Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-12-23 / 100. szám
2 1934 december 23 BÉKÉS A főispán megígérte közbenjárását a Hajósér és Furminc szabályozási segélye ügyében. Gynlát nehezebb megközelíteni, mint Budapestet. (A „Békés“ munkatársától) Békésvármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 20-án tartotta téli közgyűlését. Fáy István dr., főispán megnyitó szavaiban meleg hangon köszöntötte Korossy György ny. főispánt, aki mint a bizottság örökös tagja, ezúttal jelent meg először a közgyűlésen. A továbbiakban ismertette Raffay Sándor püspök levelét, amelyben a főpásztor köszönetét fejezi ki az örökös tagság kitüntetéséért s bejelenti, hogy a bizottság legközelebbi ülésén meg fog jelenni. Majd közölte, hogy a Kormányzó Jánossy Gyula békéscsabai polgármesternek a. gvermeknyaraltatás terén kifejtett évtizedes munkájáért a magyar Vöröskereszt érdemkeresztjét adományozta. Zárószavaiban felhivta a vármegye lakosságát, hogy a Jugoszláviából kiüldözött magyarokat testvéri szeretettel segítse. Végül bejelentette, hogy Hauser Jenő dr. orosházi ügyvédet vármegyei tb. főügyésszé nevezte ki. Korossy György meghatott szavakban reflektált a főispán üdvözlő szavaira. Köszönte a meleg szeretetet s Ígéretet tett, hogy munkásságával továbbra is a megye érdekeit fogja szolgálni. Tóth György az alispáni jelentés kapcsán a szarvasi törvényhatósági választás egyik panaszát tette szóvá, mig Tildy Zoltán, a tőle megszokott komoly hangon a nincstelenek problémáiról s a kisbirtokosok tavaszi buzakölcsönének szükségéről beszélt, majd bejegyzett interpelációja anyagát, a választási névjegyzék hiányosságait ismertette. Kovássy Albert a közlekedés mizériáit tette szóvá, megállapítván, hogy a vármegye egyes részeiből könnyebb feljutni Budapestre, mint Gyulára. Csete József dr- azt nehézményezte, hogy a vármegyében levő közhivatalokban a megyei fiatalság az idegenek miatt nem tud annyi pozíciót szerezni magának, mint amennyi jogosan megilletné. Ulmer Tibor annak illusztrálására, hogy Fáy István főispán mennyire szivén viseli a munkásság ügyeit, elmondta, hogy bizalmas utón nyert értesülése szerint a főispán le akart mondani pozíciójáról, amikor nem akarták részére kiutalni azt az összeget, amelyet az Ínségesek megsegítésére kért a minisztériumtól. Márky Barna dr. alispán a hozzászólásokra adott válaszában közölte, hogy a vármegye tisztviselői kara 100, mig a törvényhatóság 400 pengőt adományozott a jugoszláviai menekültek felsegitésére. Elmondta, hogy a választói névjegyzék összeállításánál az időszaki alkalmazottak részéről valóban történt mulasztás, azonban a hiányok pótlására az intézkedést már is megtette s a jövőben még szigorúbban fogja ellenőriztetni, hogy a névjegyzékek hibátlanok legyenek. A közlekedéssel kapcsolatosan bejelentette, hogy a menetrend összeállítását végző Máv tisztviselő lennjárt a megyénél s vele megbeszélést folytattak s bár egynémely módosítást sikerült is elérni, a kérdés a kívánalmak szerint mégsem nyert megoldást, mert a kérdés rendkívül komplikált s a gyulai közlekedést más relációk is nagyban befolyásolják. Csete József felszólalására megjegyezte, hogy a kiszolgált öregeket nyugalomba küldték s igy alkalmat teremtenek arra, hogy a rátermett fiatalság elhelyezkedjék. Protekcionizmus az állások betöltésénél sohasem érvényesült. Márky Barna dr. alispán után Fáy István főispán beszélt, megállapítván, hogy úgy a kormány, mint a vármegye vezetősége mindent megtesz, hogy a keresetnélküli munkásságot keresethez juttassa. Szomorúan tapasztalta azonban, mondta, hogy a munkások egy része a felajánlott munkát nem fogadta el. Megtörtént az egyik községben, hogy mikor dobszó utján földmunkára 100 munkást kerestek, egyetlenegy sem jelentkezett. Ezek a munkások nem számíthatnak többé rá, hogy a vármegye segítse őket. Majd bejelentette, hogy a kormánytól kapott segélyt csak a tavaszi hónapokban fogja felhasználni. Emelt hangon jelentette ki, hogy amig a főispáni székben ül, addig a megye területén erőszakoskodások és atrocitások nem lesznek. A választás esetleges visszaélései és mulasztásai orvosoltatni fognak. Domokos Károly dr. szolgabiróvá történt megválasztása után Moldovány Gábor a felekezeti tanítóság panaszait tette szóvá, mig Mets József és Berthóty Károly a lótenyésztés ügyében emeltek szót. Keppich Frigyes dr. és Mets József a Hajóséi- és a Furminc szabályozására kért kölcsön ügyében szólaltak fel, kérve, hogy a vármegye ne utasítsa el a várost kérelmével véglegesen, hogy ha esetleg a minisztérium nem tud adni államsegélyt, módja legyen majd a kérelmet kedvezően