Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-05-23 / 41. szám
LXVII. évfolyam 41. szám Csütörtök Gyula, 1935 május 93 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. ■Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC Szerkesztő : NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Fáy István főispán a leghatározottabban cáfolja a távozásáról elterjedt híreket. (A „Békés“ munkatársától.) Az utóbbi napokban olyan hírek terjedtek el Gyulán, sőt egyes budapesti és vidéki lapok híradása nyomán az egész megyében, hogy a tervbe vett főispáni cserék során Fái) István dr. is távozik Békésmegye éléről. A hir egész pozitiv formában került forgalomba s már az uj főispán személyét is megjelölte Podmaniczky György báró személyében. A liirrel szemben illetékes helyen semmit sem tudnak. Márky Barna dr. alispán munkatársunk előtt nyomatékosan kijelentette, hogy a hirnek semmi alapja nincs s Fáy István dr. főispán (A „Békése munkatársától.) A folyó hó 14 én tartott képviselőtestületi közgyűlésen napirend előtti felszólalásában Schneider Mátyás építőmester kérte Varga Gyula dr. polgármestert, hogy a máriafal- vai iskola ügyében, amelynek megépítésére még gróf Klebelsberg Kunó tett ígéretet, illetékes helyen járjon el s kérje, hogy az iskolalétesitésekre beállított összegből a má- riafalvai iskolát is épitsék meg. Varga Gyula dr. a felszólalás alapján felkérte Pongrácz Jenő grófot, hogy a minisztérium ban a város kérelmének kedvező elintézése érdekében járjon közbe. Pongrácz Jenő gróf a felkérésnek a legnagyobb készséggel tett eleget s közbenjárásának rövidesen továbbra is marad Békésvármegye főispáni székében. Mint legiiletékesebbet, felkerestük magát Fáy István dr..főispánt is, aki munkatársunk előtt a következőket mondta: — A hir, hogy távozom Békésvármegye éléről, minden alapot nélkülöz. Nincs szó róla, hogy Csongrád vármegye élére, vagy bárhová is távozzam, sem pedig, hogy államtitkári pozícióba menjek bármelyik tárcához is. Maradok továbbra is Békésvármegyében, amely megyét már megismertem és megszerettem. ! meg is lett az eredménye, amennyiben a I miniszter a napokban közölte vele, hogy a máriafalvai iskola felállításához hozzájárul. Az iskola egyelőre egytantermes lesz s benne a tanitás előreláthatólag még az ősz folyamán megkezdődik. Vasárnap lesz a hősök ünnepe. (A „Békés“ munkatársától.) A világháborúban elesett hősök emlékére a város társadalma az idén is ünnepet rendez. Az ünnepség jó idő esetén az Országzászlónál, kedvezőtlen idő esetén a pavillonban lesz, délelőtt 11 órai kezdettel. Az ünnepség szónoka Farkas István róm. katli. segédlelkész. A mezőberényi törvényhatósági választás epilógusa a törvényszék előtt. (A „Békésu munkatársától.) A tavalyi törvényhatósági választási harcban a mező- herényi nemzeti szocialisták pártja is részt vett. A pártnak Mezőberényben, mint ismeretes, volt némi talaja, úgy hogy a választásba nem minden remény nélkül indultak jelöltjeikkel. Mikor azonban szavazó'apokért jelentkeztek s ezret kértek, nem kaptak csak 100-at, majd később még 100 at, ami miatt igen nagy volt az elégedetlenség közöttük. M. Schultz József szerint úgy bántak velük, mint másodrendű emberekkel s a községben bizonyos érdekelt helyről eredően az a hir terjedt el róluk, hogy komunisták, pártjuknak semmi erkölcsi alapja nincs, és a választáson nem is indulnak. Ilyen előzmények után a párt 3500 darab röpcédulát csináltatott a Baltha-nyomdában, amely röpcédula szövegét M. Schultz József irta. A röpiratot ifj. Roósz József rendelte meg s Pacuk Antal nyomdász szedte ki, s igy ők is, mint tettestársak kerültek a törvényszék elé. A törvényes rendelkezések értelmében ugyanis a választást megelőző napokban, még kevésbé a választás napján, nem szabad csak olyan röpcédulákat terjeszteni, amelyeken nincs egyéb, mint a választáshoz szükséges tudnivalók. A horogkeresztesek röpirata