Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-06-09 / 46. szám
LXVII. évfolyam 40. szám. Vasárnap Gyula, 1035 Junins 9 ElSfiíetési árak : Negyedévre : Helyben , , 1 P 60 fill. Vidékre . ?> P 20 fül. ■^ivdetési díj előre fi séféiül« POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesstöség, kiadóinvatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. IWbay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- xendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára !Ü fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : DGBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Pünkösd. Szűk szobájában ott ült az Antiochiaból való orvos és irta a papirostekercsekre a festő szép betűivel mindazt, amit az imént hallott a börtönben a nemzetek apostolától: Páltól, aki neki betege is volt és mestere is. Orvos, festő és iró volt egy személyben Lukács, az evangélista. Ismerte az emberi szervezet rejtelmeit, a művészi alkotásra serkentő ihlet csodálatos perceit, de mindennél jobban vonzotta az Írás, amelynek még nagyobb művésze volt, mint az ecsetnek. Ezzel az írással, ezzel a minden időkre szóló örömteli szózattal, — mert ennek szánta evangéliumát — akarta hirdetni mindazt, amit a börtönben sínylődő Páltól és talán az Egyház ama alapvető kősziklájától, akit Péternek hívtak, hallott és amig rótta a sorokat, kis szobájába felzugott a világ-város chaotikus lármája. Latin, perzsa, görög szavak és a legkülönbözőbb barbár nyelvek hangjai ütötték meg fülét. A népeknek ebből a chaosából, amelyet a császári Róma egységessé varázsolni nem tudott, amelynek látszólagos, parancs-szóra létrejött békéje alatt ott viharzott a szenvedélyek és gyülölség tüze, ebből akartak az Ő mesterei: az apostolok egyseget tereiaténi az Urban, egymást szerető és egymást megértő emberiességet. Hogy szállta meg Őket az ihlet, hogy tudtak ezek az egyszerű halászok, vámosok és sátor készítők minden nyelven beszélni — ezt akarta megírni zengő nyelven. És Lukács irta, amint a nemzetek apostolától hallotta: „Mikor pedig a pünkösd napja eljött volna, palának mindnyájan egy akarattal együtt. Akkor nagy hirtelenséggel lön as égből, mintegy sebesen zngó szélnek zendülése, mely eltelé az egész házat, amelyben ülnek pala. És látónak kettős tüzes nyelveket és leszállóit mindegyikőjükre — egy-egy. Megtelének pedig mindnyájan Szent Lélekkel és kezdenek szólni más nyelveken, amint a Szent Lélek ad pala Nékik szólniok.“ Egyszerű emberek egyszerre a világ minden nyelvén beszéltek, mert méltónak találtattak arra, hogy a sokféleségből megteremtsék a szeretet egységét és most, közel kétezer évvel a jeruzsálemi csodálatos Pünkösd után annyi ember tud sok nyelven beszélni, mégis olyan távol vagyunk attól az egységtől, mint még soha. Azok, akik ma Európa sorsát intézik, mintha épen az ellenkezőjét akarnák tenni annak, amit a Szentlélek által megszállt egyszerű és mégis oly bölcs galileaiak tettek. A sokból az azt összetevő gyönyörű színeiket megtartva, egységet akartak azok, az újak is valami homályos egységre törekednek, amiben azonban eltűnnek a nyelvek, a kultúra különbözőségei által megadott színek és ami az egység, az az elnyomásé, a gyűlöleté. Ha egyszerű nevezőre akarjuk hozni mindazt, ami Európában az osztrák -magyar monarchia szétrombolása óta történt, akkor bármi mást is mutat a külszin, a lényeg egy ; az orosz és német imperialisztikus törekvések feltámadása és azoknak a jövőben várható