Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-01-13 / 4. szám

2 BÉKÉS 1935 január 13 Magán a monográfián, amelynek Veress Endre okmánygyüjteménye csak függeléke lesz, Scherer Ferenc dr. szorgalmasan, csen­des elvonultságban dolgozik s hatalmas okmánykötegek áttanulmányozásával és a nagy fáradsággal egybegyüjtött adatok gon­dos rostálásával halad fejezetről fejezetre előre, hogy az év végén a minden sorában lelkiismeretes pontossággal megirt hatalmas történelmi munkát letegye a képviselőtestület asztalára. Eégi gyul&i színészek. Irta: I1PL0M JÓZSEF. Legutóbb felidéztük néhány 80—100 év előtti gyulai szinész emlékét. Kiegészités- képen még néhány nevet füzünk hozzájuk. Komáromy Alajos szinész származásá­ról csak annyit tudunk, hogy Gyulán 1825- ben született és hogy atyja jómódú polgár és városi hivatalnok volt. Atyja valószínűleg Komáromy Miklós németgyulai jegyző volt, aki 1934-ben az önálló Németgyula mező­városa községgé alakulásának százados év­fordulójára egy kis Értekezést állított össze Gyula városáról. Szilágyi Béla színigazgatót már a múltkor is említettük 1865-ben járt társula­tával Gyulán. Tagjai közt volt Füredi Mihály, Együd István és Halmy Ferenc. Mind a háromról volt már szó. Utoljára hagytuk Follinusz János aradi színigazgató 187Ő-ben nagy sikerrel szerepelt színtársulatának tagjait: Balogh-ot a Békés egykori színi kri­tikusa állandóan korholta ügyetlen nyelv­botlásaiért. Brassai ügyes, fiatal szinész volt, aki azonban inkább csak kisebb szerepeket ala­kított. Békáiig Teréz 28 éves volt ekkor. Szép csengésű hangját, ügyes játékát a közönség hamarosan megkedvelte. Szép Helénában a címszerepet, A kékszakálu herceg-ben Bou- lotte-ot alakította. A gyulaiak el voltak tőle ragadtatva, hogy ha ő játszott, a mai polgári leányiskola helyén álló Korona vendéglő ud­varán nemcsak az ülő helyek keltek el, ha­nem a „színkörnek“, úgyszólván minden zuga szorongásig megtelt. Jutalomjátékán, jóllehet ugyancsak csepergett az eső a fedetlen néző ­magyarázni lehetne, Kretschmernél, Jungnál, de főleg a Jaensch testvérek fdálitotta lelki típusok­ban sok értékesithetőt találna a szerző. Jánosi reámutat arra hogy bizonyos világnézeti felfogá­soknak „a múlt századokban szinte teljes egyed­uralmát megmagyarázza az az egyoldalú termé­szettudományos érdeklődés, amely az emberiséget a renaissance óta fogvatartotta. E és W. Jaensch viszont az eidetikus típusoknak az olaszok és az olasz gondolkodók közötti elterjedésével magva rázzák meg a renaissance gondolkodás érdeklő dését, körének sajátosságát. A recepciós és projekcios típusok különál lását, az első megnyilvánulását a renaissance és az uj humanistikus gondolkodásban, (dr. Hum­boldt) a másodikét a francia filozófiában és az egész francia gondolkodásban Jaensch igen érdé- késén tárgyalja és csak sajnálhatjuk, hogy Jánosi az ő világos kritikai bonckése alá ezeket a tipológiai felosztásokat nem vetette. Jánosi köny­vének szigorúan filozófiai irányából ered a világnézettant kutatások logikai irányával való alapos és részletes foglalkozás. Leisegang nehe zen érthető gondolatmenetét világosan tárja elénk, de müvének legszebb része talán a harmadik, amelyben állásfoglalását ismerhetjük meg. Amint térre, nagy közönség gyűlt össze. Első ki­lépésekor valóságos virágzápor fogadta. Izsóról a nevén kívül semmit sem tudunk. Káldg Gyula későbbi nagynevű kar­nagy és zeneszerző egyúttal a társulat ellen­őre is volt. Karikás József az ügyetlenséget isko­lás gyermeki tudatlansággal cseréié fel, Írja róla a Békés egykori tudósítója. Körösi ügyes komikus volt. Már az alakja nevetést keltett. Felesége is kisebb komikus szerepet játszott. Kőrösmezei Gusztáv megnyerő alakú, ügyes szinész volt. Különösen kiváló alakí­tást nyújtott A kicsapott diákok Kronau- szerepében. Lukácsy Sándornak a társulat pénz­tárosának „Zsidó honvéd“ cirnü énekes szín­müvét Gyulán is adták. Felesége tehetséges színésznő volt, aki már régebben is játszott Gyulán. Marczel Géza a társulat kedvelt tagja. Különösen arcjátékát dicsérték. Még az év­ben Budára szerződött. Némethi Gizella is a jobbak közül való volt. Riffkó Lina tehetséges, tiszta kiejtésű drámai színésznő volt. A közönség nagyon kedvelte. Jutalomjátékán tapsokkal, szép koszorúval és csokrokkal fogadta. Radeczky Sarolta. A gerol'steini her­cegnő Wanda-szerepében kellemes jelenség volt. Szabó Bándiné nevén kívül egyebet sem tudunk. Zádorné Petrovics Ilka volt a társulat legnépszerűbb tagja. Ügyesen játszott. Min­denkor ízlésesen öltözködött. Jutalomjátékán valóságos