Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-04-01 / 25. szám

2 Békés 1934 április 1 azok miatt Franciaország veszélyeztesse azt az európai helyzetét, amelyet ma elfoglal és amelyet csak egy az eddiginél sokkal nagyobb Németország veszélyeztethet. Olasz segítséggel, Róma közreműködésével meg kell találnunk azt az utat, amely minket Franciaországhoz vezet és amely ut végén ott van a mai helyzet gyökeres revíziója. Persze ehhez sok türelem kell. Ma a türe­lem kiment a divatból. Ma a mozikban an­nak a Krisztina királynénak giccses drámá­ját játsszák mindenütt a világon, óriási kö zönség előtt, aki egyszer azt mondta, hogy a türelem a gyávák és gyengék erénye. A filmen persze az a Krisztina királyné, aki ezt a hires mondást megbánta s aki ott pi heni ki tévedéseit minden húsvéti zarándok érdeklődésének legfőbb célja. Szent Péter templomában, ez a Krisztina királyné már nincs rajta. Az idők hatalmas ereje azonban nem­csak álmüvészi giccseket, de politikai gics- cseket is, Trianont, kis-ententet s mai Duna- politikát tönkre tesz és megsemmisít. Régi néphit, hogy husvét előtt a harangok Ró­mába mennek s husvétra visszajönnek. Hin­nünk kell, hogy nincsen messze az az idő, amikor a visszatérő húsvéti harangok hatal­mas zúgása, a Surrexit, a mi feltámadásun­kat is szerte-szét zengi a világba. Dr. Gáli Gésa. A Harruckern levéltár. irta: DE. SCHERER FERENC. A hajdan hatalmas Harruckern féle gyu­lai uradalomnak ma már úgyszólván egyet­len emléke a gróf Károlyi család levéltárába kebelezett Harruckern levéltár. A levéltárat a család férfiágának 1775-ben bekövetkezett kihalása és az uradalomnak 1798-ban öt rátára történt felosztása után is Gyulán őrizték. Az 1801-iki szörnyű tűzvész után azonban el vitték Gyuláról s 1808 ban a Harruckern család egyik egyik örökösének, a gróf Ká rolyi családnak pesti levéltárába tették le. A Harruckern levéltárban dolgozott már Haan Lajos is. Karácsonyi János pedig fő képpen az uradalom történetére s a két Harruckern főispánságára vonatkozó adato­kat dolgozta fel. Úgy véltük, hogy amikor Gyula város történetéhez gyűjtünk adatokat, nem fogunk hiábavaló munkát végzni, ha még egyszer átnézzük a levéltár anyagát. A levéltár kizárólag a gyulai uradalomra vonatko ó iratokat, számadásokat, összeirá sokat stb. foglalja magába. Csalódik tehát az, aki itt tágabb értelemben keresi a Har­ruckern család iratait. Tudott dolog, hogy az alapitó csak ritkán jött Gyulára. Har­ruckern Ferenc is csak a nyári hónapokat töltötte itt, egyébként Bécsben lakott, ahol a Landstrassén volt szép palotája. Hiába keressük tehát a levéltárban például azokat a számadásokat, melyek a bécsi pénztárból eszközölt kiadásokra vonatkoznak. A levéltár igy is sok uj anyagot nyúj­tott. Megtaláltuk azt a hét pontból álló kiváltság-levelet, melyet Harruckern János György Gyulán, 1723 november 14 en az itt már letelepedett németek, s ezután be­jönni szádékozó ismerőseik és rokonaik biz­tosítására kiállított. Békés megye és Gyula város levéltárában az úrbérrendezés! iratokat csak töredékesen találtuk, s a hiányzókat itt kijegyeztük. A számadások elárulták a gyu­lai róm. kát. plébániatemplom építőjének, Linck János Károly uradalmi építésznek a nevét. A számadásokban nyolc éven át sze­repeinek a templomépités kiadásai, melyek végösszege 43.728 forintott tett ki. Az első évben, 1 775 ben Stenger Henrik aradi tégla­égető mestertől vettek 666.500 darab ége­tett téglát, az ujaradi Schmied Venceltől pedig 80.000 darab tetőcserepet. Az ajtók es ablakok kőkereteit Kügler Ferenc kő­faragómester, az ablakok famunkáját Grőmer Lipót asztalosmester