összecsapása, Hiába látszik az előtérben Franciaország, a lecsökkenteti népességű francia nemzet csak defenzív mozdulatokat tehet. Ezek a mozdulatok, sajnos, az utóbbi időben nem a legszerencsésebbek. A nagy félelem, a negyven milliós nemzet félelme a hetven milliós szomszédtól, elfelejteti vele, hogy az orosz világbirodalommal való szövetkezés nem természetes s még kevésbbé természetes, mint a pánslavizmuson. a közös véren alapuló cseh—orosz szövetség fictiója. A nyugati keresztény kul- . túrán felnőtt- csehek és tótok sohasem tudnak majd beolvadni a bizánci orthodoxia által táplált oroszságba. Ez az egység fietió, mint amilyen lehetetlen a porosz egyeduralom a Brennertől, Ausztrián, Magyarországon, a Szudéták hegyein keresztül egészen Kievig. A Hamburgtól Bagdadig terjedő német imperializmus gondolatán vérzett el a második német birodalom, a Hohenzollernek hatalmas Németországa, Az újabb német imperializmus az, amely ismét izolálja Németországot. Tolsztoj, Csehov, Turgenyev és Pavlow Oroszországét érthetetlenné teszi számunkra a Lenin, Trockij és Stalin gondolatvilága, Goethe, Beethoven és a Thomas Mann Németországát elzárja az európai megértés elől a mindent leigázni akaró porosz militarizmus. Csodákat tud teremteni ez a porosz szellem, az önmegtartóztatás csodáit, azokat a csodákat, amelyek révén ezrek és milliók a rendes táplálkozás helyett megelégszenek répával, rendes ruházkodás helyett csalánszövetekkel, de akármilyen utolérhetetlenek is a „Ersatzok“-nak, e pótlékoknak ebben a kitalálásában, a szeretet helyébe a fajgyűlöletet pótlékul odaállítani még sem lehet. Az osztálygyülölet és a fajgyűlölet az, ami fűti • a két imperializmust és mert egész Európát félelem hatja át, hiányzik mindenkiből a gazdasági bátorság, a gazdasági cselekvő erő és azért élünk ebben a válságban. Ezért tépik önmagukat és egymást kis és nagy nemzetek egyaránt és tépik mindaddig, amig a hajdani egységet alkotó kis nemzetek ismét nem alakulnak át egy olyan politikai egységgé, amely megőrzi kulturális sokféleségüket, de megadja gazdasági egységüket, amellyel azután politikailag ellent tudnak állni az őket bekebelezni akaró ímperiálisztikus gondolatoknak. Ez az egység teremti majd meg a nagy nemzetek közti egyensúlyt is, amelynek hiánya, oka a mai chaosnak. Közel ezer év előtt hangzott fel először Hildegard, a komor zárda falai között élő apáca himnusza, azé a szenté, aki ép ugv természetfeletti utón tanult meg latinul, amint az apostolok Pünkösd napján egyszerre kezdtek beszélni a világ minden nyelvén. Ebben a himnuszban csendül fel először a könyörgés a Szentlélek- hez, hogy „nevelje a doktorok erényét a bölcseség ihlete.“ Ma ezer év után Európának igazán olyan államférfiakra, olyan „doktorokra“ van szüksége, akiket áthasson a bölcseség, akik az utolsó percben, a kultúra pusztulása előtti utolsó percben valóban meg tudják gyógyítani ezt a beteg világrészt. Ezeknek a „doktoroknak“ kell meggyógyitaniok azt a sebet, amelyet a világháború és a párisi békék ütöttek, ezeknek kell megákadályozniok azt, hogy megint ágyuk bömböljenek és harci repülőgépek cikkázzanak a légben. Ha ezt meg tudják tenni, akkor a pusztulás internals muzsikája helyett millió és százmillió vidám ember zengi majd a réges- régi pünkösdi himnuszt: „0, ignis Spiritus Par adit if Óh Isten lelkének tüze dicsőség hát neked ki a dicsőség hangja s élet öröme vagy ; remény és erős becsület, s fényességgel fizetsz /“ Dr. Gáli Géza
