Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-01-13 / 4. szám
LXVII. évfolyam 4. szám Vasárnap Gynla, 1935 január 13 Előfizetési árak : Negyedéyre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztősé", kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára lt) fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. 22-én tartja alakuló közgyűlését a törvényhatósági bizottság. KW örökös tagot is választanak. (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye részben újonnan választott törvény- hatósági bizottsága folyó hó 22-én tartja alakuló közgyűlését. A megalakuláson kívül fontosabb ügyei a közgyűlésnek a kisgyülés teljes egészében való újjáalakítása és a köz- igazgatási bizottság 5 tagsági helyének betöltése. Megválasztják továbbá az egészség(A „Békés munkatársától.) Ismeretes olvasóink előtt, hogy a képviselőtestület 1924 dec. 30-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a város monográfiáját megiratja. A mintegy két kötetre tervezett történelmi munka megírására dr. Scherer Ferencet kérte fel, aki a megbízást el is vállalta és pedig az ügy iránti szeretetből teljesen ingyen, minden szerzői tiszteletdij nélkül, csupán készkiadásai megtérítését kötve ki. A megbízatás után Scherer Ferenc dr. rövidesen hozzá is fogott az adatgyűjtéshez s munkájában szépen is haladt előre. Adatgyűjtés közben a városi múzeumban egy kéziratkötegre akadt, amely a Békésmegyei Okmánytár Haan Lajos előszavával ellátott harmadik kötetének kiadásra váró anyagát tartalmazta. Arra a gondolatra jutott, látva ügyi bizottságot, a kijelölő és igazoló választmányt. A 22-iki közgyűlés 2 örökös törvényhatósági tagot is választ. A személyekre vonatkozó kombinációk még nem kerültek nyilvánosságra. Az alakuló megyegyülésre az egész vármegyében nagy a készülődés. a 98 darab értékes oklevelet, hogy a gyűjteményt,, mint a város monográfiájának függelékét, külön kötetben kiadja. Közben azonban Scherer dr.-t a kötőgyár igazgatói pozíciójába hívták meg s igy lehetetlenné vált, hogy az oklevélmásolatoknak az eredetiekkel való összehasonlítását és esetleges kiegészítését maga végezze el « e célból huzamosabb ideig távol legyen Gyulától. Megkérdezte ezért az éppen Gyulán tartózkodó Horváth Jenő egyetemi rk. tanárt, nem tudna-e a fenti munka elvégzésére megfelelő szakembert ajánlani ? Horváth Jenő Veress Endre dr.-t ajánlotta, mint aki már több hasonló munkát végzett. Veress Endre a munkát el is vállalta és pedig úgy, hogy a legfeljebb 30 ivre terjedhető oklevélkötet minden nyomtatott ivéért 50 pengő tiszteletdijat kap, továbbá útiköltségeinek megtérítését. A megállapodás után Veress Endre a monográfia-alap kamatainak terhére több Ízben járt Bécsben s buzgólkodása a tervezett egy kötetnyi anyagot két kötetre duzzasztotta. Az igy egybegyüjtött anyag teljes egészében való megjelenése azonban még kétséges, mivel a monográfia költségei csak egy kötet függelékre lettek kontemplálva. Egyébként az okmánytár nyomtatásra teljesen kész kéziratát Veress Endrének a szerződés értelmében még a múlt év december 31-ig kellett volna a város vezetőségének átadnia, azonban a munkával nem készült el s igy csak az eddig elkészült anyag bemutatására érkezett folyó hó 6-án Gyulára s csak azt ismertethette azon a szükehb körű értekezleten is, amelyet kívánságára Varga Gyula dr. polgármester folyó hó 9-én délutánra hivott egybe. Felkutatásra, illetve összehasonlításra várnak még a Harruckern- levéltárban levő okmányok is, amelyek tudvalevőleg a város történelmének XVIII-ik századára vonatkozólag tartalmaznak rendkívül fontos adatokat. Az értekezlet végeztével Veress Endre dr. arra kérte a város vezetőségét, hogy az okmánytár kiadásával ne várjanak a monográfia megjelenéséig, hanem már most adják ki. Kérelmét azonban nem teljesíthették, mert a város vezetőségének a képviselőtestület által jóváhagyott szerződéshez kell tartania magát. Eszerint tehát az okmánytár csak a monográfiával egyidőben, mint annak függeléke jelenik meg. A város vezetősége egyben felkérte Veress Endre dr.-t, hogy a gyűjtést 2—3 hónap alatt most már fejezze be s az okmánytár kéziratát kiadásra teljesen előkészítve a városnak szolgáltassa be. Évek hosszú, odaadó munkájával készíti Scherer Ferenc dr. a város monográfiáját. T A R C A Világnézeti tipuskutatás és filozófiai megalapozása.* Chesterton, a nagy angol regényíró több munkájának kedves és rokonszenves alakja Brown páter, akinek egyszer vita közben, társa az orvos ilyesfélét mondott: én a gyakorlat embere vagyok és nem töröm a fejem valláson és flozófián Erre a páter igen egyszerűen igy válaszolt: addig nem is leszel igazi gyakorlati ember, amíg ezt meg nem teszed. Jánosi József S. J. szürke fedelű kis könyve (Budapest, 1934 Pázmány Péter Irodalmi Társaság kiadása) a tudás világos ságával, az írás művészetével mutatja meg, hogy egy nehéz filozófiai kérdés miképen függ szorosan össze a mindennapi élet problémáival. Ma amikor kétségkívül egy uj gazdasági és társadalmi rend kialakulását megelőző átmeneti korszakban élünk, annak a látszólag elméleti kérdésnek, amelyet Jánosi felvet, a gyakorlati jelentősége elvitathatatlan Ma, amikor Európa államainak nagy részében szinte rendeleti utón kényszerbe nek az emberekre világnézeteket, mindenkit gondolkozóba ejthet Jánosi könyvének főkérdése: »miért vannak különféle világnézetek s mik azok a törvények* és erők, amelyek az egyes nézetek es rendszerek konkrét alakulását meghatározzák.“ Könyve bevezető részében felvetett eme kérdés megoldásának nagy nehézségeire és arra, hogy a megoldás csak akkor lehetséges, ha a világnézet- tan viszont általános érvényű törvényeket képes felállítani, már mindjárt az első oldalakon reámutat a szerző. A világnézettan az általános érvényű törvényhez csak ama tipologus módszer segítségével juthat, amely a megegyező individuumokat csoportokká foglalja össze, amely csoportok ily módon nem nélkülözve az egyéni jelleget, kisugározzák magukból az általánosat, a közöset is. Jánosi ugyancsak a filozófiai rendszereket analizálja egyenként, de a modern psihologia és annak orvosi alkalmazása a rendszerek alkotóinak és híveinek egyéni, lelki és somatikus struktúrájában keresi a típusok jelllemző sajátságait és okait. Amint Jánosi találóan reámutat arra, hogy a filozófiában tulajdonképpen Szent Ágostonnal kezdődik a világnézetek zseniális elkülönítése egymástól, úgy gyakorlatilag is legelőször Afrika és talán Ázsia sivatagjainak remetéi és zönobitái csoportosították már híveiket lelki, világnézeti sajátságaik szerint s a csoportokat természetesen ők még primitiven az abc. egyes neveivel jelölték. Nazianzi Gergely és Nagy Gergely pápa a lelkipásztorkodás tan alapelveiként fektették le a különböző típusokkal való egyéni bánásmódot. A szerzetes rendek és kongregációk különfélesé- gei, amint Bopp mondja, különböző típusokat jelentenek. Szent Ágostonon, majd Hegel, Trendelenburger, Dilthey, Jaspers müveinek is mertetésével, hogy csak a legsisnagaslöbbakat említsük, világosan mutatja be a szerző a különböző világnézeti típusokat és azok kialakulását. Jasperssei a heidelbergi orvos filozófussal igen nagy szeretettel foglalkozik Jánosi. Tényleg Jaspers révén értjük meg iegvilágosabban a ma történelmének kialakulásában oly nagy szerepet játszó skepticizmusnak, racionalizmusnak és a démonikus típusnak bölcseletét, Jasperssei együtt hiszi a szerző, hogy a világnézetek csodálatos megrögzitettséggel egész életen át kapcsolódnak az egyénekhez, ami megmagyarázza viszont, „hogy miért lehetetlen világnézeti harcokban ész okokkal győzni* So musst du sein, dir kannst du nicht entfliehen, mondja Goethe. Bármennyire is meg van a mü címében már adva, hogy csak világnézetek filozófiai megalapozásával foglalkozik a szerző, mégis sajnáljuk, hogy ezeknek a modern orvosi psichologiában felmerülő somatikus alátámasztásával kritikai szempontokból nem foglalkozik. Ha talán Ber- mannak a belső sekrécio egyéni különbségein alapuló rendszer túlságosan mesterkélt is ahhoz, hogy a filozófiai világnézet típusokat vele meg
