Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-03-08 / 18. szám
LXVI. évfolyam 18. ssáiss Csütörtök Öynla, 193^ március 8 Előfizetési árak : w Negyedévre : Helyoen . . 1 P 60 fill. Tidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőig, kiadóhivatal Gyulán, Vlpiiház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova %*lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára lü fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Kántort és Schultzot, a kórházi kasszafurás gyanúsítottjait felmentette és szabadlábra helyezte a bíróság. Kincs bizonyíték ellenük, Felebbezés folytán az ügy a szegedi táblához kerül. (A „Békés“ munkatársától.) Emlékezetes, hogy múlt év decemberében 29-ről 30-ára virradó éjszaka ismeretlen tettesek az állami kórház gazdasági hivatalának páncélszekrényét feltörték s onnan 19.372-80 pengő készpénzt és 6202 pengő értékű betétkönyvet és garancialevelet vittek el. A nagy szenzációt keltő betörés ügyében a nyomozás azonnal megindult, tekintettel azonban arra, hogy olyan nyom nem maradt a betörés színhelyén, amely a nyomozásnak határozott irányt adhatott volna, sokáig egyetlen név sem került az üggyel kapcsolatban forgalomba. Január nvolcadikán azon ban érdekes fordulat következett be. Kántor József, a kórház egyik ápolója reggel azzal állott elő, hogy az éjszaka azt álmodta : a kifosztott páncélszekrény alatt különféle iratok hevernek. Ezért mikor reggel bement a hivatalba, egy tüzpiszkálóval megkotorta a szekrény alját s onnan valóban előkerültek a megálmodott iratok : garancia levelek és betétkönyvek. A felfedezés után Kántort a kórházból azonnal a rendőrségre küldték, hogy jelentse az esetet. A rendőrség az álomlátás miatt gyanúba fogta Kántort s ezzel a nyomozás határozott irányba terelődött. A rendőrség feltevése ugyanis az volt, hogy a betéti könyvek vándorlásáról csakis az tudhat, akinek valami része van a dologban s ezért Kántort vallatóra fogták. Kántoron kívül még két kórházi altiszt, Hegedűs Ferenc és Schutts Mátyás is gyanúba került s igy hármójuk ellen folyt nagy eréllyel és alapossággal a nyomozás. A nyomozás fejleményei egyre alaposabbá tették a gyanút a három altiszt ellen, úgy hogy csakhamar a rendőrség, majd az ügyészség foglyai lettek. A vizsgálat során azonban kitűnt, hogy Hegedűs Ferencnek nincsen szerepe a nagyszabású lo pás ügyében, ezért, őt szabadlábra helyezték, Kántor és Schultz azonban előzetes letartóztatásba kerültek és az ügyészség lopás büntette címen vádat emelt ellenük. A két gyanúsított nagy érdeklődéssel kisért bűnügyének főtárgyalását folyó hó 5 én tartotta a törvényszék Ungváry-taná- csa. A szuronyos fegyőrök kíséretében megjelent vádlottak látható izgalommal, sápadtan jelentek meg a tárgyaláson. Kántor sötétkék, Schultz fekete zakóban. Elsőnek Kántor Józsefet, az elsőrendű vádlottat hallgatták ki. Nem érzi bűnösnek magát. Büntetve soha nem volt, a lopásról semmit nem tud. — Hogy jött akkor arra a gondolatra, hogy a betéti könyvek a kassza alatt van nak, kérdezi Ungváry tanácselnök. — Megfogamzott az agyamban az álom. Kihallgatása további során bizonyos részletekre vonatkozólag kap kérdéseket, de nem tud kielégítő választ adni, mert nem emlékszik. Izgatott volt. — Miért volt izgatott ? Hiszen örülnie kellett volna, hogy legalább egy része megkerült az ellopott értékeknek! — Örvendtem is. — Kire gyanakodott ? Schultz volt a tettes ? — Nem ! — Hát ki ? — Ha tudnám, megmondanám, még ha as apám volna is. A rendőrségen és a vizsgálóbíró előtt tett azon vallomásait, hogy Schultz neki azt mondta: »Meglepetést tartogatok a rendőrség számára, vissza fogom tenni a betéti könyveket a pénzszekrény alá«, visszavonja s kijelenti, hogy csak a maga mentésére találta ki és diktálta jegyzőkönyvbe a Schultz- nak imputáit szavakat. Majd az »álomlátás«-t is módosítja, nem álmodott semmit a könyvekre vonatkozólag, hanem csak össtönösen cselekedett, amikor a pénzszekrény alját. Schultz Mátyás halk hangon teszi val lomását. 