Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-06-17 / 47. szám
LXVI. évfolyam 47. szám. Vasárnap Gynla, 1934 jnnins 17 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára lö fillér. Felelős szerkesztő: IlORAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Hr. Zöldy és az egyetem 50 óv előtt egy gyulai ifjút avattak Pázmány Péter ősi egyetemén orvos-doktorrá. A fiatal orvos, most már dr. Zöldy János, még néhány évig az egyetem kötelékében maradt, tovább képezte magát a belgyógyászatban és megszerezte a mütőorvosi oklevelet. Azután hazajött az 50 év előtti Gyulára. A főváros gázlámpái helyett alig néhány utcában petróleum lámpák lángja pislákolt, a többi utcára az esti órákban a hold és a csillagok terítették szelíd fényüket, ha nem volt holdfogyatkozás és ha nem bontották sürü felhők az eget. A fiatal orvos mikor beköszöntött az est és beteghez hívták, ami egy éjszaka többször is megesett, különböző többé-kevesbbé elmés szerkezetű gyertyaiartót, vagy lámpát tett a kampós botja végére és úgy ment a betegekhez. Útja nem volt könnyű. A pesti aszfaltos utak helyett aligha egy-két utcában volt (A »Békés* munkatársától.) Amint már jelentettük, Korossy György, Békésvármegye köztiszteletben álló főispánja állásáról lemondott s bár a vármegye több Ízben is kinyilvánította ragaszkodását iránta, a kormány a lemondást elfogadta s Korossy György utódjául Fáy István dr. országgyűlési képviselőt nevezte ki. Fáy István dr. 1887-ben született a gömörmegyei Zádorházán. Római katbolikus, nős. Atyja földbirtokos és országgyűlési képviselő volt. Fáy István dr.a háború előtt Gömör vármegye szolgálatában állott mint aljegyző, a világháborúban pedig 42 hónapot töltött a fronton. A forradalmak után Göínör és Kishont helyettes alispánja lett s 1926 óta a gömörmegyei feledi kerület országgyűlési képviselőjeFáy Istvánt a vármegye törvény- hatósága kinevezése alkalmával táviratilag üdvözölte. Fáy István az üdvözlő táviratra ugyancsak táviratilag a következő választ küldte Márky Barna alispánnak : , A vármegye közönsége és tisztéglajárda, amelyet hellyel-közzel nagy kátyúk szakítottak meg, a legtöbb utcában azonban még ez sem volt, ezekben deszkapadlókon kellett járni. Azaz kellett volna, ha nem akadnak kemény telek is. De a kemény teleken sok szegény ember úgy gondolkodott, hogy utcán járni nem kell, de tüzelni a szobákban kell és bizony feltüzelték a padlókat. A fiatal doktor pedig járt nyakig sárban, hébe-hóba el is esett, de felkelt, megtörölte ruháját és ment a maga orvosi utján tovább. Ez az ut sem volt sima. A városban járványok dü- h öngtek, a szörnyű hólyagos himlő, a I vörheny, — amelynek akkori vadsága ' mai szelídségével össze sem hasonlítható, — családokat pusztítottak ki. A mocsarak szunyogai maláriát szúrtak az ember vérébe, a levegő rossz volt, hisz a Göndöcskert ma enybet adó fái helyén szemétdombok s szemétgödrök tették bűzössé a légkört. A fiatal orvos neki látott a munkának. A himlőt felismerte, még a hólyagok megjelenése előtt s igy még az akkori rendkívüli nehéz O tikara nevében kifejezett meleg üdvözletedért fogadd hálás köszönetéinél Meg lehettek győződve, hogy az a munka, melyet veletek karöltve, első sorban is a ti támogatástokkal kifejteni óhajtok, mindig és kizárólag hazánk és vármegyénk érdekeit fogja szem előtt tartani. Kérlek fogadd és tolmácsold a vármegye közönségének őszinte tiszteletemet, a tisztikarnak pedig meleg baráti üdvözletemet. Fáy István.“ A Budapesti Közlöny junius 15-i száma a következőket közli: „A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Korossy Györgynek, Békés- vármegye főispánjának állásától saját kérelmére történt felmentése alkalmából kiváló szolgálatai elismeréséül a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adományozom. Horthy s. k. vitás Gömbös Gyula s. k.“ Á vármegye tisztviselői kara ma, vasárnap délelőtt vesz búcsút a távozó főispántól. Az uj főispán beiktatásának terminusa még nincs megállapítva, de előreláthatólag csak a hónap végén lesz a beiktató közgyűlés. viszonyok mellet is tudott betegeket elkülöníteni, járványokat csökkenteni. Együtt haladt a haladó tudománnyal, felfrissítette tudását az ország másik egyetemén, a kolozsvárin is, ahol mert ambíció lakott benne, letette a tiszti-orvosi vizsgát. Azután ismét hazajött és mint megyei tiszti főorvos tágabb teret kapott tudása érvényesítésére. És ólt is a tudással. Minden kis falu egészségügyére is volt gondja, nem félt a legpiszkosabb cigány-tanyára sem elmenni, ha arról volt szó, hogy meg kell akadályozni a kiütéses tífusz elterjedését. Berkes Sándorral együtt megteremti az ország egyik legnagyobb kórházát és Lukács György jobb keze akkor, amikor felépitik az Altöld első tüdőbeteg szanatóriumát. Amikor még másutt nyoma sincs a szociális érzésnek, akkor ő egészséges gazdasági cselédlakásokat követel és teremt meg. Tudással és akaraterővel egyedül még sem lehetett volna azokat a nagyszerű eredményeket elérni, amelyeket elért, ha nem jön segítségére az a kitűnő érzéke, amellyel az emberekkel bánni tudott. Ő megvalósította azt, amit egy nagy német orvos leveleiben olvastunk : „ Az ember azért szerez műveltséget, hogy olyanokkal is tudjon társalogni, akiket tulajdonképpen nem szeret.“ Azután... 35 év munkájában elfáradt és ez is jellemző reá, nem várta meg, hogy a zugó fiatalság türelmetlen lármája az ő íróasztaláig is is elhatoljon, de szépen, csendesen félreállt. Ebben a nyugalmában felkeresi őt ma Pázmány Péter egyeteme, az „Alma Mater,“ az igazi tápláló anya és mert most 50 éve, hogy orvossá avatták, elküldi neki arany diplomáját. Nemcsak elküldi, de a nemes orvosi kar feje, dékánja, legünnepélyesebb keretek között személyesen adja át neki. Ez a kitüntetés talán kettőnek szól. Szól Zöldynek, a kiváló orvosnak, a nagy hygiénikus- nak, de szól annak a Békésvármegyének, amelynek a nyugalmazott főorvos mindig leghübb szolgája volt és amely 1794-ben, amikor nagy hatalmasságok Pestről kis eldugott városba akarták elhelyezni az egyetemet, felirt Ferencz királyhoz, tiltakozott ez ellen és tiltakozásában a legszebb hangot ütötte meg, mert az egyetemet „a nemzet szent letéteméCsak a hónap végén lesz Fáy István installációja. Másodosztályú Magyar Erdemkereszt a nyugalomba vonuld főispánnak,