Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-08-09 / 62. szám
LXVI. évfolyam «3 skéio. Csütörtök Gyula, 1934 augusztus 9, Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Yidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dí j előre fizetendő. f _____r DL 'T7L' C JPJELiVjl1/)J POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay dáuos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok ne« adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A belügyminiszter 98 százalékról 72-re szállította le a pótadó kulcsát. Nem járni hozzá az mhnrholási hátralékok kamatainak elengedéséhez, sem a piáéi heiypénz leszáilitásálidz. Tnlmagasak a tanügyi terhek. — Utasítás a kintlevőségek szigorú behajtására. (A „Békés“ munkatársától.) A város 1934. évi költségvetése a napokban érkezett le a belügyminisztériumból, ahová azt az alispáni hivatalból bizonyos változtatások után jóváhagyásra, illetve felülvizsgálatra felterjesztették. Az összegszerű változások a következők: a város képviselőtestülete előirányzott szükséglet-re 726.805'— pengőt, fedezetre 489.516'— pengőt s a 237.289'— pengős hiány fedezésére 98 százalékos pótadót és 5 százalékos kereseti adót. A vármegye alispánja a szükséglet ösz- szegét 699.752'— pengőre szállította le, mig a fedezet összegét 508 782'— pengőre emelte fel s igy a hiány összege 190.970'— pengőre csökkent. A belügyminisztérium a különféle tételeket tovább módosította, a képviselőtestület által kontemplált szükségleti összeget leszállította, a fedezeti összeget piáig felemelte. A költségvetés végleges képe tehát a következő: szükséglet: 680.788'— pengő fedezet: 519,270'— pengő a hiány: 16J.517*— pengő. A hiány fedezésére a miniszter 223.000' — pengő adóalap után 72 százalékos pótadót engedélyezett, vagyis a képviselőtestület által megállapított pótadót 26 százalékkal csökkentette. A kereseti adó kulcsát ellenben 5 százalékról 6-ra emelte fel. Észrevételezte a belügyminiszter, hogy a várost tetemes függőkölcsön terheli s ezzel szemben a kölcsön összegét meghaladó kintlevőségei vannak. Ezért utasítja a polgármestert, hogy a követeléseket a legerélyesebben hajtsa be. Reámutat a belügyminiszter a felülvizsgálati leiratban arra is, hogy a város tanügyi terhei rendkívül magasak. Ezért utasítja a polgármestert, hogy a terhek alapját képező határozatokat a képviselő- testülettel vétesse revízió alá. A cselekvő vagyon értékét 5,482.681' — , mig a „szenvedő“ vagyont, a terhet 1,548.592'— pengőben állapította meg. Ezek az összegek a 33 évi vagyonmérleg tételeivel egybevetve csökkenést mutatnak. A csökkenés magyarázata az aktiv-tételnél az, hogy az ingatlanok és ingóságok értéke leesett, a passzívánál pedig az, hogy a köl- csöntörlesztés következtében a teher-tétel számszerűen csökkent. A belügyminiszter a következő jelentősebb összegeket törölte: a nyugdíjasok lakáspénze tételnél 2400 P segélyek „ 500 P tűzrendészen kiadások „ 500 P közegészségügyi szükségletek „ 1469 P polg. finisk. bútor, telefon „ 478 P polg. leányiskola bútor, és épület karbantartása „ 510 P áll. el. iskola épület és padok karbantartása „ 600 P ovoda épület karbantartása „ 100 P reálgimnázium segélye „ 1280 P testnevelési alap „ 583 P gyermeknyaraltatás „ 400 P Erzsébet ápolda „ 1460 P kertészet „ 1600 P sétányok gondozása „ 1600 P külföldi kölcsön (Speyer) „ 14500 P Történtek még kisebb összegű törlések más tételeknél, továbbá másodfokon az alispáni revíziónál is, úgy hogy a törlések összege végeredményben 46.017.— pengőt tesz ki. A fedezeti tételeknél az útburkolási járulékok ügyére külön kitér a belügyminiszter. Megállapítja, hogy a hátralékok kamatait, mint a kölcsön fedezeti tartozékát a képviselőtestületnek nincs joga elengedni. Az elengedés csak kormányhatósági engedéllyel történhet, már pedig a kormányT ARCA Szakái Lajos. Visszaemlékezés Békésvármegye aranytollu főjegyzőjére. Irta: KÓHN DÁVID. II. Hogy a jobbágyságból felszabadult nép bizalmának mennyire részese volt, ennek bizonyítéka, hogy a föld tagosítás, amelynek eszméje tapasztalat szerint mindig és mindenütt óriási megrázkódtatást szokott a föld népében okozni, ami igen gyakran zavargásra, sőt vérontásra is szokott fajulni, Gyulán a legsimábban folyt le. De ez csak úgy történhetett meg, hogy a nép és a Wenckheim grófi család egyértelmüleg Szakái Lajost kérte fel és nyerte meg a tagosítás ügyvezetőjéül. Ennél szerencsésebb választás item is volt elképzelhető. Szakái Lajos úgy gazdasági különösen a hely' viszonyok teljes ösmeretével, rendkívüli jogi tudásával, hozzáférhetlen puritán becsületességével oly mesterien oldotta meg az esztendőkre terjedő óriási munkát, amely a legjobbnak, a legszerencsésebbnek bizonyult a tagosítások krónikájában. Óriási munkát mondok, mert akkor Gyula városának volt a legnagyobb határa az egész vármegyében. Ide tartozott akkor a mai 50.000 kisholdra lezsugoro- dotton kívül, Gerla, Póstelek, Vészé, Kígyós és Csorvás is, úgy hogy a gyulai határ Orosházával volt mesgyés. Szakái Lajos előrelátta már akkor, hogy akik gyulaiak és ehelyen kapták ki földjüket, a nagy távolság folytán el fognak szakadni szülővárosuktól és külön falut fognak alkotni, ami rövidesen meg is történt, ügy intézkedett tehát, hogy akiknek Csorváson jutott föld, azok minden negyedtelekbe adott 20 kis hold után a puszta közepén kihasított részen külön-külön 300 négyszögöl bel- telket kapjanak, amely telek egyúttal kárpótlásul szolgált a nádas illetőségért, amiből a csorvásiak- nak különben sem jutott volna. A nádvágás épp oly uradalmi regále jog volt egyébként, mint az italmérési és helypénzszedési jog Eme jog gyakorlásáról az uradalom Szakái Lajos kérésére lemondott különben, illetőleg a jog- váltsági összeget alapítványul tette Gyula városánál, ama kikötéssel, hogy annak kamatai a gyulai róm. kath , református és gör. kel. Egyházak által fen- tartott iskolák céljaira fordittassanak. Ez az úgynevezett „nödváltság“ ma is még egyik állandó tétele Gyula város költségvetésének és az úrbéri egyesség kikötéseként örök időkre kötelező. Szerencsés választása volt Szakáinak, hogy a tagosítás keresztülvitelére Magyarországnak akkor legtehetségesebb, legképzettebb mérnökét Halácsyt nyerte meg. Halácsy neve a magyar technika krónikájában fogalommá vált azóta. Olyan pontos, hiba nélküli munkát, olyan praecis, mondhatni művészi kivitelű térképeket és földkönyveket, mint a gyulai tagosításé, nemcsak Békésmegyében, hanem Köröo- tarcsán kivül, ahol szintén Szakái és Halácsy csinálták a tagosítást, sehol se tudtak produkálni. Bizony-bizony, nagyon szerény honorárium volt az az önként felajánlott négy fertály (80 kis hold) föld, amelyet a földhöz jutott nép Szakáinak évekre terjedő nagy és tökéletes munkájáért a kigyósi ut elején a Kuklagát mentén juttatott és amelyet az önzetlen ember, szerény anyagi viszonyai dacára, csak hosszas kapacitálás után vonakodva fogadott el. De 1860-ban jött az októberi diploma, amely ugyan egy cseppet sem eléghette ki az alkotmányos követelményeket, mégis úgy látszott, hogy kiinduló pontja az abszolút rendszer megszűnésének. Békésvármegye az országban az elsők közé tartozott, amely December 10 ikén a gyulai református templomban ömépgyillést tartott az előző napokban újra főispánná kinevezett báró Wenckheim Béla elnöklete alatt. Az 1848—49-iki megyei tisztikar közül megjelentek ezen az ősnépgyülésen Teré- nyi Lajos másodalispán, Kol'ár János főügyész, Pupp István és Foltényi Ignácz szolgabirák, Boros István esküdt és Szakái Lajos főjegyző is ; a főispán őt kérte fel a jegyzőkönyv vezetésére. Az ősgyülés a