0 sem érzi magát bűnösnek. A pénzt, az ellátmányt ő hozta el délután a postáról s azt is tudta, hogy Hus&ka Ferenc igazgató nem a nagykasszába teszi el a pénzt. A lopásról azonban semmit sem tud, Kántornak semmit sem mondott a betétkönyvekre vonatkozólag. — Milyen viszonyban volt Kántorral ? kérdi Unghváry tanácselnök. — Nem valami jóban. — Hát akkor hogyan voltak mégis együtt, megbeszélt időben, vasárnap 7-én, a Bakó féle korcsmában ? — Nem olyan térmészetü harag volt köztünk, hogy ne beszélgethettünk volna. Kártyáztunk, borozgattunk, de a betétkönyvek szóba sem jöttek. Csak másnap, mikor előkerültek a kassza alól, hallottam róluk. A gyanúsítottak után a tanuk kihallgatása következett. E'sőnek Vicse István rendőrfogalmazó tett vallomást. A betörés felfedezésének reggelén, a helyszíni vizsgálat alkalmával úgy a pénztárszobát, mint a mellette levő ellenőri irodát alaposan átkutatták. A pénzszekrény alját egy hosszú vonalzóval kotorták végig, de ott néhány csavaron kívül semmit sem találtak. Ha a betétkönyvek ott lettek volna, feltétlenül előkerültek volna. A nyomokból egyébként azt lehetett, szinte kétségtelenül, megállapítani, hogy a tettes, illetve a tettesek nem az utca felől, hanem a folyosóról hatoltak be az irodába. Az ablakdeszkán ugyanis semmi lábnyom nem volt, pedig ha a nedves járdáról valaki bemászott volna, feltétlenül hagyott volna nyomokat az ablakdeszkán maga után. Vitéz Balog defektiv, majd Benkö István kórházgondnok és Husska Ferenc kórházi irodaigazgató tettek a következőkben vallomást. A kórházban mindkét vádlottat tisztességes, inegbizható embereknek ismerték. Utánuk Garam Vilmos ellenőrt és özv. Komló Endréné takarítónőt hallgatta ki a bíróság, aki 30-án reggel a betörést felfedezte. Neki mondta 8 án Kántor, hogy álmodott a betörésről s azt álmodta, hogy a betétkönyvek és garancialevelek a pénzszekrény alatti másfélcentiméteres hézagban vannak. Hozott egy tüzpiszkáló vasat, átkutatták vele a kassza alját s nagy meglepetésükre a könyvecskék valóban ott voltak. Hegedűs Ferenc a nyomozás megállapítását erősiti meg vallomásával: a felfedezést követő napon ő is megkotorta a pénzszekrény alját, azonban nem talált semmit sem. A tanúkihallgatások után Készt Zoltán dr., Kántor József alibijére vonatkozólag bizonyitáskiegészitést kér, a bíróság azonban elutasítja a kérelmét. Schröder Gábor dr. kir. ügyés kategorikus megállapításokkal kezdi vádbeszédét. Tény, — mondja — hogy a könyvek nem voltak ott a kassza alatt a helyszíni vizsgálat idején, hanem később kerültek oda. Hogy ki csempészte oda őket, az a Kántor vallomásából világosan kitűnik. A Kántor féle álomlátásnak és hasonló meséknek a jurisdikcióban nem, csak a ponyvaregényekben van helyük, mondja a követ ezőkben Schröder Gábor dr., ezért a könyvecskék kitalált históriája mögött egy olyan momentumot kell látnia a vádnak, amely arra enged következtetni, hogy Kántornak kétségtelenül része van a lopásban. Schulz részessége tekintetében szintén terhelő az elsőrendű terhelt vallomása. Mert ha Kántor
