Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-11-04 / 86. szám

2 B ÉKES 1984 november 4 kormányzó Budapestre való bevonulásának tizenötéves évfordulójáról emlékezett meg s e szavait a hallgatóság állva hallgatta végig. A következőkben arról beszélt, hogy azért nem tartott eddig beszámolót, mert nem akart pesszimizmust hirdetni, sem olyan re­ményeket nem akart kelteni, amelyek valóra- válásában maga sem hitt teljesen. Azóta a helyzet szerencsésen megváltozott. Gömbös Gyula azóta olyan külkereskedelmi és poli­tikai relációkat teremtett, amelyek a hely­zetet lényegesen megjavították s Ígéretet jelentenek a viszonyok további javulására. A kormány nagyon jól tudja, mondta, hogy az ország helyzetén csakis a mező- gazdaság helyzetének megjavításán keresztül lehet segíteni. Ezért igyekezett a búzának felvevő piacot teremteni s létre hozni azt a római egyezményt, amely a búza árának relative páratlan magas nívóját és minimálá- sát eredményezte. Ezért hozott gazdavédelmi rendelkezéseket, addig is, amig törvényes utón nyer megoldást a hitel nagyjelentőségű problémája. Nem lehet, hogy valaki, aki egy hold föld árának megfelelő kölcsönt vett fel, egy hold árának többszörösét fizesse vissza a hitelezőnek. A kormány harcot hirdet a bankokrácia túlkapásai, a magas kamatlábak és a kartelek ellen. Ezen a téren azonban a külföldi hite­lezők miatt igen nehéz a helyzete s a tul- erélyes beavatkozás könnyen vezethetne kel­lemetlen konzekvenciákhoz. A kartelek ellen sem téveszti szem elől, az a barátságok megőrzésének okos politikája, mig a francia orientációtól való tartózkodás a kormány önérzete mellett tesz tanúbizonyságot. A nagyhatású és lelkes éljenzéssel fo­gadott beszéd után Búd János ny. minisz­ter emelkedett szólásra. A nemzeti gondolat gazdasági, kulturális és szociális téren való domináns szerepének, majd a béke által szét­robbantott gazdasági egység újból való ki­építésének szükségéről beszélt. Meg kell szervezni a termelést és a fogyasztást, össz­hangba kell hozni az iparfejlesztést az agrár- érdekekkel s a nemzet különféle rétegei kö­zött meg kell teremteni a legtökéletesebb harmóniát. A magyarság nem pazarolhatja erejét szembenállásra, hanem csak vállvetett, együttes munkára. Majd a munka és a munkásság megbecsülésének szüksége mel­lett tett hitet s arról a névtelen nagy-em­berről beszélt, aki csendben, híven teljesiti feladatát, becsülettel betölti hivatását s min­dent megtesz, amit tőle a haza kíván s ami erejétől telik. Nem az optimizmus idejét él­(A „Békés“ munkatársától.) A Gyű- | lai Mübarátok és Művészek Egyesületének képkiállitása, amint már jeleztük, ma. vasár­nap délben 12 órakor nyílik meg. A verni- százs. mint minden esztendőben, minden bizony­nyal az idén is társadalmi eseményként fog lezajlani. A megnyitó beszédet Pongrácz Jenő gróf országgyűlési képviselő, a kiállítás egyik védnöke mondja. A nagy és pompás képanyagot a helyi vonatkozású témák dominálják s igy a képek művészi értékén kiviil ez a körülmény is nagyban fokozza majd ä közönség vásárló­kedvét. ügy tudjuk, hogy a képek jórésze részletfizetésre is kapható. A tárlaton a Mü- vésztelep tagjain kívül résztvesznek a gyulai festők is, ami a tárlat változatosságát még jobban fokozza. Reméljük, hogy a közönség a kiállítás alkalmát és a részletfizetés kedvezményét fel­használja s lakása díszítésére most szerzi be Nem lehet