Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-08-30 / 68. szám
2 ság szempontjából sorsdöntő kérdésekkel. Tervek és ötletek vetődnek fel, amelyek ha külön utakon járnak is, de végeredményben beletorkolnak a Kállay-féle elgondolásba. Igen érdekes és jól megindokolt gondolatokat vetett fel egyik kiváló agrárszakemberünk, akinek a telepítéssel kapcsolatos nézeteit most élénken pertraktálják agrárkörökben és erre vonatkozóan már több magánmegbeszélést is tartottak. A figyelemreméltó elgondolás azon épül fel, hogy csak az a mezőgazdasági kisüzem lehet rentábilis, amely egy pár igavonónak a teljes munkaerejét ki tudja használni. Körülbelül 15 hold föld szükséges egy pár igavonónak teljes kihasználásához és az elgondolás szerint ez volna a telepítési egység. Egy pár igavonó egy esztendőben két hold takarmánynemü teljes termését eszi fel és 15 holdas gazdaság ezt a kihasználást elbírja. Az egy pár igavonó azonban nemcsak a munka elvégzéséhez szükséges, hanem ennek tartása trágyázás szempontból is fontossággal bir, úgyhogy — szerinte — feltétlenül ragaszkodni kell a 15 holdhoz és egy pár igavonóhoz. Ha meg van adva a telepítési egység, akkor az a kérdés merül fel, hogy miképpen szerezzék meg erre a földterületet. Az elgondolás is alkalmazkodik a Kállay-féle koncepcióhoz és a 15 holdas birtokegységnél kisebb területeket erre a minimumra akarják kiegészíteni. Éppen ezért az egyes falvakban felhívást akar közreadni, hogy melyik 4—5 holdas törpebirtokos hajlandó a falu határában lévő földjét a többi kisbirtokos földjének kiegészítésére felajánlani. Ezekből az önkéntes felajánlkozásokból azután a falu határában kiegészítenék a törpebirtokosok földjét, mig azok, akik a saját földjüket erre a célra felajánlották, lennének a telepesek, akiket más, összefüggő területeken, uj falvak létesítésénél, vagy pedig egyéb helyütt juttatna szintén 15 holdas földhöz a kormány. A régi birtokuk felajánlásából pénzhez is jutnának, amelyet azután az uj birtok megvásárlásánál használhatnának fel. Ilyen formában jelentős telepítést lehetne az elgondolás szerint önkéntesen végrehajtani. A telepítéssel kapcsolatban különben még egy igen érdekes terv merült fel és a hírek szerint vele a kormány is behatóan foglalBÉKÉS kozik. Arról van szó, hogy a tagositási eljárást gyorsítsák és lehetővé tegyék, hogy minél több falu határában lehessen, esetleg kötelezőleg a tagosítást végrehajtani. A mezőgazdasági termelés intenzitásban is sokat vészit .a mai tagositatlan állapotban. Egy- egy kis birtokosnak a földje is számos darabból áll, amelyek megművelése sok időveszteséget okoz és természetesen a mesgyék is elvesznek egy darabot a termőterületből. A falu határának tagosítása tehát a mezőgazdasági termelés szempontjából is nagyon fontos lenne és ezt akarja a kormány állítólag a birtokpolitikai akcióba belevonni. Az ősz folyamán a nyilvánosság elé lép a kormány a nagybirtokok eladásánál azokon a területeken ahol telepíteni akar, s élni fog az elővásárlás jogával. Az államháztartás nehéz helyzetében az állam eddig nem igen élt ezzel a jogával, most azonban ezt is bekapcsolja a birtokpolitikai elgondolásba. Ezeket a nagybirtokokat is parcellázni fogják. Tüz a Miklósvároson, (A „Békés“ munkatársától.) Hétfőre virradó éjszaka a miklósvárosi Kétmalom-utca 10 szám alatt 11 óra után Igrics György nádfedelü háza kigyuladt s hatalmas lángokkal égni kezdett. A tüzőrség értesítése után a tűzoltóság pillanatok alatt a lángokban álló háznál termett s hozzáfogott a veszedelmes tiiz megfékezéséhez. A száraz nádtető már menthetetlen volt s ezért csak az ugyancsak náddal fedett szomszédos házak megvédésére szorítkozott a tűzoltók munkája- Bár a vízhiány rendkívül megnehezítette a lokalizálást, sikerült mégis