elintézni. Fáy István dr. felszólalására végül is úgy határoztak, hogy a város adjon be egy kérvényt a kormányhoz, a megyei határozattól különállóan. Megígérte a főispán, hogy a kérvény elintézése ügyében személyesen is el fog járni. Az ülés végén Fáy István dr. elbúcsúzott a törvényhatóság jelenlegi összetételében utoljára ülésező tagjaitól. A tárgysorozat kisebb ügyeiben csaknem teljesen a kisgyülés javaslatai szerint határozott a közgyűlés. ■ Karácsonyra hócipőt, harisnyát, keztyiit. palló- vert. kalapot, nyakkendőt és divatcikkeket a „glLDOERSET MiMl szenzációsan olcsó árakon 3i2 3-3 vásároljon. Vilmos fia, talán 10 évvel nálam idősebb, ügyésszé lett és Pesten jurátus koromban én egy párszor találkoztam vele. 1850-ben ő Kossuth és Ujházyval ez országba költözött és New Budán, Iowa státusban letelepedett. Polgári háborúnkban ő az északi státusok mellett katonáskodott és ezredessé Ion. President Grant, mint barátja, Oroszországba (Pe- tersbourg és Moskau) konsullá tette, mely hivatalt ő 8 évig betöltötte. Midőn ideje kitelt, ahelyett, hogy hazajönne, ő az orosz földön utazgatott és meghalt. Néhány amerikaiak összetettek pénzt megtemetésére. A közös hitel volt, hogy ő szegénység közepette végezte be napjait. De mostanában a moskvai árvák ügye átadott az amerikai consul- nak 2—3 megvasalt ládát, holott kitűnt az abbani oklevelekből, hogy ő gazdag ember volt. Ha vannak rokonai, kitudhatják az ügy valódi áilapotját, ha a St. Loius, State Missouri Austri — Hungarian Consulhoz irandnak.“ Pomucz gyulai oldalági rokonai eme levél adatai alapján indították meg az örökösödési keresetet a világlapokban mesésnek hirdetett Pomucz milliókra; keresetük évtizedekre terjedt. De sem az ügyvédek, közöttük a már említett Maniu, sem a diplomácia beavatkozása nem járt a rokonokra sikerrel. Állítólag nagyon erős amerikai befolyások érvényesültek ugyanis, nehogy a különösen óriási nagy földbirtokból álló több millió dollár értékű vagyon külföldiek kezébe jusson. En, a Kocsis Sándor levelének elolvasása után azonnal érdeklődtem, vájjon nincsenek-e gyulai akkori magasabbkoru úri emberek között, akik Po- muczra emlékeznének. Ezek közül id. Mogyoróssy János, városunk egyik jeles történetírója és mu- seumunk nagyérdemű alapítója, ki annak idejében néhai gr. Wenckheim Ferenc gyulai földesur kasz- nárja volt, megerősítette Kocsis Sándor levele állítását, nevezetesen, hogy az uradalomnak a század elején Pomucz nevű kovácsa volt. A műhely, egyben a kovács lakás az Óvár háta mögött levő, ma az Alsó Fehér Körös tulajdonát képező székháza volt és az maradt még a hatvanas évek végéig, amikor Wenckheim József gróf halála után a gyulai uradalom házi kezelése megszűnt. Ebben a házban született Pomucz Vilmos, a kovács fia is, akit, mig apja élt, néhai Vresicz, a Wenckheim fiuk : Károly, Antal, Rudolf és József nevelője oktatta diák nyelvre és a középiskolai tantárgyakra. Jóemlékü Ambrus Lajostól, aki 1848-ban a vármegye megbízásából a sorozóbizottság vezetője volt, hallottam, hogy Pomucz, akkoriban lejött Gyulára és mint maga is honvéd, a román ajkú gyulaiakat és kétegyháziakat erősen buzdította, hogy honvédeknek beálljanak, még pedig teljes sikerrel, mert az arravaló alkalmas románok mindnyáját besorozták a haza védelmére, amiben mindvégig derekasan részt is vettek. Pomucz Vilmos hadnagyi minőségben maga is vitézül végigküzdötte a szabadságharcot, amelynek végén a Klapka György és Ujházy László védte Komáromba jutott, ugyanoda, ahová — mint megírtam — Terényi Lajos alispán is bejutott a vár védésére. Pomuczot Klapka annyira megszerette, hogy századosi rangban Komárom rendőrfőnökévé nevezte ki. Pomucz ily minőségben szoros összeköttetésbe került Ujházyval, aki mellesleg Írva, a magyar szabadságharc egyik erősen kimagasló hőse, felesége a fiusitott Várady Szakmáry Terézia, (Várady Szakmáry Arisztid nyug. kúriai bíró, városunk tekintélyes polgárának nagynénje) volt, Kossuth, Lovassy és társaival együtt 1837-ben ő is felségsértési perbe került; 1848-ban előbb Sárosvármegye főispánja, majd résztvett Görgey dicsőséges téli hadjáratában. Komáromban mint kormánybiztos, a kormány részéről ő irta alá a feladó levelet. Ezután Amerikába emigrált, ahol 1850-ben U] Buda (New Buda) néven valóságos magyar gyarmatot alapított. Majd Texasban uj telepet létesített és azt Sirmesö- nek nevezte el. Később a statusok képviseletében Amerika anconai konzulja lett. 1867-ben Amerika legtekintélyesebb lapjában nagy feltűnést keltett nyílt levelében tiltakozott Deák Ferenc kiegyezése ellen és végül honfiúi elkeseredésében 75 éves korában agyonlőtte magát.
