Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-06-17 / 47. szám

LXVI. évfolyam 47. szám. Vasárnap Gynla, 1934 jnnins 17 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára lö fillér. Felelős szerkesztő: IlORAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Hr. Zöldy és az egyetem 50 óv előtt egy gyulai ifjút avat­tak Pázmány Péter ősi egyetemén orvos-doktorrá. A fiatal orvos, most már dr. Zöldy János, még néhány évig az egyetem kötelékében maradt, tovább képezte magát a belgyógyá­szatban és megszerezte a mütőorvosi oklevelet. Azután hazajött az 50 év előtti Gyulára. A főváros gázlámpái helyett alig néhány utcában petró­leum lámpák lángja pislákolt, a többi utcára az esti órákban a hold és a csillagok terítették szelíd fényü­ket, ha nem volt holdfogyatkozás és ha nem bontották sürü felhők az eget. A fiatal orvos mikor beköszön­tött az est és beteghez hívták, ami egy éjszaka többször is megesett, különböző többé-kevesbbé elmés szer­kezetű gyertyaiartót, vagy lámpát tett a kampós botja végére és úgy ment a betegekhez. Útja nem volt könnyű. A pesti aszfaltos utak he­lyett aligha egy-két utcában volt (A »Békés* munkatársától.) Amint már jelentettük, Korossy György, Békésvármegye köztiszteletben álló főispánja állásáról lemondott s bár a vármegye több Ízben is kinyilvání­totta ragaszkodását iránta, a kormány a lemondást elfogadta s Korossy György utódjául Fáy István dr. or­szággyűlési képviselőt nevezte ki. Fáy István dr. 1887-ben született a gömörmegyei Zádorházán. Római katbolikus, nős. Atyja földbirtokos és országgyűlési képviselő volt. Fáy István dr.a háború előtt Gömör várme­gye szolgálatában állott mint aljegy­ző, a világháborúban pedig 42 hó­napot töltött a fronton. A forradalmak után Göínör és Kishont helyettes alispánja lett s 1926 óta a gömör­megyei feledi kerület országgyűlési képviselője­Fáy Istvánt a vármegye törvény- hatósága kinevezése alkalmával távi­ratilag üdvözölte. Fáy István az üdvözlő táviratra ugyancsak táviratilag a következő választ küldte Márky Barna alis­pánnak : , A vármegye közönsége és tisz­téglajárda, amelyet hellyel-közzel nagy kátyúk szakítottak meg, a leg­több utcában azonban még ez sem volt, ezekben deszkapadlókon kellett járni. Azaz kellett volna, ha nem akadnak kemény telek is. De a ke­mény teleken sok szegény ember úgy gondolkodott, hogy utcán járni nem kell, de tüzelni a szobákban kell és bizony feltüzelték a padlókat. A fiatal doktor pedig járt nyakig sár­ban, hébe-hóba el is esett, de felkelt, megtörölte ruháját és ment a maga orvosi utján tovább. Ez az ut sem volt sima. A városban járványok dü- h öngtek, a szörnyű hólyagos himlő, a I vörheny, — amelynek akkori vadsága ' mai szelídségével össze sem hasonlít­ható, — családokat pusztítottak ki. A mocsarak szunyogai maláriát szúrtak az ember vérébe, a levegő rossz volt, hisz a Göndöcskert ma enybet adó fái helyén szemétdombok s szemétgödrök tették bűzössé a lég­kört. A fiatal orvos neki látott a munkának. A himlőt felismerte, még a hólyagok megjelenése előtt s igy még az akkori rendkívüli nehéz O tikara nevében kifejezett meleg üd­vözletedért fogadd hálás köszöneté­inél Meg lehettek győződve, hogy az a munka, melyet veletek karöltve, első sorban is a ti támogatástokkal kifejteni óhajtok, mindig és kizáró­lag hazánk és vármegyénk érdekeit fogja szem előtt tartani. Kérlek fo­gadd és tolmácsold a vármegye kö­zönségének őszinte tiszteletemet, a tisztikarnak pedig meleg baráti üd­vözletemet. Fáy István.“ A Budapesti Közlöny junius 15-i száma a következőket közli: „A ma­gyar királyi miniszterelnök előter­jesztésére Korossy Györgynek, Békés- vármegye főispánjának állásától saját kérelmére történt felmentése alkal­mából kiváló szolgálatai elismeré­séül a II. osztályú Magyar Érdem­keresztet a csillaggal adományozom. Horthy s. k. vitás Gömbös Gyula s. k.“ Á vármegye tisztviselői kara ma, vasárnap délelőtt vesz búcsút a tá­vozó főispántól. Az uj főispán beik­tatásának terminusa még nincs meg­állapítva, de előreláthatólag csak a hónap végén lesz a beiktató köz­gyűlés. viszonyok mellet is tudott betegeket elkülöníteni, járványokat csökken­teni. Együtt haladt a haladó tudo­mánnyal, felfrissítette tudását az ország másik egyetemén, a kolozs­várin is, ahol mert ambíció lakott benne, letette a tiszti-orvosi vizsgát. Azután ismét hazajött és mint megyei tiszti főorvos tágabb teret kapott tudása érvényesítésére. És ólt is a tudással. Minden kis falu egészség­ügyére is volt gondja, nem félt a legpiszkosabb cigány-tanyára sem elmenni, ha arról volt szó, hogy meg kell akadályozni a kiütéses tífusz elterjedését. Berkes Sándorral együtt megteremti az ország egyik legna­gyobb kórházát és Lukács György jobb keze akkor, amikor felépitik az Altöld első tüdőbeteg szanatóriumát. Amikor még másutt nyoma sincs a szociális érzésnek, akkor ő egészsé­ges gazdasági cselédlakásokat követel és teremt meg. Tudással és akarat­erővel egyedül még sem lehetett volna azokat a nagyszerű eredmé­nyeket elérni, amelyeket elért, ha nem jön segítségére az a kitűnő érzéke, amellyel az emberekkel bánni tudott. Ő megvalósította azt, amit egy nagy német orvos leveleiben olvastunk : „ Az ember azért szerez műveltséget, hogy olyanokkal is tud­jon társalogni, akiket tulajdonképpen nem szeret.“ Azután... 35 év mun­kájában elfáradt és ez is jellemző reá, nem várta meg, hogy a zugó fiatalság türelmetlen lármája az ő íróasztaláig is is elhatoljon, de szé­pen, csendesen félreállt. Ebben a nyugalmában felkeresi őt ma Pázmány Péter egyeteme, az „Alma Mater,“ az igazi tápláló anya és mert most 50 éve, hogy orvossá avatták, elküldi neki arany diplo­máját. Nemcsak elküldi, de a nemes orvosi kar feje, dékánja, legünne­pélyesebb keretek között személyesen adja át neki. Ez a kitüntetés talán kettőnek szól. Szól Zöldynek, a ki­váló orvosnak, a nagy hygiénikus- nak, de szól annak a Békésvárme­gyének, amelynek a nyugalmazott főorvos mindig leghübb szolgája volt és amely 1794-ben, amikor nagy hatalmasságok Pestről kis eldugott városba akarták elhelyezni az egye­temet, felirt Ferencz királyhoz, tilta­kozott ez ellen és tiltakozásában a legszebb hangot ütötte meg, mert az egyetemet „a nemzet szent letétemé­Csak a hónap végén lesz Fáy István installációja. Másodosztályú Magyar Erdemkereszt a nyugalomba vonuld főispánnak,

Next

/
Thumbnails
Contents