Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-11-04 / 86. szám
2 B ÉKES 1984 november 4 kormányzó Budapestre való bevonulásának tizenötéves évfordulójáról emlékezett meg s e szavait a hallgatóság állva hallgatta végig. A következőkben arról beszélt, hogy azért nem tartott eddig beszámolót, mert nem akart pesszimizmust hirdetni, sem olyan reményeket nem akart kelteni, amelyek valóra- válásában maga sem hitt teljesen. Azóta a helyzet szerencsésen megváltozott. Gömbös Gyula azóta olyan külkereskedelmi és politikai relációkat teremtett, amelyek a helyzetet lényegesen megjavították s Ígéretet jelentenek a viszonyok további javulására. A kormány nagyon jól tudja, mondta, hogy az ország helyzetén csakis a mező- gazdaság helyzetének megjavításán keresztül lehet segíteni. Ezért igyekezett a búzának felvevő piacot teremteni s létre hozni azt a római egyezményt, amely a búza árának relative páratlan magas nívóját és minimálá- sát eredményezte. Ezért hozott gazdavédelmi rendelkezéseket, addig is, amig törvényes utón nyer megoldást a hitel nagyjelentőségű problémája. Nem lehet, hogy valaki, aki egy hold föld árának megfelelő kölcsönt vett fel, egy hold árának többszörösét fizesse vissza a hitelezőnek. A kormány harcot hirdet a bankokrácia túlkapásai, a magas kamatlábak és a kartelek ellen. Ezen a téren azonban a külföldi hitelezők miatt igen nehéz a helyzete s a tul- erélyes beavatkozás könnyen vezethetne kellemetlen konzekvenciákhoz. A kartelek ellen sem téveszti szem elől, az a barátságok megőrzésének okos politikája, mig a francia orientációtól való tartózkodás a kormány önérzete mellett tesz tanúbizonyságot. A nagyhatású és lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Búd János ny. miniszter emelkedett szólásra. A nemzeti gondolat gazdasági, kulturális és szociális téren való domináns szerepének, majd a béke által szétrobbantott gazdasági egység újból való kiépítésének szükségéről beszélt. Meg kell szervezni a termelést és a fogyasztást, összhangba kell hozni az iparfejlesztést az agrár- érdekekkel s a nemzet különféle rétegei között meg kell teremteni a legtökéletesebb harmóniát. A magyarság nem pazarolhatja erejét szembenállásra, hanem csak vállvetett, együttes munkára. Majd a munka és a munkásság megbecsülésének szüksége mellett tett hitet s arról a névtelen nagy-emberről beszélt, aki csendben, híven teljesiti feladatát, becsülettel betölti hivatását s mindent megtesz, amit tőle a haza kíván s ami erejétől telik. Nem az optimizmus idejét él(A „Békés“ munkatársától.) A Gyű- | lai Mübarátok és Művészek Egyesületének képkiállitása, amint már jeleztük, ma. vasárnap délben 12 órakor nyílik meg. A verni- százs. mint minden esztendőben, minden bizonynyal az idén is társadalmi eseményként fog lezajlani. A megnyitó beszédet Pongrácz Jenő gróf országgyűlési képviselő, a kiállítás egyik védnöke mondja. A nagy és pompás képanyagot a helyi vonatkozású témák dominálják s igy a képek művészi értékén kiviil ez a körülmény is nagyban fokozza majd ä közönség vásárlókedvét. ügy tudjuk, hogy a képek jórésze részletfizetésre is kapható. A tárlaton a Mü- vésztelep tagjain kívül résztvesznek a gyulai festők is, ami a tárlat változatosságát még jobban fokozza. Reméljük, hogy a közönség a kiállítás alkalmát és a részletfizetés kedvezményét felhasználja s lakása díszítésére most szerzi be Nem