meghatottság nélkül olvasni egy fenkölt szellemű nemes léleknek minden földi sa­laktól megtisztult eme gyönyörű fohászát, A börtönből kiszabadulva Terényi Lajos haza­jött Gyulára rajongással szeretett és őt is imádattal szerető családja körébe és annak körében élte át gazdálkodással foglalkozva elvonultan életét. De nemcsak gazdálkodással foglalkozott, hanem tanult, képezte magát. Mint mindmegannyi felvidéki gentry ifjú, már otthonában beszélt a magyaron kívül né­met és több szláv nyelven, tökéletesen latinul, de ugyanúgy megtanult franciául és angolul is, úgy hogy nyelvismereteit illetőleg páratlanul állt az egész vármegyében. Mondhatni a kis ujjábban volt az egész corpus juris, de mint minden izében liberá­lisan és demokratikusan gondolkodó ember, anél­kül, hogy a magyar tradíciókhoz hűtlen lett volna, szakított az ósdi táblabirói felfogással és úgy poli­tikai, mint socialis és administracionalis téren a haladó, modern irányzat lelkes hive, követője, sőt Békésvármegyében annak vezére lön. Amikor 1860-ban az úgynevezett októberi diploma, bár egyáltalában nem kielégítően, de mégis kísérletnek tűnt az ország alkotmányának helyre­állítására, Terényi is remélni kezdett, Ott hagyta az eke szarvát és amidőn 1860 végén Békésvármegye szervezése is megindult, Terényi üdvözölte a gyulai református templomban tartott vármegyei közgyű­lésen a főispánná kinevezett báró Wenckheim Bé­lát, aki eme tisztet már 1848-ban is viselte. Gyula városa talán soha sem volt nagyobb lelkesedésnek színhelye, mint amikor ősszesereglett jük, mondta, de azért bízni kell, mert aki nem bízik, az nem boldogulhat. Magyar ész, magyar kéz, magyar föld, ez a szent három­ság győzni fog. Utána Krúdy Ferenc, Lányi Márton és Csizmadia András, majd Temesvári) Imre beszélt. Utóbbi bejelentette, hogy az illetékes minisztériumban uj adózási rendszer kiépítésén, az úgynevezett egységes adórend­szer bevezetésének előmunkálatain, továbbá a mezőgazdasági kényszeregyezség törvényes rendezésén dolgoznak. Tiszta, világos adó­rendszert akarnak bevezetni, hogy mindenki tudja, mennyit kell fizetnie. Igazság és arányosság lesznek az uj rendszer alapelvei. A nagy tetszéssel fogadott szavak után Fayl Gyula dr. vármegyei titkár beszélt, azon gondolat körül csoportosítván szavait, hogy a kenyér a testet, az imádság a lel­ket, a nemzeti egység eszméje és szolgálata pedig mindkettőt erősiti. A nagysikerű gyűlést Schneider Mátyás szavai zárták be. | a szükséges képeket és nem bizza ezt a fel­adatot a vándortárlatok legtöbbször kétes értékű anyagára. A kiállítás 11-ig marad- nyitva s naponta 10 — 1-ig és 3—7-ig tekint­hető meg. Tizedikén rendkívüli megyegyülés. (A „Békés“ munkatársától.) Békés­vármegye törvényhatósági bizottságát vitéz Márky Barna dr! alispán folyó hő 10-re rendkívüli közgyűlésre hívta egybe. A köz­gyűlés tárgysorozata 10 pontból áll s azok között legfontosabb a törvényhatósági tag­választó kerületek elnökeinek és helyettes elnökeinek megválasztása. Ugyancsak ez a közgyűlés állapítja meg a választások idő­pontját is. a vármegyének színe java ama falak között, ame­lyek 1849 óta nem láttak alkotmányos tanácsko­zást Szebbnél szebb beszédek hangzottak el, melyekben a múltak keservei mellett a jelennek nehéz küzdelmei és a jövőnek reményei és aggo­dalmai vegyesen nyertek sokszor erős színezetű kifejezést. Megható volt együtt látni a megye azon fiait, akik