megakadályozni, hogy a tűz tovaterjedjen s esetleg egész utcasor essen a tűz áldozatául. A tűz valószínűleg úgy keletkezett, hogy előző napon az udvaron lekvárt főzte^ s a tetőre a szabadtüzhelyből szikra pattant. A szikrától a tető tüzet fogott, de csak az éjjeli órákban lobbant lángra, addig lappangót a korhadt nád között. A kár 700 pengőre tehető. A katolikus nagygyűlés keresztes gyorsvonatának menetrendié A XXV. jubiláris Országos Katolikus Nagygyűlés főünnepségei szeptember 23-án, vasárnap zajlanak le Budapesten. Szeptember 23-án az ország főbb csomópontjairól keresztes gyorsvonatok indulnak a kora reggeli órákban Budapestre, amelyek még ugyanaznap visszaérkeznek a kiindulási állomásokra. Itt közöljük a békéscsabai keresztes gyorsvonat menetrendjét: Békéscsabáról indul 5.50 órakor. Budapest Keleti p. u.-ra érkezik 9.39 órakor. Budapest Keleti p. u.-ról indul 20.25 órakor. Békéscsabára érkezik 0.02 órakor. A keresztes gyorsvonatokra a plébánia hivatalokban és a katolikus egyesületeknél lehet jelentkezni. A keresztes gyorsvonatok utasai jelvényt is kapnak, amelyet az elindulás előtt osztanak szét a megbízottak a gyors résztvevői között. 1934 augusztus 30 Iparengedély-változások 0 * augusztus hónapban (A „Békés“ munkatársától.) Augusztusban az újonnan váltott iparengedélyek száma háromszorosan túlhaladja a beszolgáltatott engedélyek számát. Uj engedélyt váltottak : Sebestyén Péter szatócs, Lusztig Adolf zöldség, gyümölcskor. Fekete Bálint Gusztáv ócskavas, gépker., Scheibert László könyv-, papirker., Haász Imre piaci zöldség, déligyümölcs, baromfi, tojásker., Lindenfeld István piaci zöldség, déligyümölcs, baromfi, tojáskor., Alberti Györgyné szatócs, Hajdú János hentes és mészáros, Krausz Imre cipész, Lőrincz István lakatos, Szűcs Ferencné, Horváth Lidia kocsmáros, Pfaff Ferenc mezőgazdasági termények, baromfi, tojás, élelmiszerker. Iparukról lemondtak : özv. Tenczer Jánosné csizmadia, Junászka Ferencné rőfös kér., Szabó Gyula szatócs, Bujdosó Györgyné baromfi, tojás, főzelék kereskedő. A Ma nsx. ff ók egyesületet létesít Gyulán. (A „Békés“ munkatársától.) Varga Gyula dr. polgármester meghívására ma délelőtt 11 órakor a városházán értekezlet lesz. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége ugyanis Gyulán is meg akarja alakítani helyi csoportját s ennek a csoport-alakításnak az előzetes teendőit tárgyalják meg a meghívottak a Mansz. központi kiküldöttjének vezetésével. Aszalókemencét építtetett a vármegye. (A „Békés“ munkatársától.) A vármegyei országutak jelentékeny részének szélébe annak idején, igen helyesen, szilvafákat ültettek. A fák termése természetesen a vármegyét illeti, belőle azonban ezideig jóformán semmi haszna nem volt a megyének, mert a nyers gyümölcsért alig kapott valamit. Márkg Barna dr. alispán ezért elhatározta, hogy az előnyösebb értékesítés céljából aszalókemencét építtet, ami amellett, hogy anyagi előnyt jelent a vármegyének, például is szolgál az egész gazdaközönségnek arra, hogy a mai gyenge gyümölcsárak mellett is lehet rentábilis gazdálkodást folytatni. Az aszalókemencét folyó hó 28-án délelőtt adta át Márkg Barna dr. alispán rendeltetésének. Az átadáson megjelent Varga Gyula dr. polgármester is és kívüle még számosán a gyulai gyümölcstermelők és érrlpklőrlnlr Víw.ill Békéscsabán lesz az idén a gyüuióicskiállitás. (A „Békés“ munkatársától.) A Békésvármegyei Kertészeti Egyesület az idén is megrendezi a gyümölcskiállitást. A kiállítás ezúttal Békéscsabán lesz és pedig október 12-e és 14-e között. A kiállítás iránt máris igen nagy az érdeklődés s ezért kéri a rendezőség, hogy a résztvenni szándékozók mielőbb jelentkezzenek, hogy a helyet biztosíthassák számukra. A legszebb termékek kiállítói ez idén is értékes dijakat kapnak.
