Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-06-17 / 47. szám
2 Békés m34 június 17 nyének,“ sacrum nationis depositum- nak, nevezte el. Valóban Pázmány Péter egyeteme ma is az. Ez az egyetem mindig megmutatta, hogy nemcsak főiskola, nemcsak tanitás a célja, hanem a nemzeti iránytadás. Aki ismeri Franciaország történetét, tudja, hogy ma nincs egységes Franciaország Sorbonne egyeteme nélkül. A cseh nemzeti törekvéseket a prágai egyetem indította meg 1409- ben, Huss nevezetes rektorságának évében. A német egyetemek szelleme, az onnét kiáradó nagy tudás és nem a fegyverek ezrei teszik legyőzhetet- lenné Németországot. A német egyetemeket nem lehet elpusztítani és ezért nem lehet lefegyverezni Németországot. Amikor Pázmány Péter 1635-ben lefektette a mai egyetem alapkövét, az ország akkor is három részre volt szakítva. Ez az egyetem amint kiállotta a török pusztítást, a belőle áradó szellem megküzd majd Trianonnal is. Ezért a szellemért nem szabad hozzányúlni egy egyetemhez sem és ezért kell meghozni minden áldozatot, hogy Pázmány egyeteme valóban be tudja tölteni hivatását. Az az egyetem ez, amelynek orvosi fakultásából Semmelweis, Balassa, Korányi, Bókay, Jendrassik, szelleme sugárzik szét az egész világba. A szegedi egyetem sem egyszerűen az a modern, szép épülettömeg ott a Tisza partján, de falaiból, öreg, a románoktól talán megmentett tárgyaiból felénkárad a kolozsvári egyetem szelleme, amely Lechner, Purjesz, Imre József, Ud- ránszky lánglelkéből fakadt. Azok a professorok, akik Pázmány Péter egyetemének aranvdip(A „Békés“ munkatársától.) Lapunk számolt be legelsőnek a Társadalombiztosító Intézet igazgatóságának azon határozatáról, amely szerint a gyulai intézetet Békéscsabára helyezik át s Gyulán mindössze csak egy be- és kifizetési szervet létesítenek. Híradásunknak igen nagy visszhangja támadt s a vármegye érdekelt lapjai is élénken foglalkoznak az áthelyezés ügyével. Egészen természetes, hogy a békéscsabai lapok örömmel regisztrálják az OTI határozatát, mert hiszen a társadalombiztosítónak Békéscsabára való áthelyezése a város intézményeinek gyarapodását és az ottani tagok előnyeit jelentené. Megállapítják, hogy Békéscsaba városának éppúgy akciót kell most indítania, hogy az intézetet valóban áthelyezzék, mint ahogy Gyula is lomáját hozzák el most Gyulára, Balogh Ernő a dékán és Verebély Tibor az orvosszövetség elnöke, valóban méltóak nagy egyetemükhöz. A dékán annak a kórbonctannak, fiatalsága dacára is, nagy tudósa — amelyről nem kisebb ember, mint Semmelweis mondotta, hogy a mai modern orvostudomány virágzásának forrása, Verebély Tibor is a kór- bonctan forrásától indult el s óriási, szinte enciklopédikus, elméleti tudása mellett a leggyakorlatibb szakmának, a sebészetnek, európai hírű művelője. Valóban professorok ők. A professor szó a latin profiteor igéből származik s annvit jelent, mint be- vallók, kinyilvánítok. Ok büszkén vallják a Kautz Gyula örökigazságát „egy nemzet olyan magasan áll, mint egyetemei,“ de egyben bátran kinyilvánítják, hogy jól képzett, megbecsült és tisztességesen megfizetett orvosi kar nélkül ez a nemzet nem szabadulhat Trianon járma alól. Ok tudják, hogy ha valaki, úgy a mai magyar orvos sós izü kenyeret eszik, mert amint Dante, a nagy száműzött mondá „sós izü a más kenyere,“ a magyar orvos pedig nem a szabad pálya saját kenyerét eszi, de a különböző pénztárak sós izü kenyerét. Csak a szabad, független orvosi pálya tud a vidéken, mostoha viszonyok között