Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-10-25 / 84. szám
2 a levél Írója a tettesek neveit is felsorolta. Az újból megindított nyomozás szenzációs eredményt hozott. A levélben feljelentett H. Pap Károly és ifj. H. Pap István ugyanis beismerték, hogy nagyapjukat éjjel álmában valóban ök fojtották meg. Természetesen azonnal letartóztatták őket s bekísérték a gyulai ügyészség fogházába. A két tettes a csendörség és a vizsgáló bíró előtt tett vallomásaiban elmondta, hogy nagyapjuk megfojtására, aki részeges, zsugori és házsártos ember volt, néhai nagyanyjuk és nagybátyjuk, H. Pap Imre bujtotta fel őket. Pálinkát itattak velük, hogy mer- szük legyen a gyilkosság és a rablás elkövetésére. Az ügyben az idén májusban már tartott egyszer a törvényszék tárgyalást, Ítélethozatalra azonban nem került sor, mert a haláleset bizonyos körülményeinek tisztázására a bíróság az orvosi tanács véleményének kikérését határozta el. Az 1924-ben felvett boncolási jegyzőkönyv ugyanis semmi törést nem említ a légzőszervekkel kapcsolatosan, jóllehet az exhumáláskor a gége egyik porcán jelentős törést talált az újból megejtett orvosi vizsgálat. A vélemény leérkezése után kedd reggel 9 órára ismét tárgyalást tűzött ki a törvényszék Unghváry-tanácsa. A vádlottak, mint az első főtárgyaláson, most is konokul tagadtak, s azt hangoztatták, hogy csak kényszerből vallottak másként a csendőrök és a vizsgálóbíró előtt. „Nem mi öltük meg nagyapámat, a jó Isten csinálta nagyapám halálát“, mondta István, a másodrendű vádlott. Tagadásukkal szemben azonban ott fekszik súlyosan terhelő bizonyítékként, egy elcsípett levél, amelyet István irt Károlynak a fogházban. Abban azt Írja, hogy ha már beismerte a gyilkosságot, legalább őt mentse a további vallomások során, hogy kiszabadulhasson és családjáról, feleségéről és három gyermekéről gondoskodhasson. A vádlottak kihallgatása után a tanuk kihallgatása következett. Legérdekesebb ezek között dr. Hajdu Endrének, a halottkémlést végző orvosnak vallomása volt. Ő azonnal gyanút fogott s gyanúját igazolta többek között az a körülmény is, hogy az öreg H. Pap nyelve egész fel volt nyomva a fogai közé s több, mint egy centiméterre ki is állott a szájából. Hogy milyen idillikus családi élet folyt a H. Pap tanyán, mutatja, hogy az öreg H. Pap exhumált holttestében nagymennyiségű arzént is találtak. Az egyik tanú vallomása szerint azonban az öreg H. Pap sem volt éppen kifogástalan gentleman, amennyiben mikor szeretett hitvese borát egyszer a kemencébe eldugva megtalálta, gálickövet tett bele. Lammk zártakor a tárgyalás méff tart. BÉKÉS 1934 október 25 f özvegy báró Apor Gáborné A vármegye és a város közéletének általános tiszteletben és megbecsülésben álló egyik vezéralakját, báró Apor Vilmos dr apátplébánost a napokban súlyos csapás érte: édesanyja, báró Apor Gáborné. született Pálffy Fidele grófnő Budapesten a Vörös Kereszt kórházban meghalt. A 72 éves főrangú nagyasszony halálhíre az egész városban mély részvétet keltett, mert a megboldogultat, aki a karitatív mozgalmaknak lelkes hive volt s előkelő, nemes gondolkodásával a legmélyebb tiszteletben állott, Gyulán is széles körben ismerték. Özvegy báró Apor Gáborné 1863 október 8-án született, 1882-ben lett báró Apor Gábor felesége s 1898-ban maradt özvegyen. Leikét 20-án délután fél 4 órakor hosszú szenvedés után, gyermekei körében adta vissza Teremtőjének. Halálát főpásztorunkon kívül báró Apor Gábor, Magyarország bécsi követe, báró Apor Gizella, vöröskeresztes oktató testvér, báró Apor Henriette, van Vredenburcn Vilmosné, csillag- keresztes hölgy gyászolják, mint gyermekei. A család a következő gyászjelentést adta ki: Altorjai báró Apor Gábor rkv. Követ és megb. Minister úgy a maga, mint testvérei: Apor Gizella bárónő, vöröskeresztes oktató testvér, báró Apor Vilmos, apátplóbános, Apor Henriette bárónő, férjezett van Vredenburch Vilmos báróné, csillagkeresztes hölgy, valamint sógora : báró van Vredenburch Vilmos, a német- alföldi kir. legfőbb számvevőszék tagja ésfnagy- bátyja: gróf Pálffy János Károly cs. és kir. kamarás, ny, őrnagy és az egész rokonség nevében mély fájdalommal tudatja, hogy hőn szeretett édesanyja, illetve anyós, testvér és rokon öev. altorjai báró Apor Gáborné született erdődi