lehet meghatottság nélkül olvasni egy fenkölt szellemű nemes léleknek minden földi salaktól megtisztult eme gyönyörű fohászát, A börtönből kiszabadulva Terényi Lajos hazajött Gyulára rajongással szeretett és őt is imádattal szerető családja körébe és annak körében élte át gazdálkodással foglalkozva elvonultan életét. De nemcsak gazdálkodással foglalkozott, hanem tanult, képezte magát. Mint mindmegannyi felvidéki gentry ifjú, már otthonában beszélt a magyaron kívül német és több szláv nyelven, tökéletesen latinul, de ugyanúgy megtanult franciául és angolul is, úgy hogy nyelvismereteit illetőleg páratlanul állt az egész vármegyében. Mondhatni a kis ujjábban volt az egész corpus juris, de mint minden izében liberálisan és demokratikusan gondolkodó ember, anélkül, hogy a magyar tradíciókhoz hűtlen lett volna, szakított az ósdi táblabirói felfogással és úgy politikai, mint socialis és administracionalis téren a haladó, modern irányzat lelkes hive, követője, sőt Békésvármegyében annak vezére lön. Amikor 1860-ban az úgynevezett októberi diploma, bár egyáltalában nem kielégítően, de mégis kísérletnek tűnt az ország alkotmányának helyreállítására, Terényi is remélni kezdett, Ott hagyta az eke szarvát és amidőn 1860 végén Békésvármegye szervezése is megindult, Terényi üdvözölte a gyulai református templomban tartott vármegyei közgyűlésen a főispánná kinevezett báró Wenckheim Bélát, aki eme tisztet már 1848-ban is viselte. Gyula városa talán soha sem volt nagyobb lelkesedésnek színhelye, mint amikor ősszesereglett jük, mondta, de azért bízni kell, mert aki nem bízik, az nem boldogulhat. Magyar ész, magyar kéz, magyar föld, ez a szent háromság győzni fog. Utána Krúdy Ferenc, Lányi Márton és Csizmadia András, majd Temesvári) Imre beszélt. Utóbbi bejelentette, hogy az illetékes minisztériumban uj adózási rendszer kiépítésén, az úgynevezett egységes adórendszer bevezetésének előmunkálatain, továbbá a mezőgazdasági kényszeregyezség törvényes rendezésén dolgoznak. Tiszta, világos adórendszert akarnak bevezetni, hogy mindenki tudja, mennyit kell fizetnie. Igazság és arányosság lesznek az uj rendszer alapelvei. A nagy tetszéssel fogadott szavak után Fayl Gyula dr. vármegyei titkár beszélt, azon gondolat körül csoportosítván szavait, hogy a kenyér a testet, az imádság a lelket, a nemzeti egység eszméje és szolgálata pedig mindkettőt erősiti. A nagysikerű gyűlést Schneider Mátyás szavai zárták be. | a szükséges képeket és nem bizza ezt a feladatot a vándortárlatok legtöbbször kétes értékű anyagára. A kiállítás 11-ig marad- nyitva s naponta 10 — 1-ig és 3—7-ig tekinthető meg. Tizedikén rendkívüli megyegyülés. (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye törvényhatósági bizottságát vitéz Márky Barna dr! alispán folyó hő 10-re rendkívüli közgyűlésre hívta egybe. A közgyűlés tárgysorozata 10 pontból áll s azok között legfontosabb a törvényhatósági tagválasztó kerületek elnökeinek és helyettes elnökeinek megválasztása. Ugyancsak ez a közgyűlés állapítja meg a választások időpontját is. a vármegyének színe java ama falak között, amelyek 1849 óta nem láttak alkotmányos tanácskozást Szebbnél szebb beszédek hangzottak el, melyekben a múltak keservei mellett a jelennek nehéz küzdelmei és a jövőnek reményei és aggodalmai vegyesen nyertek sokszor erős színezetű kifejezést. Megható volt együtt látni