virágesővel árasztották el. Zajongi Elemér jó megjelenésű, kelle­mes, de kissé gyenge hangú szinész volt. Volt úgy, hogy két csokrot is kapott, ami nem kis népszerűség jele. 1871-ben a múlt évi társulat egy része elmaradt. Helyettük újabb neveket találunk Follinus gárdájában. Földényi Béla kiváló hősszerelmes volt. Hegedűs és Szakáll Antal elég tehet­ségesek voltak, de a szereptanulás nem Ízlett nekik sehogysem. ebben a részben leszámol a világnézeti skepti- cizmussal, s ahogy nyomonköveti a megértést és metafizikai alapját, ahogy reámutatott, mi az igazság és mi a tévedés a Kant i filozófiában szinte érezzük, hogy hogyan viszi előre a hit­nek az a hajtóereje, amelyről Probászka beszél s amely nélkül a tudós is csak félszárnyú madár, Azokat a magasba vivő szárnycsapásokat, erne- lyeket a nagy székesfehérvári püspök a tudóstól megkíván, a bölcselet mivoltáról szóló fejezetben látjuk leginkább. Itt tanulja meg a ma embere akitől sajnos minden filozófiai előtcópzetiség és érdeklődés messze, távol esik, hogy semmiféle „fejlettebb kulturélet“ nem lehet filozófia nélkül. A különböző világnézetek az egyéniségek különféleségét jelentik, A skolastikus tanítás sze­rint a személyiség az individuum, a legtökéletesebb az egész természetben. Aquinoi szent Tamás az alkotó végtelenségének visszatükröződésében találja meg ezen egyéniségek végtelenségének okát. Ez a végtelenség, ez a sokféleség harmó niává csendül, ha azzal a „hizelkedős félelemmel közeledünk feléje, amely hozzánk szól Jánosinak a tudós jezsuitának, példaadóan objectiv, minden felfogást megértő, könyvéből. Dr. Gáli Gésa. .Kivonatban megjelent az TJj Magyarság politikai napilap január 6-i számában. Dory Judit ügyes, értelmes leány volt, de a közönséget nem tudta meghódítani. Hamarosan férjhez ment és búcsút mondott a színpadnak. Ebben az évben vendégszerepeit Foili- nusnál Lendvayné Fáncsy Ilka is, Gyulán forró sikerrel. íme nehány rég elfeledett név. Thália papjai és papnői, akik évtizedek előtt itt jártak ebben a kis városkában. Mosolyt varázsoltak és könnyeket csaltak a szemekbe. Nem egy név közülük már a szinészeti lexikonokban sem található. Úgy érezzük, hogy a magyar színjátszás fáradhatatlan harcosai megérdemlik ezt az emlékezetüknek szentelt néhány sort. k helyi rokkantszövetség vezetőinek kitüntetése (A „Békés“ munkatársától.) A vitéz nagybányai Horthy Miklós. Magyarország Kormányzója legfőbb védnöksége alatt álló Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének budapesti központi igazgatósága özvegy gróf Wora- cziczky Jánosnét, a helyi csoport diszelnök- nőjét. gróf Pongrács Jenő országgyűlési képviselőt, a helyi csoport diszelnökét, Varga Gyula dr. polgármestert, a helyi csoport elnökét és Scheibert Lajost, a hadirokkan­tak helyi csoportjának ügyvezető igazgatóját a HONSz díszjelvényével tüntette ki. A jelvények átadása előreláthatólag március elején, a helyi csoport díszközgyűlése kere­tében történik meg. Eékésvárinegye vitézeinek bálja Amint már közöltük is annak idején, a vármegye vitézeinek társadalmi bizottsága, amikor dr. vitéz Márky Barna alispán elnök­lésével megalakult, működését megkezdve, a vármegyei vitézi székház létesítése kérdésé­nek előbbvitele végett elhatározta, hogy a székház alapja javára vármegyei vitézi bálát rendez és pedig ez alkalommal Békéscsabán. Az ügy előkészítésére a társadalmi bi­zottság békéscsabai alosztálya s ennek elnöke vitéz Jánossy Gyula polgármester kapott megbízást, aki a tegnapi nap folyamán szá­molt be Gyulán a társadalmi bizottság elnök­ségének és vitéz Harkay Rezső Őrnagynak, Békésvármegye vitézi székkapitányának. A megbeszélés eredményéhez képest már most közölhetjük, hogy „Békésvármegye vitézeinek bálja“ folyó évi február hó 9-én Békéscsabán a Vigadóban lesz, este fél 10 órai kezdettel. A rendezés előkészületei a legnagyobb körültekintéssel megindultak. A közel jövő­ben meghívók szétküldése is megtörténik. A meghívó minden szükséges felvilágosítást tartalmazni fog, de egyébként a rendezőség később is ad le a lapok utján tájékoz­tatásokat. Az a nagy érdeklődés, amely a vár­megyei jellegű társadalmi esemény iránt vár- megyeszerte már most is megnyilvánul, alapos reményt nyújt arra, hogy a vármegyei tár­saságnak e készülő találkozója, — ha a mai viszonyok folytán pompában nem is, de meleg baráti hangulatban nem fog elmaradni a régi megyei jellegű báláktól. HENTESÜZLET “S és egy udvari szoba műhelynek azonnal és egy trafikhelyiség február 1-re KIADÓK, Városház­utca 19. szám alatt. s 2—2

Next

/
Thumbnails
Contents