Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-06-17 / 47. szám

2 Békés m34 június 17 nyének,“ sacrum nationis depositum- nak, nevezte el. Valóban Pázmány Péter egyeteme ma is az. Ez az egyetem mindig megmutatta, hogy nemcsak főiskola, nemcsak tanitás a célja, hanem a nemzeti iránytadás. Aki ismeri Franciaország történetét, tudja, hogy ma nincs egységes Franciaország Sorbonne egyeteme nélkül. A cseh nemzeti törekvéseket a prágai egyetem indította meg 1409- ben, Huss nevezetes rektorságának évében. A német egyetemek szelleme, az onnét kiáradó nagy tudás és nem a fegyverek ezrei teszik legyőzhetet- lenné Németországot. A német egye­temeket nem lehet elpusztítani és ezért nem lehet lefegyverezni Német­országot. Amikor Pázmány Péter 1635-ben lefektette a mai egyetem alapkövét, az ország akkor is három részre volt szakítva. Ez az egyetem amint kiállotta a török pusztítást, a belőle áradó szellem megküzd majd Trianonnal is. Ezért a szellemért nem szabad hozzányúlni egy egye­temhez sem és ezért kell meghozni minden áldozatot, hogy Pázmány egyeteme valóban be tudja tölteni hivatását. Az az egyetem ez, amely­nek orvosi fakultásából Semmelweis, Balassa, Korányi, Bókay, Jendrassik, szelleme sugárzik szét az egész világba. A szegedi egyetem sem egyszerűen az a modern, szép épü­lettömeg ott a Tisza partján, de falai­ból, öreg, a románoktól talán meg­mentett tárgyaiból felénkárad a ko­lozsvári egyetem szelleme, amely Lechner, Purjesz, Imre József, Ud- ránszky lánglelkéből fakadt. Azok a professorok, akik Páz­mány Péter egyetemének aranvdip­(A „Békés“ munkatársától.) Lapunk számolt be legelsőnek a Társadalom­biztosító Intézet igazgatóságának azon határozatáról, amely szerint a gyulai intézetet Békéscsabára helyezik át s Gyulán mindössze csak egy be- és kifizetési szervet létesítenek. Híra­dásunknak igen nagy visszhangja támadt s a vármegye érdekelt lapjai is élénken foglalkoznak az áthelye­zés ügyével. Egészen természetes, hogy a békéscsabai lapok örömmel regisztrálják az OTI határozatát, mert hiszen a társadalombiztosítónak Bé­késcsabára való áthelyezése a város intézményeinek gyarapodását és az ottani tagok előnyeit jelentené. Meg­állapítják, hogy Békéscsaba városá­nak éppúgy akciót kell most indí­tania, hogy az intézetet valóban át­helyezzék, mint ahogy Gyula is lomáját hozzák el most Gyulára, Balogh Ernő a dékán és Verebély Tibor az orvosszövetség elnöke, va­lóban méltóak nagy egyetemükhöz. A dékán annak a kórbonctannak, fiatalsága dacára is, nagy tudósa — amelyről nem kisebb ember, mint Semmelweis mondotta, hogy a mai modern orvostudomány virágzásának forrása, Verebély Tibor is a kór- bonctan forrásától indult el s óriási, szinte enciklopédikus, elméleti tudása mellett a leggyakorlatibb szakmának, a sebészetnek, európai hírű műve­lője. Valóban professorok ők. A professor szó a latin profiteor igéből származik s annvit jelent, mint be- vallók, kinyilvánítok. Ok büszkén vallják a Kautz Gyula örökigazságát „egy nemzet olyan magasan áll, mint egyetemei,“ de egyben bátran kinyil­vánítják, hogy jól képzett, megbe­csült és tisztességesen megfizetett orvosi kar nélkül ez a nemzet nem szabadulhat Trianon járma alól. Ok tudják, hogy ha valaki, úgy a mai magyar orvos sós izü kenyeret eszik, mert amint Dante, a nagy száműzött mondá „sós izü a más kenyere,“ a magyar orvos pedig nem a szabad pálya saját kenyerét eszi, de a kü­lönböző pénztárak sós izü kenyerét. Csak a szabad, független orvosi pálya tud a vidéken, mostoha viszonyok között is, Zöldy Jánosokat