Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-11-11 / 88. szám

LX VI. évfolyam SS. szám, Vasárnap EíBíteetási árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. V>.dékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fiiéi einie. Gyula, 1934 november 11 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP sztösés;, kia.il(»hivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. ilobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nera adatnak vissza. Egyes szám ára 0» fillér. Felelős szerkesztő DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. 18-án és 25-én törvényhatósági tagváiasztás. Megválasztották a törvény hatósági választókerületek elnökeit (A „Békés’1 munkatársától) Békés­vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 10-én délelőtt rendkívüli közgyűlést tar­tott. A közgyűlés egybehivását a törvény- hatósági választások elnökeinek megválasztása és a választások időpontjának megállapítása tette szükségessé. Az elég élénk érdeklődés­sel kisért közgyűlés rövid fél óra alatt vég­zett a tárgysorozattal s az előterjesztett javaslatokat minden hozzászólás nélkül fo­gadta el. Fáy István dr. főispán megnyitó szavai­ban bejelentette, hogy Márky Barna dr. alis­pánt Kondoros község díszpolgárrá választotta. Ez alkalomból, továbbá szolgálati működésé­nek 25 éves jubileuma alkalmából meleg han­gon üdvözölte az alispánt s kérte, hogy azt a harmóniát, amely közöttük fennáll, továbbra is őrizze meg, hogy együttes, vállvetett munkával dolgozhassanak továbbra is a vár­megye érdekében. A közgyűlés tagjai a jubi­lánst a főispán szavainak végeztével lelkesen ünnepelték. Bejelentette még Fáy István dr. főispán, hogy a kormány az ármentesitő társulatok­nak nagyobb összegű kölcsönt folyósított, hogy közmunkákat indíthassanak. Közölte továbbá, hogy a kormány az elesett szegé­nyekről is gondoskodni kiván a tél folyamán, hangsúlyozta azonban, hogy munkanélküli segélyre egyetlen munkaképes ember sem számíthat, aki pedig munkabíró létére a munkát visszautasítja, az többé nem számít­hat a kormány gondoskodására. Végezetül felhívta a közgyűlés figyelmét Horthy Mik- lósné főméltóságu asszony jótékonysági ak­ciójára. A közgyűlés határozata értelmében a törvényhatósági tagválasztások e hó 18-án és 25-én lesznek. Választási elnökül Gyulán (A „Békés11 munkatársától.) Békés­vármegye kisgyülése pénteken délelőtt ülést tartott. Az ülés a szombati rendkívüli köz­gyűlés anyagát készítette elő a közgyűlés elé terjesztendő javaslatok formájában. Az előkészítés után a kisgyülés 111 pontból álló tárgysorozata került megvitatásra. A tárgy- sorozatban érdekesebb, gyulai vonatkozású ügy mindössze egy szerepelt és pedig az Erkel Ferenc-tér rendezésének kérdése. Az Erkel Dalkör vezetősége ugyanis beadvánnyal for­dult a városhoz és kérte, hogy az Erkel Ferenc mellszobra körüli teret rendezzék. A szobor közvetlen közelében ugyanis (talán fővárosi mintára?) illemhely áll, továbbá a és a gyulai járásban a következőket válasz­tották meg egyhangúlag: Gyula I. választási körzet: elnök: Schneider Mátyás, h. elnök : Oláh Imre dr. Il-ik választási körzet: elnök : Scherer Bene­dek, h. elnök : Góg András. Dobos: elnök: Hoffmann Rudolf, h. elnök: Snrányi Ká­roly. Kétegyhása : elnök : Érsek Elek, h. elnök : Hajdú Sándor. Újkígyós. elnök : Stiassni Ödön, h. elnök: Kiss Mihály. Gyulavári: elnök: Ssathniáry Péter, h. elnök: Széles László. A közgyűlés fél 10 órakor ért véget. tér sincs kertesitve, egyszóval a szobor kör­nyezete nem olyan, mint amilyet a nagy zeneköltő érdemelne és méltósága megkívánna. A város képviselőtestülete azonban a kére­lem teljesítése elöl kitért, azzal indokolván az elutasítást, hogy a tér rendezése külön­féle okból nem időszerű, továbbá mert ha a teret a kívánalmak szerint kertesitenék, akkor kocsival a Rázel-utczába nem lehetne behaj­tani. A képviselőtestület határozatát termé­szetesen az Erkel Dalkör megfelebbezte s igy az ügy a kisgyülés elé került. A kisgyülés a képviselőtestület határozatát azonban pén­teki ülésén jóváhagyta, de megállapította, hogy a tér rendezése valóban kívánatos volna. I ................................................................................ IWBII1BWI ■III .................................................. Sz ükséges volna, de „nem időszerű“ az Erkel Ferenc-tér rendezése. T A K C A Id. Terényi Lajos. — Visszaemlékezés — Irta: KÓHN DÁVID. IV. Terényi Lajosnak a pártban és a képviselő­házban elfoglalt előkelő, nagy pozícióját bizonyítja, hogy Tisza beszéde után mindjárt más napon, má­jus 17-én rákerült a feladat javaslatának megvédé­sére. Az országgyűlési napló szerint beszéde a kö­vetkező volt : „Ha végig tekintünk e hazának történetén, múlhatatlanul azon kérdés merül föl előttünk: hogy lehet az, miként egy nemzet, mely ellen vad ellenség fegyverei, müveit ellenség ármányai össze­esküsznek, dacára a barbárok nyilainak, dacára a civilisatorok germanisatiójának, máig is él ? Én a választ nemzetem jogérzetében keresem. Igaz ugyan, hogy e hazának minden fia híven is teljesítette kötelességét, az egyik kard, a másik az ekevasát forgatva, egyik vérét, másik verítékét hullatva ál­dozatul.'De nemzetünknek legnagyobb ereje mégis abban rejlett, hogy fiai híven ragaszkodtak jogaik­hoz, s eme ragaszkodástól sem az erőszak, sem a Pharaok csillogó edényei nem tántorították el soha. Nem olvastam a történetben gyászlapot, melyre az lett volna írva, hogy egy nemzet meghalt, mert jogaihoz híven ragaszkodott, sőt nem olvastam gyászlapot, melyre csak az is lett volna írva, hogy egy nemzet, melynek fiai törvényeikhez hivek valá- nak, elveszhetett volna. Azt hiszem, ezen tudat lelkesítette a franczia képviselőt, ki egykor felkiál­tott, hogy vesszen el inkább Francziaország minden birtoka, minden gyarmata, mint a franczia convent- nek egyetlen elve. Ezt érzem én át, midőn azt mondom, inkább csapjon újra össze felettünk a sötét kétségbeesés árja, hogysem jogainkból egy vonalt is engedjünk; engedjünk kivált azoknak, kik 3 százados ragaszkodásunkért mindig gúnnyal és gyűlölettel fizetnek. Ily vezérelvek után igen természetes, hogy a jogpárositásra vonatkozólag tegnap itt fejtegetett nézeteket nem oszthatom, üdvöt jelenleg a merev és szigorú törvényességben keresek; s ennélfogva Tisza Kálmán barátom alapjában s lényegileg Deák Ferencz képviselő társunkkal azonos nézetei felé hajlok, különösen pedig az alkalmazásra nézve tett indítványát osztom. Igen helyesen mondá Deák Ferencz, miszerint némelyek azon nézetben vannak, hogy miután a magyar király csak a koronázás által lesz az or­szágnak törvényes királya, 0 Felsége pedig koro­názva nincsen, az országgyűlés ő hozzá, mint nem koronázott királyhoz egyenes, és közvetlen felszóla­lásokat nem intézhet. Tartózkodás nélkül kijelentem, hogy ezek közé tartozom, sőt a praesumtiv koronaörökösnek illeté­kességét is a felírás nyerhetésében csak akkor nem vonom kétségbe, ha magyar hazánkat régi alkot­mánya és jogai szerint kormányoztatja, valamint ezt az indítványozó által idézett koronaörökösök tevék. Mig ez nem történik, mig a hóditó szerepel, addig helyeslem Ivánka Imre megjegyzését, mert a hóditót legfölebb kérvény vagy folyamodás, de rep- raesentatio nem illetheti. Azt mondják továbbá azok, kik a föliratot pártolják, hogy ez erőteljesebb, mint a határozat. — Nézetem szerint erőteljesebb az, a mi törvénye­sebb, a mi kevésbbé törvényes, az már a kegyelem felé vezet; én pedig a kegyelem útját szabadság­szerető nemzetem nevében elfogadhatónak nem találhatom soha. Azt mondják, hogy felirataink hatásteljesebb s követelőbb alakúak, mint más nemzeteké. En itt nélkülözöm a helyzet hasonlatosságát. Más hazában a kormány őre a jognak, őre a törvénynek, őre a nemzet szabadságának, nálunk háromszáz év óta tiportatik a jog, tapostatik a törvény, tépetnek szer­ződéses szabadságleveleink. Nem csoda tehát, ha mi megtanultuk keserűbben és szenvedélyesebben szerkeszteni föliratainkat. De utalok Angliának ana­log helyzetére, midőn ők is oly helyzetben valá- nak, hogy hevesebben kellett volna követelniök; Oraniai Vilmosra bízták, hogy karddal fogalmazza a vég-iratot. Azt mondják, ha a siker megtörik, tán reánk lesz a felelősség hárithaíó! Nézetem szerint a fe-

Next

/
Thumbnails
Contents