Pálffy Ftdéle grófnő életének 72-ik, özvegységének 37-ik évében, hosszú szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után Budapesten a Vörös-Kereszt kórházban 1934. október hó 20 án az Urban elhunyt. A drága halott hült maradványait hétfőn, folyó hó 22-én délután fél 4 órakor a farkasréti temető halottasházából helyezzük örök nyugalomra. Az engesztelő szent miseáidozatot kedden, folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor mutatják be a krisztinavárosi plébániatemplomban. Budapest, I. Győző-u. 5 1934 október hó 20 án. Eltörölte a miniszter a helybeli kereskedők és iparosok piáéi helypénzkedvezményét. (.A „Békés“ munkatársától.) A város képviselőtestülete annak idején elhatározta, hogy a helyi iparosoknak és kereskedőknek, védelmükre az idegen helységbeliekkel szemben, a piaci helypénzekből 50 százalékos engedményt ad. A határozat jóváhagyás végett a minisztériumba került, a miniszter azonban a kedvezményre vonatkozó képviselőtestületi döntést nem hagyta jóvá. A határozat indokolása kimondja, hogy az a város, amely költségvetését csak államsegéllyel tudja egyensúlyban tartani, nem adhat kedvezményeket, nem csökkentheti a bevételeit önkéntesen. A város jószándéka igy a helybeli iparosok és kereskedők iránt hiábavaló volt, a kedvezmény megadásával nem tudja őket kedvezőbb helyzetbe hozni az idegen piaco- zókkal szemben. Füzesgyarmat után most Kondoros választotta díszpolgárrá az alispánt. (A „Békés“ munkatársától.) Vitéz Márky Barna dr.-t, vármegyénk köztiszteletben álló alispánját csak nemrégiben választotta díszpolgárrá Füzesgyarmat község képviselőtestülete. A napokban újabb megtiszteltetés érte a népszerű alispánt, ameny- nyiben Kondoros község képviselőtestülete szintén díszpolgárrá választotta s elhatározta, hogy a község egyik főutcáját róla nevezi el. A díszpolgári oklevelet küldöttség fogja átnyújtani. fiWWHIPtHBW——aaMaBBgma—BBIMHHM—B—i Nem válthatja vissza a város II. kihocsájtásu Speyer-köiesön* kötvényeit. A törvényhatósági kisgvtilésnek azt a határozatát, amellyel a képviselőtestületnek a II. kihocsájtásu Speyer kölcsönből még fennálló mintegy 165.000 dollár névértékű kötvény megvétele ügyében hozott határozatát jóváhagyta, — a belügyminiszter nem hagyta jóvá. A belügyminiszteri indokolás megemlíti, hogy a Speyer-féle kölcsönkötvények vásárlására az eddig követett gyakorlat szerint engedélyt csak azzal a feltétellel adott, ha a vásárlásra fordítandó összegek a vásárolni szándékozó városnak készpénzben rendelkezésére állottak. Gyula város szándékolt kötvényvásárlása esetében ez a legfontosabb előfeltétel nem áll fenn, amennyiben a kötvények vásárlására - előirányzott 160.000— 170.000 pengővel szemben elenyészően csekély összeg az, ami készpénzben tényleg rendelkezésére áll s az iratokból még az sem állapítható meg, hogy nincsen-e azoknak egyéb rendeltetése. Legfőképen azonban azt kifogásolja a belügyminiszter, hogy a város közönsége a szóbanlévő kötvényeket túlnyomórészt kölcsönből kívánja megszerezni, holott erre a célra kölcsön felvételét egyáltalán nem tartja megengedhetőnek. Felavatták a békéssámsoni egészségvédőházat. (A „Békés“ munkatársától.) Ünnepélyes keretek között avatták fel a napokban azt az egészségügyi népházat, amelyet a vármegye építtetett Békéssámsonban a köz- egészségügy fejlesztése, a gyermekhalandóság, tuberkulózis és más népbetegségek leküzdése érdekében. A székházavató ünnepségen a vármegye képviseletében vitéz Márky Barna dr. alispán és Csermák Béla dr. vm. tisztifőorvos vettek részt, ott volt továbbá Lányi Márton dr. országgyülélési képviselő is és Johann Béla dr. egyetemi tanár, aki beszédet is mondott. Az ünnepséget társasebéd követte, utána pedig a községháza tanácstermében a község, járás és a környék orvosai gyűlést tartottak. Elhalálozás miatt li- . . Kállay Gábor szabónál. szabadkézből eladó Értekezni lehet: 231 10—* Szigorain ellenőrzik a vadárnsitást. Annak megakadályozására, hogy az orvvadászok által elejtett vadak kereskedelmi forgalomba kerüljenek, a rendőrhatóság a városi hatósággal karöltve a piaci vadárusitást szigorúan ellenőriztetni fogja. Vadat csak az árusíthat, aki igazolni tudja, hogy valamely vadásztársaság tagja, vagy pedig iparigazolványa van vadárusitásra a hatóságtól.
