Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-10-25 / 84. szám
LXVI. évfolyam $41. szám Csfitörtök Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizeteadö. Gyula, 1934 október 35 POLITIKAI. TÁRSADALMI Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. A hidasi harang, ha túlzott beállítás következtében is, de valahogy mégis jelképe lett a pusztuló magyarságnak. Jelképe az egyke végzetes rendszerének, jelképe annak, hogy a magyarság sorai ahelyett hogy sűrűsödnének, egyre ritkulnak. Az üresen maradó bölcsökben pedig iszonyú végzet ring és növekedik a magyar föld ellen, a megfogyatkozás iszonyú végzete, a lábak alól kicsúszó földek, az idegen nevekkel festett cégtáblák és az idegen nevekkel beirt telekkönyvek mohácsi vésznél is vészesebb veszedelme. A hidasi harang egyre kong, vészgongása feketén egyre <ott lebeg a magyar síkok és dombok felett, leng, mint kuvikulö halálmadár, leng mint szörnyű és kegyetlen jóslat, amely koporsót emleget bölcsök és dicsőség helyett. El kell tehát némitani a hidasi harangot, el kell űzni a kuvikoló halálmadarat a magyar síkok és dombok felöl. Tenni keli róla, és pedig sürgősen, hogy a falanx fala megsürösödjék, hogy a sorok megerősödjenek. Tenni kell róla, hogy, a magyar föld megmaradhasson azon lábak alatt, amelyek vitézül megálltak eddig mindég a gáton, vitézül a határokon és azokon belül. Meg kell szüntetni az egykét. Persze ezt nem lehet parancsszóra, de igenis lehet ügyes intézkedésekkel, célravezető, szükséges rendeletekkel. 'Tudjuk, hogy a gólyát nem lehet feldobott pányvával, röpülő hurokkal megfogni és lehúzni az avult nádak alatt fehérlő kis magyar házak kéményeire, de igenis le lehet csalni, kedvére lehet tenni, mint ahogy a gólyamadár is szívesen veszi, ha kereket tesznek fel a kéményre, hogy arra fészket rakjon. A mai pénztelen világban kis pénzek is nagynak számítanak s gyakran, ma meg éppenséggel, a legkisebb anyagi kedvezéssel is szép eredményt lehet elérni. Igen sok fiatal házast, bár nem egészen földhöz ragadt koldusok, de a mezőgazdaság válsága következtében mégis megéreznek minden pengőt, az tart vissza a gyakoribb családi örömöktől, hogy még azt a néhány pengőt, amit a bábáknak kell kifizetni, sem tudják előteremteni. Békésvármegyének és Gyula városának kellene példával elöl járnia és mentesíteni a fiatal házasokat a bábáknak fizetendő dijak alól, hogy ne fordulhasson elő, hogy fiatal házasokhoz végrehajtó menjen azért, mert nem tudták megfizetni újszülött gyermekük után a bábaasszony honoráriumát. Ma tiz, tizenöt meg húsz pengő nagy pénz s még az uj istenáldás örömei sem tudják elűzni a szülők homlokáról azt a gondfelhőt, hogy a bábának miből fizetik ki a járandóságot ? Ezt a felhőt nem szabad engedni odatelepedni a fiatalok homlokára, a bábáknak adjanak a hatóságok olyan fizetést, hogy ne Felelős szerkesztő; DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. legyenek ráutalva azokra az összegekre, amelyeket egy-egy gyerek után stell a szülőknek fizetni. ííem nagy dolog ez látszólag, de mégis valami, mégis csak -egy olyan intézkedés, amelytől eredményt lehet várni -s amelyet ívz egyke elleni küzdelem sikere érdekében meg is kell tenni. Mondják ki, hogy ezentúl az mjszülött gyermekért nem kell bábát fizetni, fizeti az állam. Ha már prémiumot nem is adhatunk, ha egy-egy uj gyermek után nem is engedhetünk el az adóból, legalább azt tegyük meg, hogy ne kelljen fizetni érte. Miért kelljen, ha bébadij formájában is, adót fizetni az egyke idején a gyerekek után ? Tessék adómentessé tenni