Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-11-11 / 88. szám

BÉKÉS 1934 november II 2 Az ügyészség nevében szélhámoskodott egy gyulai géplakatos. Az orvosi vizsgálat eredménye: „gingilingi ooterlésnnk^ „Az ügyész drága bort iszik!“ Schmidtbaiier Lajos orgona­hangversenye. (A „Békés“ munkatársától.) Schmidt­hauer Lajos, a kiváló orgonista folyó hó 9-én, pénteken délután tartotta hangverse­nyét az anyatemplomban. Ragyogó techniká­val előadott számai és saját kompoziciói óriási hatást keltettek. Az orgona nagynevű mes­tere mellett dr. Kút híj né Nussbek Mária is nagy sikert aratott, különösen Ave Máriájá­val. amelybe sok áhítatot és hangjának mo­dulációit színesen és finoman sikerült bele­vinnie. A hallgatóság a templomot teljesen megtöltötte. Megkapta a város a forgalmiadé részesedés utolsó részletét is. (A „Békés“ munkatársától.) A város a napokban értesítést kapott a belügyminisz­tériumból, hogy a belügyminiszter a pénz­ügyminiszter hozzájárulásával a városnak a forgalmiadó részesedés utolsó részleteként 30 ezer pengőt utalt ki. Ezzel a 30 ezer pengő­vel Gyula az idén összesen 75 ezer pengőt kapott, háromezer pengővel többet, mint az előző esztendőben. A forgalmiadó részesedést a minisztérium állami adminisztráció megtérí­tése címen adja a városoknak. Előadás az auyaieinpioin műkincseiről A gyulai róm. kath. elemi iskola tan­testülete a folyó iskolai évben is tart a Nagv- magyarvárosi Olvasókörben ismeretterjesztő előadásokat. Az első előadást dr. báró Apor Vilmos apát-plébános tartja, az anyatemplom műkincseiről. A rendkívül érdekes előadásra a tagokat és érdeklődőket szeretettel meg­hívja a vezetőség. Költeményeket szavalnak Exner Tibor és Tóth Pál IV. o. tanulók. (A „Békés“ munkatársától.) Dudás Aladár motorszerelő géplakatos, gyulai lakos régi ismerőse a bűnügyi hatóságoknak. Lopás, csalás, magánokirat hamisítás és két rendbeli kettős házasság büntette miatt volt már büntetve. Dudás Aladár, ki nem rég töltötte ki legutolsó büntetését, a bűnügyekben és a fogházban szerzett ismereteit a maga javára kísérelte meg értékesíteni. Felkeresett egy gyulai asszonyt, akinek a férje a fogházban le van tartóztatva s azt az ajánlatot tette neki. hogy urát kiszabadítja és pedig úgy, hogy majd beszél az ellenfelével és reá veszi, hogy ne a férjét terhelje vallomásával, hanem egy másik férfit. Az asszony a rendőrségtől kért taná­csot, mitévő legyen, mire a rendőrség azt mondta, hogy hívja el magához Dudást s a lakásban elbújt és hallgatózó detektívek előtt tudja meg tőle, hogy hogyan akarja kiszabadítani a férjét, illetve mi módon tudja vallomása megváltoztatására bírni ellenfelét? Dudás meg is jelent az asszony lakásán, ott azt hazudta, amit természetesen az el­rejtőzött detektívek is kihallgattak, hogy négy évig volt detektív, több ügyben volt már megbízva az ügyészség által a tény­állás kiderítésével s a rendőrség és a tör­vényszék is többször igénybe vette szol­gálatait. így egy Sarkadi nevű egyén ügyében az ő nyomozása alapján állapították meg, hogy ártatlanul ült hét évet, s a törvény­szék által most tárgyalt H. Papp család ügyében is őt kérte fel az ügyészség nyo­mozásra s annak alapján hozott a törvényszék ítéletet. 0 megcsinálja, hogy az ura néhány napon belül kiszabadul, azonban ehhez 40-50 pengő kell. A sértett leánynak ugyanis ruhát kell venni s akkor el lehet érni nála, hogy egy másik férfit nevez meg igazi tettesként, amikor is ő arról azonnal jelentést tesz a rendőrségen s eljár az ügyésznél is, akivel jó barátságban van. Azért is kell ehhez legalább 40-50 pengő, mert a detek- tiveknek is fizetni kell a korcsmában, sőt az ügyésznek is kell egy pohár bort fizetni, már pedig az ügyész drága bort iszik. Egyébként a férje ügyében is ő van megbízva a rendőrség s az ügyészség részéről a tényállás kiderítésével, mondta. Az asszony át is adott 10 pengőt Dudásnak, mert több pénze nem volt s abban állapodtak meg, hogy a többi pénzt' másnap adja át, ha a sertéseket eladta. Dudás azt is mondta az asszonynak, hogy ő látta az ura ellenfeléről kiállított orvosi bizonyítványt is s abban az orvos azt irta, hogy „gingilingi unterlósunk“. Ez pedig azt jelenti, hogy a bűncselekmény nincs is egészen elkövetve. Mikor Dudás a 10 pengővel a zsebében el akart menni, a detektívek rejtekhelyükről előjöttek s Dudást lefülelték. Dudás a tiz pengőtől szabadulni akart, s a bankjegyet az ágyra dobta, de hiábavaló volt, mert a detektívek mindent láttak és hallottak. Dudást