizsgát tett 209 egyén. Záróünnepséggel fejezték be a következő tanfolyamokat: 15 alapismeretterjesztő, 10 népművelési és közműveltségi, 37 gyakorlati ügyességi és 22 nőnevelési tanfolyamot. Az összes hallgatók száma a tanfolyamokon 2-906 volt. Gyermekek részére szórakoztató mesedélután volt 570. tanulmányi kirándulás 16, népművelési hangverseny 40, műkedvelői előadás 375, alkalmi ünnepség 200, közművelődési rádió előadássorozat 59. A népművelési órák száma 12.704, az előadók száma 1.185 volt. Forgalomban volt 123 közkönyvtár, amelyből kikölcsönzött 15.578 egyén 50.903 könyvet. A népművelést szolgálta ezenkívül a bizottság tulajdonában levő 16 rádió és 60 — 80 egyéb közrádió, 5 grammofon, 21 különböző tipusu