kitermelni. Guzsbakötött, nyomorgó orvos nem érhet el nagy eredményeket és nem alkothat. Ezért van szinte szimboli­kus, de egyben munkára serkentő jelentősége annak, hogy Pázmány Péter egyeteme ide küldte közénk, velünk ünnepelni professorait. Dr. Gáli Gésa. minden lehetőt megtesz, hogy az áthelyezést megakadályozza. Amint már hírül adtuk, Varga Gyula dr. polgármester fentjárt a minisztériumban, hogy interveniáljon ennek az abszurd OTI-határozatnak a jóváhagyása ellen, fenn a miniszté­riumban azonban azt az információt kapta, hogy az átcsoportositási hatá­rozat a belügyminiszter előzetes elvi hozzájárulásával történt, ami azt je­lenti, hogy Gyula csak az esetben számíthat eredményre, ha a legna­gyobb energiával fekszik bele az ellenakcióba. Kivánatos tehát, hogy a város egész polgársága egy tábor­ba tömörüljön és úgy emelje fel til­takozó szavát a teljesen méltatlan elbánás ellen. az OTI azzal indokolja határo­zatát, hogy az átcsoportosítással anyagi előnyöket tud elérni, mert e két szervet, a gyulait és békéscsa­bait egyesíti s ez az egyesített szerv, kisebb létszámmal, illetve kisebb ad­minisztrációs költséggel tudja majd az ügykezelést ellátni. A békéscsa­baiak ezt a maguk részéről azzal toldják meg, hogy Békéscsaba köz­lekedés szempontjából sokkal ked­vezőbb fekvésű s vonaton igy sok­könnyebben közelitheíő meg, mint Gyula. Lássuk csak hogyan is áll ez a racionalizálás ? Gyulán már van szék­háza az OTÍ-nak, Csabán ellenben nincs, ami azt jelenti, hogy a gyu­lait el kell adni - mert hiszen két inkasszáns részére felesleges az eme­letes székház — Békéscsabán viszont építeni kell. A gyulai székház át­alakításába 1925 - 26 ban nem keve­sebb, mint 1800 milliót fektettek be, mai pénzben tehát mintegy másfél­százezer pengőt. Ha most értékesí­teni akarnák, csak jelentéktelen tö­redékét kapnák meg érte a befekte­tett összegnek Ezzel szemben Bé­késcsabán, még ha a város ingyen adná is a telket hozzá, mint ahogy fel is ajánlotta, akkor is csak hatal­mas költséggel lehetne egy olyan székházat létesíteni, amelyben az egész adminisztrációt megfelelően el tudnák helyezni. Ha már racionalizá­lásról van szó, az volna tehát a leg­takarékosabb megoldás, ha a békés­csabai kirendeltséget helyeznék át Gyulára, ide, a megfelelően átalakí­tott, tágas székházba, mert hiszen Békéscsabán is épugy el tudná látni a ki- és befizetést két tisztviselő, mint Gyulán. Ezzel szemben Gyulán nem kellene lakbért fizetni. De meg hiába is egyesítenék a két szervet, a tisztviselők létszámát úgy sem lehetne csökkenteni, mert — amint azt a Munkaügyi Szemle is Írja — a gyulai társadalombiztosító­nál lényegesen magasabb a taglét­szám, mint más pénztárak kerületei­ben s a tisztviselők igy is túl van- nak halmozva munkával. Más pénz­táraknál ugyanis 1 tisztviselőre 400 tag esik, ezzel szemben Gyulán 487 pénztári tag jut egy tisztviselőre. Ami pedig az ügy közlekedési vonatkozását illeti, az anyagi szem­pontból egészen jelentéktelen. Úti­költségre ugyanis egész esztendőben mintegy 2500 pengőt fizet ki a gyulai pénztár, aminek jelentős részét a kórházbautalások költségei teszik ki. Ezt az összeget alig lehet megtaka­rítani, mert bármilyen nagy is a ver­seny a két város között és bármeny­nyire eleven tűzzel ég is a lokálpat­riotizmus a derék csabaiakban, azt valószínűleg nem gondolják, hogy mert Békéscsabán lesz a központ, a a kórházi ápolásra szorulókat a bé­késcsabai és nem a gyulai kórházba Racionalizálás Űrügye alatt akarják átvinni Békéscsabára a Társadalombiztosítót.

Next

/
Thumbnails
Contents