Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-08-30 / 68. szám

1 LXVI. évfolyam 68. szám. Csütörtök _______________Gyula, 1934 augusztus 30 El őfizetési árak : Negyedévre : Salyben . . 1 P 60 fill. Fidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. np>in. r>w> POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz, Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A véres kardot szimbolizáló mozgósítási plakátok riadója egyre harsogott a kerítésekről és házfalakról. Jöttek a behivók, mentek a katonavonatok s az Erdélyi Sándor nton kisirt szemű aszo- szonyok, a fájdalom és a nyugtalan aggódás processziói jöttek befelé nap mint nap. Elmen­tek az apák és fiuk, hogy testükkel, testük épségével s ha kell; életükkel legyenek bás­tyák a határokon. Elmentek és a pultok mögé törékeny asszonyok álltak, a kocsik bakjára hallgatag asszonyok ültek, férfiakká lettek az asszonyok, a férfiak pedig oroszlánokká és félistenekké. S a fiatalok, akik eddig a hajnali derengést csak a mámor rózsaszín páráin át látták, hajnalonkint harmattól ned­ves galiciai mezőkön kúsztak az állások felé, keskeny, fehér kezükben, amellyel eddig még csak kávéházi tükrök ellen emeltek fegyvert, görcsösen szorítva a lövésre kész manlichert. Elmentek, beásták magukat a földbe s mig az itthonmaradottak a virrasztás süket éjsza­káin a toronyórák csendes ütéseit számolgat­ták s mig az augusztusi hold fényében ize- sedve értek idehaza, kinn a törökzugi venyi­géken a szőlőfürtök, ők az ágyuk távoli morajlását figyelték s várták, hogy elbújjon a hold és sötét legyen, hogy elindulhassanak előre a halál-sikokon. Két évtized múlt el azóta, hogy oda voltak fiaink az északi mezőkön, őrállóban a megtámadott határokon, áldozatkészen arra, hogy testük épségét s ha kell, magát az életüket áldozzák a hazá­ért. Húsz éve, hogy oda voltak fegyverben s húsz éve, hogy az első hősi halottak nevét egy láthatatlan kéz felirta a mártírok már­ványtáblájára. S akik ezelőtt két évtizeddel elmentek, azok egy része épen, másrésze csonkán és hénultan jött haza, de hazajöttek, vannak azonban, akik még most sem szerel­tek le, akik még mindég csukaszürkében vannak, ha örök álomban is, a lengyel tarlók alatt. Ezek a hősök még most is szolgálnak, küldetésük még egyre tart a magyar törté­nelem szolgálatában. A halhatatlanság az ő zsoldjuk s koponyájuk ha porlad is már, szájukból még egyre hangzik az „előre!“ Ők nem szerelnek le, ők, a halottak élőbbek az élőknél, „...die Todten reiten schnell...“ ők még nem vesztették el a háborút, az ő tulvilági kardjuk még egyre küzd és villog a ránkszakadt éjszakában? Az ő komman­dójuk még egyre zeng a vérrel áztatott síkokon s bár húsz éve elmentek, máig is itt élnek közöttünk, példaként, keltegetőként. A két évtized fordulóján legyen most az emlékezés fogadalom, hogy mi élők, méltók igyekszünk lenni a holtakhoz. Kisorsolták a törvényhatósági bizottság kieső tagjait. (A „Békés“ munkatársától.) A vár­megye igazoló választmánya a napokban Márky Barna dr. elnöklésével ülést tartott. A választmány a legtöbb adót fizetők név­jegyzékének összeállításával, illetve az ellene beadott felebbezésekkel foglalkozott, majd a törvényes rendelkezés értelmében kisorsolta a törvényhatósági bizottság azon tagjait, akik­nek megbízatása ez év végével lejár. Hatvan­négy tagot sorsoltak ki, közöttük 7 gyulait, Sál Józsefet, Mets Józsefet, iff. Steigerwald Istvánt, Gombkötő Józsefet, Csomós Istvánt, Góg Andrást és Barát Istvánt. A kisorsolt tagok helyébe az uj tagokat a törvényható­sági bizottság legközelebbi közgyűlésén fogják megválasztani. Megvette az Ipartestület a székházzal szomszédos Székely-féle ingatlant. Színpaddal bővítik ki a nagytermet. (A „Békés“ munkatársától.) A Gyulai Általános Ipartestület legutóbb tartott köz­gyűlésén elhatározta, hogy a székház kibő­vítésére a szomszédos Székely-féle ingatlant megvásárolja. Az előnyös vételt a közgyűlés nagy lelkesedéssel szavazta meg s örömmel vette tudomásul, hogy az Ipartestület veze­tősége a kibővített székházban még az eddi­ginél is intenzivebb kulturmunkát kiván a jövőben kifejteni. A két lakóházból álló in­gatlant 8760 pengőért vásárolták meg, tehát igen előnyös áron, úgy hogy hir szerint a Korvin utca 20 számú sarok ingatlanért 7 ezer pengőt már fel is ajánlottak. Érthető tehát, hogy a közgyűlés az ingatlan-vételhez, úgy az intenzivebb kultur- munka lehetőségének megteremtése szempont­jából, mint az előnyös vételre való tekintet­tel örömmel járult hozzá, annak ellenére, hogy az Ipartestületnek a székház építéséből kifolyólag még most is van 52 ezer pengő adósága. Megkönnyítette az Ipartestület helyzetét a székházépület kibővítési tervének megvalósításában az, hogy az épitési kölcsön kamatát 8 egész 6 tizedről 5 és fél száza­lékra szállították le, továbbá, hogy ebből az 5 és fél százalékból a kormány még további 3 százalékot magára vállalt, úgy, hogy a kamatterhek most már csak egyharmadát teszik ki a régi kamatösszegeknek. A Wenckheim grófok fizetik a legtöbb adót a vármegyében. (A Békés“ munkatársától) A vár­megye virilis jogú választóinak névjegyzékét, amint azt lapunk más helyén közöljük, az igazoló választmány összeállította. A listán 504-en szerepelnek. A legnagyobb adóösszeggel 86.160 pengővel gróf Wenckheim László dr., a Békés—tarhosi földesur áll a lista élén. Wenckheim László gróf ugyan effektive csak 43.080 pengőt fizet, mivel azonban diplomás, a vonatkozó törvényes rendelkezés értelmében a virilis névjegyzéken kétszeres összeggel szerepel az adója. A vármegyében ténylegesen a legtöbb adót szintén egy Wenckheim-gróf fizeti és pedig az ókigyósi uradalom birtokosa, gróf Wenckheim József. Az ő évi adója több mint 54 ezer pengő. Telepítés — tagosítás. A „Magyar Közgazdaság“ Írja: Az agráréletnek ma a telepítés a leg­fontosabb problémája. Már hosszú hetek óta folynak a földmivelésügyi minisztériumban a telepítést előkészítő tárgyalások és nagyjából már ki is alakult Kállay miniszternek az a tervezete,* amelynek alapján ezt a nagysza­bású birtokpolitikai akciót le fogja bonyolí­tani. Természetesen nemcsak a hivatalos ter­vek megbeszélése folyik, hanem számos mezőgazdasági szakember és agrárpolitikus is foglalkozik ezekkel a magyar mezőgazda-

Next

/
Thumbnails
Contents