Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-06-17 / 47. szám

l\M4 unius 17 Békés 3 utalják. Ilyen tekintetben tehát anyagi előnyről beszélni nem lehet. Teljes őszinteséggel, de minden elfogultság és tendencia nélkül szól­ván, a dolog úgy áll, hogy a tempót kapott Békéscsaba növekvési igyeke­zetében át szeretné vinni a gyulai intézményeket Csabára, ami különben nem is egészen uj mozgalom a derék •csatornaparti metropolisban. Békés­csaba igen szép és fejlődött város, közlekedési szempontból is kétségte­lenül megvannak a maga előnyei és az is teljesen érthető, hogy a lokál­patriotizmus a maga városát szivesen látná intézményekben meggyarapod­va, azonban Békéscsabán kívül még Magyarország is van, helyi érdekeken kivül még országos érdekek is vannak s nem kívánható, hogy az ország egyik városát a másik rovására fej­lesszék s egy város, amelytől ipari és kereskedelmi felvevőhelyeit a tria­noni bókediktátum teljesen elvette, most még közintézményeit is odaadja, csak azért, mert egy bizonyos kate­gória kényelmi szempontjai és egy ambiciózus város vágyai úgy kíván­ják. Az áthelyezési mozgalmaknak már történelme van. Békéscsaba régi idők óta azon szorgoskodik, hogy a gyulai intézmények Békéscsabára kerüljenek át. Igen erősen és több Ízben is akarták, hogy a megyeszék­helyt átvigyék, azon irányban is volt mozgalom, hogy a törvényszéket is helyezzék át Békéscsabára. Nem régi­ben a pénzügyigazgatóság áthelyezé­sére is indult akció s Gyulán tudni vélik, hogy Békéscsaba a fent felso­rolt intézmények részére az ingyen telkeket is felajánlotta, sőt az épít­kezési költségekhez való tetemes hozzájárulásra is hajlandóságot mu­tatott. Ennek a rivalizálásnak semmi értelme nincsen a két város között. Békéscsabának vasutforgalmi és ge­ográfiái előnyöket adott a jószerencse, amiből nemcsak hogy megél, de még gyarapszik is. Gyulának pedig a köz- intézmények jutottak, amelyekből tá­volról sem olyan fényesen, de mégis csak eltengeti a maga életét. Ne kí­vánja tehát egyik sem a másik élet­bázisát. Nem hisszük, hogy a kormány­zat kapható volna arra, hogy egyik várost a másik rovására fejlessze s ezért bízunk benne, hogy a Társa­dalombiztosító mégis csak Gyulán marad s a két város rivalizálásában az okos belátás fog diadalmaskodni. * Az Általános Ipartestület ez ügy­ben ma délelőtt székháza nagyter­mében tiltakozó, rendkívüli közgyű­lést tart, amelyen előreláthatólag úgy a munkaadók, mint az alkal­mazottak nagy számban fognak meg­jelenni. M 1 R E K. Szentmisék. Ma a rendes vasárnapi rend szerint lesznek a szentmisék. Az anyatempiom- ban báró Apor Vilmos dr. apátplébános mondja a szentbeszédet. Istentiszteletek folyó hó 17-én a református templomban. Délelőtt 9 órakor prédikál Harsányt Pál esperes. Este 6 órakor prédikál Horváth István s. lelkész. Az evangélikus templomban junius 17-én. vasárnap délelőtt 9 órakor ifjúsági istentisztelet, 10 órakor rendes vasárnapi istentisztelet lesz. Délután 2 órakor Lőkösbázán, 4 órakor Kétegy- i házán lesz istentisztelet. Halálozás. Az újvárosi részen tekintélyes Murvai családot nagy gyász érte. Egyik tagja : Murvai Ferenc földműves hosszú, súlyos beteg­ség után folyó hó 14-én 73 éves korában meg halt. A boldogult, abban az időben, amikor még a képviselőtestület kétszáz tagból állott, évtize­deken keresztül választott városi képviselő, a református presbitérium tagja, az újvárosi olva­sókörnek hosszú ideig alelnöke volt. Halálát nején, nyolc gyermekén kivül, testvérei s kitér jedt rokonság fájlalják. Temetése pénteken délu­tán volt, nagy részvét mellett. Béke porára ! Az aratás — mint az előrelátható volt és mint azt már hetekkel ezelőtt jeleztük — az idén csaknem három hétel hamarább megkezdődött, mint rendesen szokott. Ahol volt, a repcét, amely­ből azonban a gyulai határban egy talpalatnyi sincs vetve, már junius első hetében levágták. Össi árpát, ami azonban szintén igen kevés volt vetve, túlnyomó részben az egész határban le­aratták A busa aratást, noha az, az esők és hűvös idő következtében a várt tempó helyett egy kissé eltolódott ami azonban sokkal előnyö sebb, mint hátrányos, magas fekvésű, különösen szik vegyületü földeken már e hét elején megkez­dik : a hét végén pedig a fekete réti földeken is. úgy hogy kedvező idő esetében Péter Pálra, mi­kor a takarás rendszerint kezdődni szokott, a búza túlnyomó része már keresztben és vontatók­ban lehet. A búzával párhuzamosan Ugyanúgy a tavaszi árpa s a zab is. Az elmúlt hét időjá­rata egyébkint a lehető legkedvezőbb volt. Csak­nem naponta kisebb nagyobb eső volt, melyre az Utolsó