Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-07-12 / 54. szám

LXVI. évfolyam 5i- §»ám.

Csütörtök

Gyula, 1934 Julius 12

Előfizetési árak : Negyedévre :

Helyben . . 1 P 60 fill. Tidékre . . 3 P 20 fill.

Hirdetési dij előre fizetendő,.

rDJC/iVJQ/O

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP

Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Ilobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Egyes szám ára 10 fillér.

Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC.

Megjelenik csütörtökön és vasárnap.

Nagyobb szabású közmunka megindítását

jelentette be dr. Fáy István főispán.

(A „Békés“ munkatársától.) Békés- vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 9-én Fáy István főispán elnöklésével ülést tartott. Az ülés a Hiszekeggyel kezdődött, aminek elmondására a főispán Berthóthy Károlyt kérte fel. A Hiszekegy elhangzása után napirend előtt Berthóthy Károly emel- kedettt szólásra s üdvözölte meleg szavakban Fáy István főispánt, aki ez alkalommal elnökölt első Ízben a közigazgatási bizottság ülésén. Ez a bizottság látja el a kapcsolatot a kormányzat és a valóság között, mondta Berthóty, s ezért fontos, hogy a bizottság munkája minél harmonikusabb és teremtőbb legyen. A jó közigazgatásra ma, a politikailag és gazdaságilag egyformán súlyos időkben fokozottan szükség van. Méltóságod, zárta szavait, a bizottság tagjaiban gerinces, lelkes és megértő munkatársakra fog találni.

Az üdvözlésre Eáy István közvetlen szavakban válaszolt. Hálásan köszönte az üdvözlést és a bizalmat, majd a megértés szelleméről, mint az eredményes munka egyik legfőbb feltételéről beszélt. Ez a szellem teszi lehetővé, mondta, annak a magasabb értelemben vett nemzeti egységnek a kialakulását, amely ma életszükséglete a nemzetnek. Majd tudomására hozta a bizottságnak, hogy a kormány az aszálysujtotta vidék

j megsegítésére vetőmagakciót indított, azon- [ kívül elhatározta, hogy az aszály következtében önhibáján kivül kereset nélkül maradt munkásság megsegítésére nagyobb szabású közmunkát indít a vármegye területén.

A következőkben Ugrin László vm. II. főjegyző az alispáni jelentést olvasta fel, amelyet kivonatosan az alábbiakban ismertetünk :

Közbiztonság. Junius hóban a személy- biztonság elleni cselekmények száma 83 volt, mig a vagyonbiztonság 185 esetben támad- tatott meg. Öngyilkosság történt 2 esetben. Súlyos baleset volt 2 esetben.

Államellenes és defaitista mozgalmakról jelentést nem kaptam.

Földmivelés, ipar és kereskedelem. A múlt hónap időjárása mezőgazdasági szempontból rendkívül kedvező volt.

A júniusi esőzések kivétel nélkül minden mezőgazdasági termény fejlődését előmozdították és a terméseredmény kilátásokat jelentékenyen megjavították.

Az aratási munkálatok mindenütt megkezdődtek, zavartalanul folynak és a nagyobb gazdaságoktól eltekintve, általában már befejezést is nyertek,

Az eddigi cseplósi eredmények után megállapítható, hogy minőség szempontjából

a búza általában mindenütt elsőrendűnek mondható.

A bőséges esőzések következtében a kapás növények nem remélt módon indultak fejlődésnek és a tengeri annyira feljavult, hogy ha mégegyszer a szemfejlődéskor a folyó hó végén jól megázik, bőséges termésre lesz kilátás.

A múlt hó elején az aszály károkról tett jelentések következtében a Földművelésügyi Miniszter ur Onagyméltósága vármegyénket is meglátogatta és sürgős segítségét a rendelkezésre álló eszközök arányában kilátásba helyezte.

Az aratási és cséplési munkálatoknál a munkások nem tudtak olyan számban elhelyezkedni, mint más években. Igen magas a száma az aratási és cséplési munkálatokból kimaradt munkásoknak, akik igy a téli megélhetésük alapját képező gabonamennyiséget megszerezni nem tudják.

Közlekedés, tűz- és árvédelem. A kiépített törvényhatósági utak állapota miatt csak Nagyszénásról érkezett panasz, honnan azt jelentik, hogy az Orosháza—gádoros— nagyszénási törvényhatósági útnak Nagyszénás község előtti kb. I1/2 km hosszú szakasza javításra szorul.

Több Ízben tett már a közigazgatási bizottság ennek az állapotnak megjavítása érdekében a Kereskedelemügyi Miniszter úrhoz előterjesztést, de miután biztatás ellenére, különösen az Orosháza—pusztaföldvári ut megjavítása mai napig sem történt meg, felirat küldését nem indítványozom.