készítette. Az alapkőbe emlékiratot helyeztek s ezt egy esztergá- lyozott oiomszelencébe tették, melyért Graf János György esztergályos 1 forint 30 kraj­cárt kapott. A gróf Károlyi nemzetség levéltárában őrzik Hueber Antal kapisztrnms barát kéz­iratos naplójának másolatát. Az eredeti Haan Lajos tulajdonában volt, aki azt gróf Wenck- heim Gézánénak ajándékozta. Hueber Antal 1743-tól 1758-ig majdnem minden év nya­rán, vagy őszén a Gyulán időző Harruckern Ferenc udvarában töltött néhány hetet, mint a család misézőpapja. Ez idő alatt irta né­met nyelven emlékkönyvét, melynek kézirata két negyedrétü kötetbe kötve, összesen 648 oldalt számlál. Az emlékirat a barát mulat­ságos élményein és két színdarabján kívül becses kortörténeti és családtörténeti adato­kat tartalmaz. Ügyesen rajzolt és festett. Gyula vidékéről készített népviseleti festmé­nyeit, a Harruckern család bécsi magánszín­házában jelmezmintákul használták. 1749-ben vizfestékkel lefestette Gyula városát és a várkastélyt, a kép jobb sarkába pedig egy gyulai férfi és egy nő képmását, melyek hí­ven tüntetik fel az akkori magyar viseletét. A képet a gróf Károlyi nemzetség levéltára őrzi. Hueber emlékirataiból már Haan Lajos ismertetett az Évkönyvek első kötetében néhány részletet. Az emlékiratból sok uj és becses adatot jegyeztünk ki, melyeket eddig még senki sem dolgozott fel. Folyó hó 5-én nyílik meg a háztartási tanfolyam. A földmivelésügyi kormály által tartandó háztartási tanfolyam 5-én, az állami elemi iskolában megkezdődik. Beiratkozás 4-én délelőtt 9 órakor az iskola. 5 és 6 ik osz­tályának tantermében. Mindenkinek élvezetes és tanul­ságos szórakozást biztosit a BJLJTÁFtSI EGYESÜLET husvét első napi közművelődési előadása. Élénk, hangulatos szá­mok ! Mindekit tisztelettel meghív a rendezőség. Kezdete délután -é őrkor a Göndöcs Pavillonban. szemlére és közfogyasztásra. Ingyen mérem Talán | igy kelendőbb lesz, talán jobban is fog izleni. Négy évtized előtt, mikor a vármegye egész­ségügyének vezetését reám bízták, a hivatallal együtt tekintélyt növelő jelvényül kezembe adták a tisztogató seprőt, amely akkortájt bizony még nem igen volt használatos háztartási cikk a köz- igazgatásban. Az uj seprő hagyományaihoz híven jól akartam seperni. Sürü és szokatlan tisztogató munkálkodáso­mat nem jó szemmel nézték, nem nagyon ked­velték. Igaz, hogy a legtöbbször villámlás, meny­dörgés, vihar volt a kísérője. Fanyarul el is ke­reszteltek élő vihar seprőnek. Ilyen félelmetes keresztnévvel indultam el egy tikkasztó júliusi napon a vármegye egyik sep- retlen községébe. A községi orvos vihart neszelve, villámháritóval fogadott. Elhívott szelidités örve alatt, orvosi tanácskozásra a falu legmódosabb gazdájához. Megvizsgáltam a hatalmas termetű, jó képű magyart Elővettem hőmérőmet, megmér­tem. Vizsgaszemekkel nézegette, fürkészte, égő te­kintetével szinte gyöngéden megsimogatta a kis üvegcsövet. Nem tudta, hogy hová skatulyázza el. Csak fejcsóválva csodálkozott, hogy ilyen pici jó­szág is van a világon. A hőmérő a meleg létráján 40 fokra szaladt fel. Baj, baj mondtam, de majd segítünk rajta. Rendeltem és távoztam. Másnapon azonban megint megkívánt. Mikor tudakozódtam hogyléte iránt, azt felelte, hogy az orvosságnak nem nagy érvényét sejtette, de az alkalmazott kis cső nagyon jól tett. Kitapogatva nehezen Kardos uramból hideg rázásának kezdő idejét, most váltólázas volt, pon­tosan beállíthattam a gyógyszerszedés rendjét. Ba­jától véglegesen meg is szabadult. A siker diada­lával utaztam haza. De alig melegedtem meg az otthon édes kényelmében, ujfent kirángattak dicső­ségem színhelyére