is, Zöldy Jánosokat kitermelni. Guzsbakötött, nyomorgó orvos nem érhet el nagy eredményeket és nem alkothat. Ezért van szinte szimbolikus, de egyben munkára serkentő jelentősége annak, hogy Pázmány Péter egyeteme ide küldte közénk, velünk ünnepelni professorait. Dr. Gáli Gésa. minden lehetőt megtesz, hogy az áthelyezést megakadályozza. Amint már hírül adtuk, Varga Gyula dr. polgármester fentjárt a minisztériumban, hogy interveniáljon ennek az abszurd OTI-határozatnak a jóváhagyása ellen, fenn a minisztériumban azonban azt az információt kapta, hogy az átcsoportositási határozat a belügyminiszter előzetes elvi hozzájárulásával történt, ami azt jelenti, hogy Gyula csak az esetben számíthat eredményre, ha a legnagyobb energiával fekszik bele az ellenakcióba. Kivánatos tehát, hogy a város egész polgársága egy táborba tömörüljön és úgy emelje fel tiltakozó szavát a teljesen méltatlan elbánás ellen. az OTI azzal indokolja határozatát, hogy az átcsoportosítással anyagi előnyöket tud elérni, mert e két szervet, a gyulait és békéscsabait egyesíti s ez az egyesített szerv, kisebb létszámmal, illetve kisebb adminisztrációs költséggel tudja majd az ügykezelést ellátni. A békéscsabaiak ezt a maguk részéről azzal toldják meg, hogy Békéscsaba közlekedés szempontjából sokkal kedvezőbb fekvésű s vonaton igy sokkönnyebben közelitheíő meg, mint Gyula. Lássuk csak hogyan is áll ez a racionalizálás ? Gyulán már van székháza az OTÍ-nak, Csabán ellenben nincs, ami azt jelenti, hogy a gyulait el kell adni - mert hiszen két inkasszáns részére felesleges az emeletes székház — Békéscsabán viszont építeni kell. A gyulai székház átalakításába 1925 - 26 ban nem kevesebb, mint 1800 milliót fektettek be, mai pénzben tehát mintegy másfélszázezer pengőt. Ha most értékesíteni akarnák, csak jelentéktelen töredékét kapnák meg érte a befektetett összegnek Ezzel szemben Békéscsabán, még ha a város ingyen adná is a telket hozzá, mint ahogy fel is ajánlotta, akkor is csak hatalmas költséggel lehetne egy olyan székházat létesíteni, amelyben az egész adminisztrációt megfelelően el tudnák helyezni. Ha már racionalizálásról van szó, az volna tehát a legtakarékosabb megoldás, ha a békéscsabai kirendeltséget helyeznék át Gyulára, ide, a megfelelően átalakított, tágas székházba, mert hiszen Békéscsabán is épugy el tudná látni a ki- és befizetést két tisztviselő, mint Gyulán. Ezzel szemben Gyulán nem kellene lakbért fizetni. De meg hiába is egyesítenék a két szervet, a tisztviselők létszámát úgy sem lehetne csökkenteni, mert — amint azt a Munkaügyi Szemle is Írja — a gyulai társadalombiztosítónál lényegesen magasabb a taglétszám, mint más pénztárak kerületeiben s a tisztviselők igy is túl van- nak halmozva munkával. Más pénztáraknál ugyanis 1 tisztviselőre 400 tag esik, ezzel szemben Gyulán 487 pénztári tag jut egy tisztviselőre. Ami pedig az ügy közlekedési vonatkozását illeti, az anyagi szempontból egészen jelentéktelen. Útiköltségre ugyanis egész esztendőben mintegy 2500 pengőt fizet ki a gyulai pénztár, aminek jelentős részét a kórházbautalások költségei teszik ki. Ezt az összeget alig lehet megtakarítani, mert bármilyen nagy is a verseny a két város között és bármenynyire eleven tűzzel ég is a lokálpatriotizmus a derék csabaiakban, azt valószínűleg nem gondolják, hogy mert Békéscsabán lesz a központ, a a kórházi ápolásra szorulókat a békéscsabai és nem a gyulai kórházba Racionalizálás Űrügye alatt akarják átvinni Békéscsabára a Társadalombiztosítót.