a gyerekeket, akkor majd a bölcsök sírása, kacagása meg gögicsélése el fogja némitani a hidasi harang fekete, nehéz hangját. Akkor majd a védett birtokokat, lesznek, akik örököljék, akkor majd megsokasodnak a magyarok s akkor majd nem kell seholsem a megyében bezárni iskolát azért, mert nincsenek növendékek megfelelő számban. Ma még egy mihaszna omlett is nagy szó, lehet és kell is tehát lármát ütni egy omlettért. A gyulai bérautósok a taxaméter ellen. (A „Békés“ munkatársátólJ Ismeretes, hogy a kereskedelmi miniszter a bérautóknak taxaméterrel való felszerelésére vonatkozólag rendeletet adott ki. A rendelet értelmében Gyula város képviselőtestülete is megalkotta a viteldijra vonatkozó szabály- rendeletét s azt jóváhagyás végett felterjesztette a minisztériumba. A minisztérium az első szabályrendelet-tervezetet azonban nem fogadta el s utasította a képviselőtestületet, hogy másikat alkosson. Az .uj szabályrendelet is elkészült s jóváhagyás végett az is felkerült a minisztériumba. A jóváhagyott viteldijszabás néhány héttel ezelőtt érkezett le a városhoz. A rendelet úgy szól, hogy a jóváhagyástól számított hat héten belől kötelesek a bérautó tulajdonosok kocsijaikra taxamétert felszereltetni s taxaméter, illetve a jóváhagyott viteldijszabás szerint szállítani az utasokat. A viteldijszabás jóváhagyását a város azonnal közölte a bérautósokkal, felszólítván őket, hogy a taxamétert a megállapított záros határidőn belől szereltessék fel kocsijaikra. Tekintettel azonban arra, hogy a bérautósok a taxaméter szerint való viteldij- számitással az eddiginél csak lényegesen ■ drágábban tudnák szállítani vendégeiket, : továbbá, mert a taxaméterek felszerelése igen tetemes összegű megterhelést jelentene részükre, mozgalmat indítottak avégből, hogy : á miniszter a rendelkezést Gyulával kapcsolatosan függessze fel s mentse fel a bérautósokat azon kötelezettség alól, hogy kocsijaikra taxamétert szereltessenek. Értesülésünk szerint .a miniszterhez küldendő beadvány már elkészült s azt a város vezetősége már továbbította is illetékes helyre. A bérautósok viteldijszabásának és a taxaméterek felszerelésének ügye már évek óta vajúdik. Két szabályrendelet is készült s a végén még is az fog bekövetkezni, tudniillik, ha a miniszter kedvezően intézi el a beadott kérvényt, hogy a taxamétereket mégsem kell felszerelni és igy minden marad a régiben. Tagadnak a szeghalmi nagyapa-gyilkosság vádlottjai. Fojtogatás, arzén, rézgálic... (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai kir. törvényszék Vnghvánj-tanácsa kedden délelőtt kezdte tárgyalni azt a nagyszabású bűnügyet, amelynek négy vádlottja : H. Pap Károly, ifj. H. Pap István, H, Pap Imre és id. H. Pap István ellen az a vád, hogy ezelőtt tiz esztendővel legidősebb H. Pap Istvánt, aki az első és másodrendű vádlott nagyapja, a harmad- és negyedrendű vádlóinak pedig édesapja volt, éjjel álmában megfojtották, illetve a gyilkosság elkövetésére a két utóbbi az első és másodrendű vádlottakat felbujtotta. Még 1924 februárjában történt, hogy az öreg H. Pap Istvánt a szeghalmi tanyáján egy reggel holtan találták. Az ablak és az ajtó be volt törve, úgy hogy bűntényre kellett következtetni. A nyomozás meg is indult, a boncolás azonban nem konstatált olyan sérelmi nyomokat, amelyek arra utaltak volna, hogy a tanyán egyedül lakó embert megfojtották. A nyomozás meg is szűnt, a faluban azonban állandóan suttogták, hogy az öreg H. Pap nem természetes utón halt meg. Tavaly aztán a debreceni ügyészség névtelen levelet kapott, amelyben