és ezt a kelletlen kiutaztatáso- . mat mind sűrűbben megujrázták más és más csa­ládhoz. A szokatlan ragaszkodásra gyanút fogtam. Nyomozni kezdtem. Kiderült, hogy hálás páciensem nyakába akasztotta a hirharangot és faluhosszat harsány szóval hirdette, hogy a fiatal megyei főor vos csodadoktor. Egy ármányos, kis üvegcsővel ki- mércsikéli az ember baját, azután kiporciózza a betegségnek ártó orvosságot és a beteg egy kettőre meggyógyul Olyan friss lesz, mint a fürj madár. Igaz, hogy olyan kegyetlenül meg is zugat- tatja az ember felső részét, hogy a világát se tudja, de ez viselhetős, mert a kúrához tartozik. Fonákul éreztem magamat a nem reám szabott ruhában. Iparkodtam is hamarosan levetni magamról, annál inkább, mert akkor még a tudat alatt mozgott bennem, de ma már tudom, hogy az üvegcső ba­bonát keltő hitével, akaratlanul is, a modern Zeileis humbug ősapja voltam. A szoruló ember találékony lesz Ez esett meg rajtam Odaajándékoztam a bajtszerző kiscsö- vet, a címemmel együtt a községi orvosnak, aki valóban ügyes tanítványnak bizonyult. Úgy eltanulta a hőmérő kincskereső kezelését, hogy az ajándék­tőke neki nemsokára csinos házat, kamatozott, mig jómagam tovább is zsellérsorban maradtam. De alig szabadultam meg e vidéki lidérc­nyomástól, idehaza újabb meglepetés várt reám. Az érdemes csizmadia céh atyamestere tüdő- gyulladással beteg lett. Több sikertelen kísérlet után belekapaszkodott az én mentőövembe. Magá­hoz kéretett és buzdításomra elmondotta, hogy be­tegségén már három orvosnak kikopott a tudománya, úgy vélte tehát, hogy az orvosok fejét is felpróbálja. Alapos vizsgálat után orvosságot rendeltem, amely csak izében kölönbözött az addig használ­taktól. Nem is a gyógyszer hatását vártam riehezen, amire úgyse számítottam, hanem a másnapot, amelyen a betegség rendszerint a fordulójára ér. A szeszélyes sors úgy akarta, hogy az ártat­lan három kanál orvosság után a súlyos baj várt, kedvező fordulata csakugyan bekövetkezett. A vál­ság elmúlt. Közbámulatra erőre kapott, meggyó­gyult Az egészség boldogságában kötötte is az ebet a karóhoz, hogy nem marad hálátlan. Hittem a szavának, mert az régen is sokszor úgy volt, hogy még a mutatós orvosi munkát is inkább szerették szóval megfizetni, igy bizonyosan kevesebbe került. Soha se békétlenkedtem a hálaadósság törlesztésé­nek a bevételt nem nagyon fokozó e módja ellen. Most se ért csalóoás, mert a makkegészségnek ör­vendő céhmester Ígéretét beváltotta. Díjmentesen kinevezett ő is csodatoktornak, aki a halálravált embert három kanál orvosággal a sir széléről vissza tudja rántani. Megtetejézie há­láját azzal is, hogy a céh minden egyes tagját reám szabadította, lelkűkre kötvén, hogy akinek kedves az élete és bajba kerül, biztos segítségért házam csodagazdájához forduljon. Nem panaszkodhattam. Isten igazában úgy felkaroltak, hogy kevesebb is éppen elég lett volna. A reám csirizeit dicsőség tiszavirág életű volt. Az első tüdőgyulladásos beteg után, akit elvesztettem, a céh mester nyomban átnyergelt, felkapott a há­látlanság lovára, azt hiresztelvén, hogy én se tudok többet, mint a többi. így esett kútba a második csodadoktorságom. De a kudarc nem ártott A szerencse nem fordult el tőlem. A hir harmadszor is szárnyaira emelt. Egyik fiatal, újvárosi asszony rövid, de boldog házasélet után, özvegységre jutott. Felkeresett és tanácsomat, segítségemet kérte, mert jó ura halála óta nem találja a helyét. Igen nyug­talan, álmatlan, sehogy se tudja az urát felejteni. Vigasztaló lélekkel fordultam az élő bánat felé. Gyógyszert rendeltem úgy, hogy azzal két hónapig

Next

/
Thumbnails
Contents