a hazáért küzdöttek, börtönt szenvedtek és látni a választó közönség őszinte ragaszkodását, amellyel azokat mintegy jutalmul a vármegye tiszti állásaira helyezte. Terényi Lajost, Trefort Ágostonnal, aki akkor csabacsüdi földbirtokos volt, sógora : Eötvös József báró halála után pedig kultuszminiszter lett, a köz­bizalom egyhangúlag ültette az alispáni székbe, ugyanoda, honnan 1849-ben már egyszer mene­külnie kellett. A vármegye kormányzatában azonban mind a kettő csak kevés ideig vehetett részt. Tre- fortot ugyanis Gyoma, Terényit pedig az orosházi kerület választotta meg nagy lelkesedéssel 1861 elején országgyűlési képviselővé. Ez az 1861-iki országgyűlés ugyan nagyon rövid ideig, csak hónapokig tartott, de soha sem azelőtt sem azóta nem hangzott országgyűlésen annyi s oly magas szinvonalonálló szónoklat, mint ez alkalomból. Valóságos élmény az 1861-iki ország­gyűlés évkönyvét olvasni és annak olvasása min­den tankönyvet felülmúló teljes tudást nyújt Ma­gyarország közjogáról, alkotmányáról és a szónoklás magas, mondhatnám utolérhetlen, felülmulhatlan színvonaláról. (Folytatása következik )' sem lehet erőszakosan fellépni, mert akkor retorziókhoz folyamodnak s gyáraikat bezár­ják, már pedig nem célja a kormánynak, hogy a munkanélküliek amúgy is hatalmas táborát még jobban növelje. A célról el nem feled­kezve azonban, a kormány állandóan éberen őrködik a nemzet érdekei felett és mindent megtesz, amivel a helyzetet ezen a téren is kedvezőbbé teheti. A következőkben a kormány külpolitikai ténykedéseit méltatta, megállapítván, hogy Gömbös Gyula óvatos, körültekintő politi­kája teljes garancia arra, hogy Magyaror­szág sohasem fog meggondolatlan kalandokba bonyolódni. Róma, Varsó mind egy-egy értékes állomásai Gömbös Gyula külpolitikájának, hogy pedig Róma és Varsó mellett Berlint kétségbeesve jajveszékelnek a bűnösök, de egy perc alatt megzabolázod a vihart, parancsodra a háborgó természet megszelídül, tisztult levegő élteti zöld virányos partokon a vándort, mennyed boltozatja mosolyogva tekint milliárd fényeivel reánk, minden vigaszt, reményt és boldogságot lehel, a sújtó igaz­ság szerint az atya kegyelme váltja fel, jó, véghe- tetlen jó vagy Uram ! s nem zúgolódom Ellened ! Mondjátok, hogy a börtön ösvénye a más világnak, küszöbje a sírnak, de én látom, hogy épen az óriási szerencsétlenségben vagy hozzám legközelebb, a hitetlen sem tagadhatja itt meg vi­gasztaló jelenlétedet, a sötétség ez oltáránál lángol legforróbban égi malasztod, a legvakmerőbb bűnös önkéntelen is Feléd nyújtja kezeit és Te nem ta­gadod meg kegyelmedet; csüggedjen a gyáva, én nem zúgolódom Ellened ! Véghetetlen bölcsességedben életet, jóságod­ban boldogságot adál. Visszaéltem adományaiddal Uram és büntetésed igazságos, de hiszem, hogy vezéklésemmel meg fogsz elégedni, visszaadsz hazámnak, vissza családomnak és én nem zúgoló­dom Ellened ! Ha pedig örök bölcsességed úgy hozza ma­gával, hogy lelkem testi hüvelyét elhagyni lesz kénytelen, ments meg Uram a gyáva haláltól, önts belém elégséges hitet, mely végperceimben tám- oszlopa legyen szivemnek, távoztasd tőlem a két­ségbeesést s engedd, hogy azon reménnyel múljak ki, miszerint életem e földről kiemelkedve örökké­valósággal olvadand össze és túl a síron is Benned és Veled élve soha okom nem lesz zúgolódni Ellened“ Ma délben nyílik meg a képkiállitás.

Next

/
Thumbnails
Contents