T A MCA Utiemlékek a Tátrából.

írja: KONKOLY KÁLMÁN.

111. Pár nagyon őszinte szó a magyar irredentáról.

i

Jól emlékszünk még’ mindnyájan Csak a büdös cselákról volt szabad beszélni, meg a bocs- koros oláhról. Hazaárulónak bélyegeztük, aki hü- ségesküt tett az uj uraknak és nem akartunk semmi másról hallani, csak hogy rögtön visszakapjunk mindent, a Kárpátoktól az Adriáig, az utolsó négyzetméterig.

Azóta másfél évtized telt el Nem kaptunk vissza egy négyzetmétert sem és be kellett látnunk, hogy az* utódállamok minden büdösségükön és bocskorosságukon túl több ügyességet tanúsítottak pár év alatt az elrabolt területek megtartásában, mint őseink a vérrel és történelmi jusson szerzett ország integritásának biztosításában.

Egyik legszélesebb látókörű politikusunk pedig mostanában, a magyar irredenta 14. esztendejében mondotta azt, hogy a revíziót meg kell előznie egy belső revíziónak.

... Ha az ember egy hétig járja azt a ma gyár területet, aminek most Prága a fővárosa, menthetetlenül érzi, hogy a hibáknak milyen szörnyű, szoros láncolata kellett ahhoz, hogy a

magyar nemzet nem tudta a jog és igazság alapján állva többszáz éven át megcsinálni azt, amit a csehek most ötven év alatt keresztülvisznek.

Egy hét alatt csak futó benyomásokat szerezhet az ember. De ezek többnyire hűbbek, mint a hosszas tapasztalatok, mert van bennük távlat és helyes arány.

As irredenta eszméje még él a Felvidéken. A dobsinai Kossuth szobrot ugyan már a dicsőséges uralom első napjaiban áthelyezték a városháza pincéjébe, de a helyén hagyott ormótlan deszkabódén minden március tizenötödikének hajnalán friss virágokat talál a koratavaszi napsugár. Tavaly elfogták az egyik „tettest“ : töpörödött, öreg anyóka volt.

Ás idősebbek nem fáradnak bele as ellenállásba. Legyen ez az ellenállás csupán annyi, hogy az ezerféle korláttal agyonnyomoritott magyar vendéglős a legjobb asztalon árvalányhajat tesz a vázába, vagy hogy a hüségesküt tett iskola, igazgató csak magyar személyzetet alkalmaz: mégis százszorosán értékes és hasznos.

De a Felvidéken fogynak a magyarok. Egy nagyon okos ember mondta nekem, aki egymaga több borsot tört a megszállók orra alá, mint talán minden elszakított testvérünk együttvéve:

— Higgyje el, ha néhányan nem tettek volna hüségesküt, öt év múlva nem lehetne itt magyar szót hallani.

Ez bizonyosan túlzás. De tény az, hogy az

ottmaradt magyarok, akik annak idején talán kényelemből, talán anyagi, családi érdekek miatt, de semmiesetre sem ross akaratból lettek cseh állampolgárok, azóta mást sem tesznek, mint szívós és elkeseredett magyarok. Láttam egyszerű, cseh uniformisba bujtatott postást, aki zamatos jóreggelttel köszöntött be kézbesítéskor az üzletekbe, láttam négy fiatal magyar tanárt, akik egy piszkos kis vendéglő sarokasztalánál összeültek és fáradhatatlan lángolással terveztek, tárgyaltak; összebújva esett, szomorú magyar fejeikkel.

(Tudom, nem nagy dolog. Az sem volt nagy dolog, hogy egy hunn királyfi egyszer álmodott. Mégis ebből az álomból sarjadt ki Isten ostora.)

Ás ifjúság már csak félig a miénk. Ezek akkor nőttek fel, mikor a hevenyészve összehordott cseh állami berendezkedés hiányain és résein át még szippanthattak egy kis magyar levegőt. De az ó magyarságukon is menthetetlenül ott a hurok. így például a náluk 3—5 évvel fiatalabb lányok, akikkel sétálnak, jobban szeretnek szlovákul beszélni, hiszen ök már az elemiben is ezen ezeu a nyelven tanultak. A futballklubok hirdetései pedig kivétel nélkül cseh nyelven vannak megfogalmazva, cseh nyelven a csapatösszeállítás fölött közlik a játékosokkal azt, hogy mikor és hol lesz a mérkőzés.

Lányok, sport, tanulás: mi más iránt érdek- deklődik egy serdülő ifjú ? És idestova alig lesz