a megye azon fiait, akik a hazáért küzdöttek, börtönt szenvedtek és látni a választó közönség őszinte ragaszkodását, amellyel azokat mintegy jutalmul a vármegye tiszti állásaira helyezte. Terényi Lajost, Trefort Ágostonnal, aki akkor csabacsüdi földbirtokos volt, sógora : Eötvös József báró halála után pedig kultuszminiszter lett, a közbizalom egyhangúlag ültette az alispáni székbe, ugyanoda, honnan 1849-ben már egyszer menekülnie kellett. A vármegye kormányzatában azonban mind a kettő csak kevés ideig vehetett részt. Tre- fortot ugyanis Gyoma, Terényit pedig az orosházi kerület választotta meg nagy lelkesedéssel 1861 elején országgyűlési képviselővé. Ez az 1861-iki országgyűlés ugyan nagyon rövid ideig, csak hónapokig tartott, de soha sem azelőtt sem azóta nem hangzott országgyűlésen annyi s oly magas szinvonalonálló szónoklat, mint ez alkalomból. Valóságos élmény az 1861-iki országgyűlés évkönyvét olvasni és annak olvasása minden tankönyvet felülmúló teljes tudást nyújt Magyarország közjogáról, alkotmányáról és a szónoklás magas, mondhatnám utolérhetlen, felülmulhatlan színvonaláról. (Folytatása következik )' sem lehet erőszakosan fellépni, mert akkor retorziókhoz folyamodnak s gyáraikat bezárják, már pedig nem célja a kormánynak, hogy a munkanélküliek amúgy is hatalmas táborát még jobban növelje. A célról el nem feledkezve azonban, a kormány állandóan éberen őrködik a nemzet érdekei felett és mindent megtesz, amivel a helyzetet ezen a téren is kedvezőbbé teheti. A következőkben a kormány külpolitikai ténykedéseit méltatta, megállapítván, hogy Gömbös Gyula óvatos, körültekintő politikája teljes garancia arra, hogy Magyarország sohasem fog meggondolatlan kalandokba bonyolódni. Róma, Varsó mind egy-egy értékes állomásai Gömbös Gyula külpolitikájának, hogy pedig Róma és Varsó mellett Berlint kétségbeesve jajveszékelnek a bűnösök, de egy perc alatt megzabolázod a vihart, parancsodra a háborgó természet megszelídül, tisztult levegő élteti zöld virányos partokon a vándort, mennyed boltozatja mosolyogva tekint milliárd fényeivel reánk, minden vigaszt, reményt és boldogságot lehel, a sújtó igazság szerint az atya kegyelme váltja fel, jó, véghe- tetlen jó vagy Uram ! s nem zúgolódom Ellened ! Mondjátok, hogy a börtön ösvénye a más világnak, küszöbje a sírnak, de én látom, hogy épen az óriási szerencsétlenségben vagy hozzám legközelebb, a hitetlen sem tagadhatja itt meg vigasztaló jelenlétedet, a sötétség ez oltáránál lángol legforróbban égi malasztod, a legvakmerőbb bűnös önkéntelen is Feléd nyújtja kezeit és Te nem tagadod meg kegyelmedet; csüggedjen a gyáva, én nem zúgolódom Ellened ! Véghetetlen bölcsességedben életet, jóságodban boldogságot adál. Visszaéltem adományaiddal Uram és büntetésed igazságos, de hiszem, hogy vezéklésemmel meg fogsz elégedni, visszaadsz hazámnak, vissza családomnak és én nem zúgolódom Ellened ! Ha pedig örök bölcsességed úgy hozza magával, hogy lelkem testi hüvelyét elhagyni lesz kénytelen, ments meg Uram a gyáva haláltól, önts belém elégséges hitet, mely végperceimben tám- oszlopa legyen szivemnek, távoztasd tőlem a kétségbeesést s engedd, hogy azon reménnyel múljak ki, miszerint életem e földről kiemelkedve örökkévalósággal olvadand össze és túl a síron is Benned és Veled élve soha okom nem lesz zúgolódni Ellened“ Ma délben nyílik meg a képkiállitás.