ezzel szemben propagativ tartalmú volt, a párt érdekei mellett agitált s kérte a polgárságot, hogy a párt jelöltjeire adja le szavazatát. A röpirat szövege miatt, illetve mert azt a Megkapta Máriafalva az iskolát. T A « C A Szakái Lajos költészete. Irta: Kóródy Ferenc. VI. Magam is akkor tanultam meg irodalmunk leiró költeményeinek ezt az egyik legszebb gyöngyét ; de hiányosan ám, mert az akkori pedagógiai óvatosság gondosan kizárjelezte abból a „szerető“ és „szép lány“ ártatlan vonatkozású lírai sorait: „Tündéred, szeretőd a délibáb, Hamiskodva enyelg idébb-odább ! Itt a csárda ! Gólyafészek rajta, Itt a szép lány ! Igaz, magyar fajta; Gyémánt szeme játszik napvilágot, Hortobággyal megér — egy világot !“ így vált a Czimbalom a nép minden rétegének — aprajának, nagyjának — közös lelki tulajdonává ; igy nemesedett általa a népiélek — cimbalomzengéssé ! íme, a hatás, az eredmény, a Czimbalom gyakorlati értékmutatója ! Ha most ezt hozzátesszük ahoz a kritikai tanulmányhoz*, mely Erdélyi Jánosnak, irodalmunk legelső népköltészeti kutatójának, a népköltészet nagynevű irodalmi értékelőjének tollából 1859-ben jelent meg s amely a Petőfit utánzó lírákat támadva, azokkal szemben a Czimbalom első kiadásának dalait irodalmi értékük szerint méltatja; ha hozzávesszük továbbá azt a kitüntető fogadtatást, melyben az akkori idők legelső szépirodalmi lapja — a Vasárnapi Újság —**, a Czimbalom második kiadását, költőnk arcképének bemutatásával, 1868-ban részesítette ; megállapítván, hogy már az első kiadás dalai „az irodalomban is méltó feltűnést okoztak“, most pedig, 25 év múltán —■ az egyszerű, népies hangulat forrásából a régi elevenséggel buzogtak ismét elő"; hogy azok „mindenkitől élvez, hetők, hasonlók a mezei vadvirághoz, melyet nem a formák sokfélesége, hanem a szin gazdagsága s az illat tesz kedvesekké"; mindezeket összevetve azzal a hatással is, mit a dalok nyelvezetének „szüztiszta magyarossága“ irodalmunk magyarosodására gyakorolt: előttünk áll a Czimbalomnak, ennek az igénytelen, szerény kis versesfüzetnek irodalmi és etnikumi teljesértéküsége. Köröstarcsa községből indult ki s ugyanoda hajlott vissza a Czimbalom költőjének szépivelésü életpályája, mely 1816 február 12-től 1875 február 16 ig terjedt. A haza és a nép önzetlen szeretetétől áthatott nemes életét — „száz meg száz elmulasztott, egészségkockáztató éjjelek és kemény munkában átizadott nappalok eggyétételével vármegyénk **1868. évi november 15-én megjelent 46. sz., mely 2 dalát is közli. közigazgatásának becsületes, buzgó és hü szolgálatában“ — nagyobb részt Gyulán töltötte. Itt, a mai Jókai utcában, a most mar újjáépített, 6. szám alatti, akkor az ő tulajdonát képező házban lakott. Ott látogatta meg — életrajzának adatai szerint — 1842-ben, Erdélyi János, 1849-ben Petőfi is. Nyugvó poraira különösen-szeretett szülőfalujának hantja borul. Vájjon a hazafias kegyelet és emlékezés virágai nyilnak-e sirhalmán ? S aki maga volt a testet öltött népszeretet, akinek igazán leikében élt a nép : annak emlékét a népiélekben ma, vájjon nem váltotta-e fel a feledés, a közöny ? Ha pedig igen : vájjon a feledés porait — mely vármegyénk költőszülöttjének áldott emlékét eltemetéssel fenyegeti — nem lehetne-e aranybetükké változtatni egy kis márványtáblán, mit a megelevenülő emlékezés oda helyezne annak a háznak a falába, amely házban a Czimbalom költője Gyulán lakott s amelyben őt a népköltészét akkori nagyjai felkeresték és felemelték magukhoz ? Nem kétlem, bogy mindezekre a válasz az illetékesek méltó cselekedete lesz ! Én ismertetésem befejezéséül csak mint elő- kivánkozó gondolatot vetettem fel ezt, azért, hogy őt, akit feledtünk eddig, el nem feledtté, hogy azt, amit halasztottunk idáig, el nem maradttá tegyük! „Czimbalom a dalait, de nevét is őrzi örökké: Vármegye ! Hü fiadat és dalait ne feledd !“ (Vége) *Egy századnegyed a magyar irodalomból.