csöppig szükség volt, különben, mert vol­tak és vannak határrészek, igy különösen a Nagyfenék, Szeregyháza s Törökzug, amelyeket addig elkerült az eső, de most már — elkésetten ugyan — azoknak is bő osztályrész jutott belő­le. Nagy rémületet keltett hétfőn virradóra a nagy köd, amely tudvalevőleg az elemi csapások legveszedelmesebbike, de ez a köd, miután eső követte és nem volt utána forró idő, nem látszik, hogy a gabonában nagyobb károkat okozott volna. Nem igy azonban a gyümölcsben, amely a ködöt aligha meg nem sínyli, á jég, amelyről lapunkban megírtuk, bogy — sajnos — a szeghal mi járás községeiben és az ország számos vidékén nagy károkat okozott, a gyulai natárt eddig sze­rencsére elkerülte s megkimólte. Vajha ezután is azt cselekedné. Az eső sokat használt, ahol el nem késett, mert — fájdalom — túlnyomó részben elkésett, a réti földek búzája s árpájának, még nagyobb mértékben a tengerinek, veteméng- nek, legelőknek és kaszálóknak, amelyek rohamos fejlődésnek indultak. Beiratások a református elemi és tovább­képző (ismétlő) iskolában folyó no 20. 21 es 22­én lesznek kizárólag az Árpád u. 6. szám alatti fiúiskolában az igazgatónál A beiratkozó tanulók az értesitőkönyvecskéjüket, az I. osziályba irat- kozók az anyakönyvi hivatal által e célra ingyen kiállított tanúsítványt hozzák magukkal. Beirási díj 1 P, melynek fizetése alól a szegénysorsu szülők az egyház gondnoki hivatalában felmen tést kaphatnak. Ref. iskolaszék. 1—3 91 ADAS LÁSZLÓ tanárjelölt diákok előké­szítését vállalja. Cím a kiadóban. Közel ötven mázsa gyapjút ad el a város A városi gazdaság a gyapjutermést, mint minden évben, az idén is a budapesti aukción bocsájtja áruba. A feles birkákról 1454, mig a többi bir­kákról 3260 kilogramm gyapjút nyírtak le, úgy hogy az aukcióra 4714 kg. árut küldtek fel. A gyapjú ára nem régiben visszaesett, amennyiben Németország a gyapjú bevitel előtt lezárta a határt, a tárgyalások azonban a beszállítás sza­baddá tételére vonatkozólag már megindultak s igy remélhető, hogy julius elsejére a tárgyalások eredményesen be is befejeződnek s az aukcióra, amely julius 5-én lesz, az árak ismét fel fognak emelkedni. Köszönetnyilvánítás, a helybeli róm. kát. reálgimnázium ifj. ének-,és zenekarának f. hó 10-én tartott vizsgahangversenyén a bevételt felüifizetéssel, illetve jegymegváltással gyarapítani szivesek voltak: Dr. br. Apor Vilmos, Németi József, Harangozó János, Sándor Dénes, dr. Zimmer Frigyes, Kiszely István. N. N., N. N. 2—2 P, Vlagyovits Józsefné, Szabados Antal, Pokorny Alajos, dr. Hirmann József, Polónyi Károly, Márky Jenő, Békés Gyula, N. N., I—1 P, Fogarassy Gyuláné 50 f. Fogadják a nemes- szivü adakozók ez utón a tanintézet hálás kö­szönetét. Meghívó. A gyulai általános ipartestület el nöksége ezúton hívja meg tagjait, a gyulai ipari munkaadókat és ipari munkavállalókat (segéde­ket) a folyó hó 17-én azaz vasárnap délelőtt 11 órakor az ipartestület nagytermében kezdődő gyűlésre, melyen a gyulai O. T. I. kerületi Pénztárának elhelyezése ügyét tárgyalja. Kéri az ipartestület elnöksége, hogy az ügy fontosságára való tekintettel minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. A Városi Könyvtár nyitva van minden szer­dán és szombaton d. u. 3—7. Használata díj­talan. Felhívás! Az igen tisztelt vásárló közönség szives tudomására hozom, hogy nem vagyok sem­miféle egyesülésnek a tagja, de azért nálam min­den hitelképes egyén 6 havi hitelt költségmen­tesen élvezhet, nincs kitéve semmiféle informátiók- nak és másnemű zaklatásoknak. Óriási választék ! 1.9 14—' TANAI DIVATÁRUHÁZÁBAN. Második tejszövetkezetet akarnak létesíteni a gyulai gazdák. (A „Békés“ munkatársától). A gyu­lai gazdák egy része, akik nem tagjai a már meglevő tejszövetkezetnek, második szövetkezetei akarnak léte­síteni. Az akcióra az készteti őket, hogy a meglevő szövetkezet csak abban az esetben veszi meg tőlük a tejet, ba mint részvényesek, minden tehén után 100 pengős részjegyzéssel belépnek a szövetkezetbe. Ez a fel­tétel az amúgy is súlyos anyagi gon­dokkal és pénztelenséggel sújtott gazdáktól erejükön felüli teljesít­ményt kíván, de hir szerint újabban még ezzel a súlyos feltétellel sem tudják tejfölöslegüket elhelyezni, amennyiben a szövetkezet a tagfel­vételt beszüntette. Ez a helyzet arra kényszeríti a gazdákat, hogy egy má­sodik tejszövetkezetet létesítsenek s igy biztosítsák magukat a tej értékesit- betetlenségéből származó érzékeny veszteség ellen. Az engedély kiadása a földművelésügyi miniszter hatás­körébe tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents