Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-10-25 / 84. szám

LXVI. évfolyam $41. szám Csfitörtök Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizeteadö. Gyula, 1934 október 35 POLITIKAI. TÁRSADALMI Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. A hidasi harang, ha túlzott beállítás következtében is, de va­lahogy mégis jelképe lett a pusztuló magyar­ságnak. Jelképe az egyke végzetes rendszeré­nek, jelképe annak, hogy a magyarság sorai ahelyett hogy sűrűsödnének, egyre ritkulnak. Az üresen maradó bölcsökben pedig iszonyú végzet ring és növekedik a magyar föld ellen, a megfogyatkozás iszonyú végzete, a lábak alól kicsúszó földek, az idegen nevekkel fes­tett cégtáblák és az idegen nevekkel beirt telekkönyvek mohácsi vésznél is vészesebb veszedelme. A hidasi harang egyre kong, vészgongása feketén egyre <ott lebeg a magyar síkok és dombok felett, leng, mint kuvikulö halálmadár, leng mint szörnyű és kegyetlen jóslat, amely koporsót emleget bölcsök és di­csőség helyett. El kell tehát némitani a hidasi harangot, el kell űzni a kuvikoló halálmadarat a magyar síkok és dombok felöl. Tenni keli róla, és pedig sürgősen, hogy a falanx fala megsürösödjék, hogy a sorok megerősödjenek. Tenni kell róla, hogy, a magyar föld meg­maradhasson azon lábak alatt, amelyek vité­zül megálltak eddig mindég a gáton, vitézül a határokon és azokon belül. Meg kell szün­tetni az egykét. Persze ezt nem lehet parancs­szóra, de igenis lehet ügyes intézkedésekkel, célravezető, szükséges rendeletekkel. 'Tudjuk, hogy a gólyát nem lehet feldobott pányvával, röpülő hurokkal megfogni és lehúzni az avult nádak alatt fehérlő kis magyar házak kéményeire, de igenis le lehet csalni, kedvére lehet tenni, mint ahogy a gólyamadár is szí­vesen veszi, ha kereket tesznek fel a kéményre, hogy arra fészket rakjon. A mai pénztelen világban kis pénzek is nagynak számítanak s gyakran, ma meg éppenséggel, a legkisebb anyagi kedvezéssel is szép eredményt lehet elérni. Igen sok fiatal házast, bár nem egé­szen földhöz ragadt koldusok, de a mezőgaz­daság válsága következtében mégis megérez­nek minden pengőt, az tart vissza a gyakoribb családi örömöktől, hogy még azt a néhány pengőt, amit a bábáknak kell kifizetni, sem tudják előteremteni. Békésvármegyének és Gyula városának kellene példával elöl járnia és mentesíteni a fiatal házasokat a bábáknak fizetendő dijak alól, hogy ne fordulhasson elő, hogy fiatal házasokhoz végrehajtó menjen azért, mert nem tudták megfizetni újszülött gyermekük után a bábaasszony honoráriumát. Ma tiz, tizenöt meg húsz pengő nagy pénz s még az uj istenáldás örömei sem tudják elűzni a szülők homlokáról azt a gondfelhőt, hogy a bábának miből fizetik ki a járandósá­got ? Ezt a felhőt nem szabad engedni oda­telepedni a fiatalok homlokára, a bábáknak adjanak a hatóságok olyan fizetést, hogy ne Felelős szerkesztő; DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. legyenek ráutalva azokra az összegekre, ame­lyeket egy-egy gyerek után stell a szülőknek fizetni. ííem nagy dolog ez látszólag, de mégis valami, mégis csak -egy olyan intéz­kedés, amelytől eredményt lehet várni -s ame­lyet ívz egyke elleni küzdelem sikere érdeké­ben meg is kell tenni. Mondják ki, hogy ezen­túl az mjszülött gyermekért nem kell bábát fizetni, fizeti az állam. Ha már prémiumot nem is adhatunk, ha egy-egy uj gyermek után nem is engedhetünk el az adóból, leg­alább azt tegyük meg, hogy ne kelljen fizetni érte. Miért kelljen, ha bébadij formájában is, adót fizetni az egyke idején a gyerekek után ? Tessék adómentessé tenni a gyerekeket, ak­kor majd a bölcsök sírása, kacagása meg gögicsélése el fogja némitani a hidasi harang fekete, nehéz hangját. Akkor majd a védett birtokokat, lesznek, akik örököljék, akkor majd megsokasodnak a magyarok s akkor majd nem kell seholsem a megyében bezárni iskolát azért, mert nincsenek növendékek megfelelő számban. Ma még egy mihaszna omlett is nagy szó, lehet és kell is tehát lármát ütni egy omlettért. A gyulai bérautósok a taxaméter ellen. (A „Békés“ munkatársátólJ Ismere­tes, hogy a kereskedelmi miniszter a bér­autóknak taxaméterrel való felszerelésére vonatkozólag rendeletet adott ki. A rendelet értelmében Gyula város képviselőtestülete is megalkotta a viteldijra vonatkozó szabály- rendeletét s azt jóváhagyás végett felter­jesztette a minisztériumba. A minisztérium az első szabályrendelet-tervezetet azonban nem fogadta el s utasította a képviselőtes­tületet, hogy másikat alkosson. Az .uj sza­bályrendelet is elkészült s jóváhagyás végett az is felkerült a minisztériumba. A jóvá­hagyott viteldijszabás néhány héttel ezelőtt érkezett le a városhoz. A rendelet úgy szól, hogy a jóváhagyástól számított hat héten belől kötelesek a bérautó tulajdonosok kocsi­jaikra taxamétert felszereltetni s taxaméter, illetve a jóváhagyott viteldijszabás szerint szállítani az utasokat. A viteldijszabás jóváhagyását a város azonnal közölte a bérautósokkal, felszólítván őket, hogy a taxamétert a megállapított zá­ros határidőn belől szereltessék fel kocsijaikra. Tekintettel azonban arra, hogy a bér­autósok a taxaméter szerint való viteldij- számitással az eddiginél csak lényegesen ■ drágábban tudnák szállítani vendégeiket, : továbbá, mert a taxaméterek felszerelése igen tetemes összegű megterhelést jelentene ré­szükre, mozgalmat indítottak avégből, hogy : á miniszter a rendelkezést Gyulával kapcso­latosan függessze fel s mentse fel a bérautó­sokat azon kötelezettség alól, hogy kocsi­jaikra taxamétert szereltessenek. Értesülésünk szerint .a miniszterhez küldendő beadvány már elkészült s azt a város vezetősége már továbbította is illetékes helyre. A bérautósok viteldijszabásának és a taxaméterek felszerelésének ügye már évek óta vajúdik. Két szabályrendelet is készült s a végén még is az fog bekövetkezni, tud­niillik, ha a miniszter kedvezően intézi el a beadott kérvényt, hogy a taxamétereket mégsem kell felszerelni és igy minden marad a régiben. Tagadnak a szeghalmi nagyapa-gyilkosság vádlottjai. Fojtogatás, arzén, rézgálic... (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai kir. törvényszék Vnghvánj-tanácsa kedden délelőtt kezdte tárgyalni azt a nagyszabású bűnügyet, amelynek négy vádlottja : H. Pap Károly, ifj. H. Pap István, H, Pap Imre és id. H. Pap István ellen az a vád, hogy ez­előtt tiz esztendővel legidősebb H. Pap Ist­vánt, aki az első és másodrendű vádlott nagyapja, a harmad- és negyedrendű vádlói­nak pedig édesapja volt, éjjel álmában megfoj­tották, illetve a gyilkosság elkövetésére a két utóbbi az első és másodrendű vádlotta­kat felbujtotta. Még 1924 februárjában történt, hogy az öreg H. Pap Istvánt a szeghalmi tanyá­ján egy reggel holtan találták. Az ablak és az ajtó be volt törve, úgy hogy bűntényre kellett következtetni. A nyomozás meg is indult, a boncolás azonban nem konstatált olyan sérelmi nyomokat, amelyek arra utal­tak volna, hogy a tanyán egyedül lakó embert megfojtották. A nyomozás meg is szűnt, a faluban azonban állandóan suttog­ták, hogy az öreg H. Pap nem természetes utón halt meg. Tavaly aztán a debreceni ügyészség névtelen levelet kapott, amelyben

Next

/
Thumbnails
Contents