Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-07-12 / 54. szám
2 Békés 1934 julius 12 Vegyesek. A vármegye egyes részeiben kétségtelen megállapítható súlyos aszálykárok miatt az önkormányzati testületek háztartásai nehézségeknek néznek eléje. Ezekre a várható nekézségekre tekintettel szükségesnek tartom bejelenteni, hogy a vármegye eddig minden kötelezettségének akadálytalanul eleget tett és minden igyekezetem oda irányul, hogy kötelezettségeit továbbra is teljesíteni tudja. Hogy ez a törekvésem sikerre vezethessen, minden vonalon a legszigorúbb takarékosságra van szükség és ezért azon intézmények vezetőségét, amely intézmények a vármegye támogatásával és segítségével tartatnak fenn, már értesítettem arról, hogy mindaddig, mig a vármegye bevételeinek alakulásáról tiszta képet nem nyerek, a vármegyei hozzájárulásokat, segélyeket csak csökkentett összegben folyósíthatom és a különbséget csak az esetben tudom pótolni, ha a bevételek tényleg be is folynak. A községi háztartásokat illetőleg be kell jelentenem, hogy Gyula m. városban a tisztviselők hónapok óta nem kapják rendszeresen illetményeiket. Ezen az állapoton segíteni módomban nem áll, mert a községek segélyezési alapjából a fennálló rendelkezések alapján, a városnak segélyt kiutalni nem tudok, más fedezettel pedig hasonló célra nem rendelkezem. A gyula—doboz—vésztő—szeghalmi ut doboz—tarkosi és békéscsaba—kétegyházi ut 2 km.-es szakaszainak végleges jellegű kő- pályával ellátására kiirt versenytárgyalás alapján beérkezett ajánlatokat megfelelően az államépitészeti hivatal és számvevőség által átszámítva, szakvéleményezés végett a kereskedelemügyi minisztériumba terjesztettem fel, ahol ez a kérdés most áll tárgyalás alatt. Várom a Kereskedelemügyi Miniszter TJr rendeletét, minek vétele után még ebben a hónapban rendkívüli törvény- hatósági bizottsági ülés egybehivása fog szükségessé válni azért, hogy a munkálatok odaítélése tekintetében döntését nem csak az említett két munkálat, hanem az öcsödi Hármas-Körös hídépítési munkájára beadott ajánlatok felett is meghozza, mely utóbbira vonatkozólag a Kereskedelemügyi Minisztérium hidosztályának véleménye már leérkezett. Az alispáni jelentéshez elsőnek Beliczey Géza szólt hozzá s annak kapcsán felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy a készülő útadó törvény arra kötelezi a törvényhatóságokat, hogy utadóalapjaikat szolgáltassák be a közös alapba. Mielőtt ez a törvény érvénybe lépne, a vármegye használja fel a rendelkezésére álló alapot teljes egészében, mert a vármegyének közvetlenebb érdeke, hogy a vármegye területén épüljenek ki a szükséges utak, mint a Balaton körül. Sebők Elek dr. ugyancsak ut építési ügyben szólalt fel, kérve, hogy a doboz—tarhosi utat építsék ki sürgősen, mint amely ut a vármegyét a Sárréttel köti össze Telegdy Lajos dr. a munkakerülők destruktiv ténykedését, majd az OFB földekkel való üzérkedést tette szóvá. A felszólalásokra vitás Márki) Barna dr. alispán hosszabb fejtegetésben reflektált s a teljes tájékoztatás kedvéért nagy részletességgel foglalkozott az útadó- alap és útépítés problémájával. A vármegyének, mondta 200 km. állami útja van s ennek a hatalmas hálózatnak a fenntartására a kormány mégis csak mindössze 70 ezer pengőt ad évente a vármegyének. Hiába megy felirat felirat után a minisztériumba, az útfenntartási összeget nem emelik fel, úgy hogy a vármegye a saját alapját kénytelen az utak karbantartására felhasználni, ha nem akarja, hogy utai a teljes használhatatlanságig tönkre menjenek. Az útadó pénze nem marad felhasználatlanul. Nagyobb szabású útépítés indult meg s megkezdődött a doboz— tarhosi ut építésének földmunkája is. amely munka mintegy 84 ezer pengőbe fog kerülni. A -vármegye törekvése az. hogy uj utjai állandó burkolattal készüljenek, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy az állandó burkolatú utak karbantartása sokkal kevesebbe kerül, mint másfajta úttesteké. A munkakerülők magatartására vonatkozólag pedig kijelentette, hogy a vármegye ügyelni fog arra, hogy az Ínség leküzdésére fordított pénzeket csak az arra tényleg rászorulók és az arra érdemesek kapják, ne pedig olyanok, akik a nyár folyamán, bár lett volna alkalmuk a keresetre, a téli ínség- akciókra való számítással nem vállaltak munkát, hanem csak henyéltek. Bár a megyének a múlt takarékosságából kifolyólag még vannak tartalékolt pénzei, a helyzet mégis napról-napra súlyosabb s ezért a vármegyének ügyelnie kell arra, hogy minden fillérje oda kerüljön, ahová szánva volt. A munkakerülők nem számíthatnak a hatóság támogatására. Annak a vármegyének, amelynek évi nyugdijterhe nem kevesebb, mint 440.000 pengő, nagyon kell ügyelnie arra, hogy fillérei ne jussanak illetéktelen kezekbe, s hogy gazdálkodásában a legtökéletesebb ökonómia érvényesüljön. A különféle havi jelentések ismertetése után az ülés a déli órákban ért véget. Másnap kedden a kisgyülés ülésezett. A kisgyülés tárgysorozatán, amint jeleztük, egyetlen egy gyulai ügy szerepelt és pedig a Gyulavidéki Hév és gróf Almásy Dénes kövezetvám visszatérítési ügye. A város ugyanis, amint azt a közigazgatási bíróság később megállapította, a gróf Almásy uradalomtól jogtalanul szedett a városi pályatesten áthaladó kocsik után kövezetvámot. A közigazgatási bíróság döntése értelmében a város a jogtalanul beszedett 5600 pengőt vissza is fizette. Az uradalom azonban a befizetett Összeg után kamatot is kért. A kisgyülés kimondta, hogy a közigazgatási bíróság Ítéletének napjától köteles a város az uradalomnak kamatot fizetni. A meglehetősen gyenge érdeklődéssel kisért kisgyülés (eleinte 12-en, majd később 15-en voltak) minden érdekesebb momentum nélkül folyt le. Több, mint egy évtizede nem termett Gyulán olyan minőségű búza, mint az idén. A Reistier-malom íulfizefi a minimális árai. (A „Békés“ munkatársától.) Amint , köztudomású, a kormány az uj búza hivatalos árát vasúti- és hajó- állomásonként minimálta. Ezt a hivatalos árat Gyulára vonatkozólag 13 pengő 95 fillérben állapították meg, vagyis ezen az áron vásárolná meg a „Futura“. ha volna Gyulán kirendeltsége, azt a minőségű búzát, amelynek faj- sulya legalább 80 kg-os s 2 százaléknál több idegen keveréket nem tartalmaz. Gyulán azonban a Futura nem létesített kirendeltséget, mert a Reisner-malom mint kereskedelmi üzem, tökéletesen el tudja látni a felvásárlás feladatát s nem csak, hogy a megállapított minimális búzaárnál kevesebbet nem, de 25 fillérrel többet is fizet. A Futura ugyanis 13 pengő 95 fillért fizetne , mázsánként kinn a vasútállomáson, amiből mérlegdij, vám stb. címén mintegy 16 fillér még levonásba is jönne, úgy hogy végeredményben a gazdák a búza mázsájáért nem kapnának többet 13 pengő 79 fillérnél. Ezzel szemben a Reisner malom kinn az üzemben, minden levonás nélkül 14 pengő 20 fillért fizet a búzáért, ami több mint 40 fillér többletet jelent métermázsánként. A Roisner-malom információja szerint 11 esztendeje nem termett Gyulán olyan prima minőségű búza, mint az idén. ügy tisztaság és hektóliter-suly szempontjából elsőrendű az idei termés s valószínű, hogy kedvező szermentálódás után nemcsak külső, hanem belső érték tekintetében is prímának lesz minősíthető. Iván, aki ezekről — magyar nyelven gondol- ;odna. A legkisebbeket — szörnyű, de igaz —, élesztettük. A kis elemisták egyszerűen nem akartak magyarul beszélni, még akkor sem, ha szüleik aagyarok. Foglalkoztatja a kis sima agyvelöket , sok játék, a kirándulások, a holnapi számtanóra is fáradtan tiltakoznak: mi szükség is van a magyar nyelvre, hiszen mindenütt csak szlovákul teszélnek velük: templomban, iskolában, üzle- ekben. És itt már belénknyilallik a gondolat: Ur- sten, mi lesz velünk, ha a csehek megcsinálják ,zt, amit mi nem tudtunk megcsinálni ? Lőcsén egy épületen ez a felírás áll: .Statua opatrovna “ Mellette a hires kétfarku iroszlán. Esős időben előtűnik a falon a régi irás: ,M. kir. ovoda“ és ökölbeszorul ilyenkor minden nagyar keze, aki arra jár. De jön majd egy meszelés, két meszelés, it meszelés, és eljön az a nap is, mikor esni fog ,z eső és mégsem hiányzik Lőcsén senkinek, hogy tem tűnnek többé halványan elő a drága, egyszerű nagyar szavak. És igy van ez az egész vonalon. Fakulnak , magyar emlékek.. Ha ötven éven belül nem om- anak le a trianoni határok, akkor a magyar irre- lenta nem számíthat többé a megszállott terüle- ek dinamikáiára.