a rosszul sikerült csalási manőver után letartóztatták s most újból a fogház lakója. lelősség ott van, a hol a bűn, a bűn ott van, a hol a törvényszegés, a törvényszegés Bécsben szé­kel ; ott székel a bűn, ott székel a felelősség is ; — azon felelősséget, melyet Ausztria kormánya ; magára vállalt akkor, midőn törvényeinket jogtala­nul eltiporta, azon felelősséget, melyet e nemzetnek múltjáért, jelenéért és jövendőjéért magára vállalt,. azon felelősséget, melyet a világ előtt magára vállalt, mig törvényeink vissza nem állíttatnak, Isten keze sem róvhatja az ő vállairól a mienkre át. Azt mondják, hogy a nemzetiségek kérdése könnyebben lenne talán megoldható, ha felírunk. Én Bécsen keresztül nem akarok duzzogó testvé­reinkkel baráti pohárt üriteni; egyesítsen bennün­ket a közös jog, a közös érdek, a közös szabadság, de nem a közös zsarnokság; nem fogadhatom el közvetitőül a baráti egyetértés helyreállításában azon hatalmat, melynek mióta él, irányelve mindig az volt: „divide et impera;“ nem fogadnám el, még ha ő ajánlaná szolgálatát sem, mert: timeo danaos et dona ferentes. Azt mondják, hogy e határozat csak minket köt, s ennélfogva fölfelé nem lesz hatása. Én azt hiszem, nagyobb hatása lesz fölfelé mint lefelé. — Avagy mi óhajtottuk-e ezen országgyűlést igy amint van ? Mi kivántuk-e e jelen helyzetet ? Oh nem, mi ott állottunk az ekeszarva mellett; nyugodtan tűrtünk, vártunk és reméltünk; nem kértünk mi semmit, mert meg valánk róla győződve, hogy jo­gunk van követelni, s vártuk az időt, midőn köve­teléseinket Isten kegyelméből érvényesíthessük. Felülről zendült meg a varázssip, mely minket az alkotmányosság ezen gunyterére vezetett, mi nem j óhajtottuk azt, hogy az alkotmányos magyar sza­badon választott tisztviselő a Steueramtokkal egy téren álljon. — Avagy nem guny-e az adó erősza­kos behajtása ; nem guny-e az uj tiszti névsor, ki­véve a kiveendőket ? Ismerjük őket, ítéltek fölöttünk azért, mert szerettük azon törvényeket, melyeket ők is ápolnak. De nem akarom én magamat keserű szemrehányásokra vezettetni, bocsánat is, hogy el valék egy kissé ragadtatva ; csak azt akarjam én mondani, hogy felülről szükségelték e helyzetet; nekik kellett ezen országgyűlés; mi várhattunk volna még. Ha tehát megtudják, hogy szükségei­ket mind addig, mig törvényeink vissza nem állíttat­nak nem fedezhetjük, s erre határozatot hozunk, nagyobb hatása lesz ennek, mind fel mind lefelé. Szóval, mig az őszinteség napja felülről nem ragyog, én addig a bizalmatlanság sötét palástjába burkolózom ; ha egyszer e nap feltűnik, idejét iá- tandom én is annak, mit Deák Ferencz nagy ha­zánkfia mond, hogy vessünk fátyolt a múltra, s talán kész leszek az elsősorban kiáltani : „Uram, magyarok királya ! bíztál bennünk, mi megvédünk a világ ellen, vagy elveszünk érted;“ — de addig mélyen és sötéten hallgatok Némely képviselők hivatkozván a megyékre, kijelentem, hogy azon megye, melyet képviselni szerencsém van, már a jan. 16-ki leiratra sem vá­laszolt — a mit ott nem tettünk, itt sem tehetek. Pártolom a határozatot.“ Terényi klassikus beszéde óriási hatást tőn a házra. A képviselők, pártkülönbség nélkül tapsolták meg és percekig tartó lelkes ovációban részesítet­ték. Legnagyobb sikere volt, hogy legnemesebb ellenfele : Deák Ferenc is sietett üdvözlésére s hívei előtt a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott róla. Hiszen az alapelveket illetőleg nem is volt köztük semmi ellentét. A haza bölcse azután is kereste Terényivel az érintkezést és amikor nagy törvény­ismeretéről, közjogi tudásáról, sokoldalú képzettsé­géről, mindezek mellett szeretetre méltó kiváló egyéniségéről és kitűnő modoráról ösmerte meg, ama igen kevesek közé sorolta, akiket ellentétes pártállásuk dacára szükebb baráti körébe fogadott. Tudvalevő dolog, hogy a határozati párt, ami­kor szavazásra került a sor, annak dacára, hogy többségben volt, ama hiszemben, hogy a hazának érdekében áll, maga devalválta magát kisebbséggé, aképen, hogy tagjai egy részét passivitásra birta és igy a felirati javaslat fogadtatott el. De a bécsi hatalmat ez sem vezette jobb belátásra. Újra felül­kerekedett a bizalmatlanság, a helyzet fel nem is­merése és az országgyűlést pár hó lefolyta után feloszlatták és a rövid kis, alkotmánynak nevezett időszakot újra követte az erőszak, ezúttal ugyan többé nem abszolút uralom, hanem valamelyest enyhébb, az úgynevezett provizórium alakjában. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents