Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-05-27 / 41. szám

LXVI- évfolyam 41. Bfám

Vasárnap

&ynla, 1934 május 37.

Előfizetési árak : Negyedévre :

Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill.

Hirdetési díj előre fizetendő.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP

Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nea adatnak vissza.

Egyes szám ára 10 fillér.

Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC.

Megjelenik csütörtökön és vasárnap.

Jóváhagyta a szegedi tábla a gyulai törvényszék

ítéletét a Kultúra 10 ezer pengős perében.

(A »Békés« munkatársától.) Lapunkban már több izben is és részletesen foglalkoztunk azzal a perrel, amelyet a Kultúra rt. indított a vállalat volt igazgatósági tagjai ellen azért, mert az általuk jegyzett részvények árát állítólag nem fizették be a vállalat pénztárába, hanem különböző könyvelési manőverekkel abszolút értéktelen könyvköveteléseket befizetésekké változtattak át, olyan követeléseket, amelyek « közvetlen adomány számlán szereplő és 1931. év júniusában politikai szolgálatokért a vállalatnak juttatott 10 ezer pengőig vezethetők vissza.

A polgári perrel kapcsolatosan az egyik helyi lapban feltűnő cikk jelent meg, amely a Kultúra rt. keresetével tendenciózusan foglalkozott. A cikk alapján a perbefogott volt igazgatósági tagok nyilatkozatot is tettek közé, amelyben a cikkre vonatkozólag többek között a következő állott: »A keresetet a lap átlátszó célzattal szen- zációhajszolásból, az érdekelteknek diszkre- ditálási szándékával közölte és fűzte hozzá a maga módja szerint purifikálási kommentárjait.«

A per megindult, a nagy szenzáció azonban elmaradt, mert a gyulai törvényszék március 23-án a Kultúrát 10 ezer pengős keresetével elutasította s megállapította, hogy a volt igazgatók a részvények ellenértékét teljes összegben befizették. Ezt az Ítéletet most a szegedi ítélőtábla folyó hó 25-én tartott tárgyalásán jóváhagyta.

4. Himnusz. Az Erkel Ferenc Dalkör

és a Ref. Énekkar vezetésével énekli a közönség.

5. Elvonulás.

Ezután a Honsz. és a Frontharcos szövetség és a »Gyula Vezér« Bajtársi Egyesület a városházán levő hősi-emléktáblát megkoszorúzza.

Ugyanaznap délután az egyházak a temetőkben lévő hősi síroknál tartják meg kegyeletes ünnepüket és pedig:

Délután: 3 órakor a református temetőben, 3 óra 45 perckor a köztemetőben, 4 órakor a róm. kath. Szentháromság temetőben és Szent József temetőben, 5 órakor az izraelita temetőben.

Kedvezőtlen időjárás esetében az országzászlónál tartandó ünnepély a népkerti pavilion nagytermében lesz.

Szépen haladnak előre a Körösök hajózhatóvá tételének előkészítő munkái.

Hősök emlékünnepe.

Gyula város közönsége világháborúban elesett hőseinek emlékezetét a folyó évben május hó 27-én vasárnap a következőképen ünnepli meg:

Délelőtt 8 óra 15 perckor a József főherceg laktanyán lévő 2. honvéd emléktábla megkoszorúzása a helyőrség tisztikara és a volt gyulai m. kir. 2. honv. gy. ezred bajtársi egyesülete által. 8 óra 30 perckor istentisztelet az izraelita templomban. 8 óra 50 perckor istentisztelet a ref. templomban. 10 órakor szentmise a róm. kath. anyatemplomban. 10 órakor istentisztelet az ág. ev.

templomban. 11 órakor istentisztelet a nagy- románvárosi és kisrománvárosi gör. kel. templomokban.

Délelőtt 11 órakor a m. kir. fegyveres erő alakulatainak, hatóságok képviselőinek, egyesületeknek és küldöttségeknek részvételével ünnepély az Országzászlónál. Az ünnepély műsora a következő:

1. Magyar Hiszekegy. Előadja az Erkel Ferenc Dalkör és a Ref. Énekkar.

2. Ünnepi beszéd. Tartja: Harsányi Pál reí. esperes.

3. Költemény. Előadja: Kovács Dezső.

(A „Békés“ munkatársától.) Benedek Pál királyi mérnök a Körösök hajózhatóvá tételére létesített kirendeltség egyik tagja a napokban Gyulán járt s két napos itt tartózkodása alatt megtekintette a folyók alsó szakaszain megindult műszaki munkát, továbbá helyszíni összehasonlitást végzett a felső és alsó szakaszok között a felső szakaszokon indítandó munkák szempontjából. Információja szerint a hajózhatóvá tétel munkája szépen halad előre s a kormány megértő támogatása és áldozatkészsége folytán a terv tokozatosan meg is valósul. A Körösvölgyi Vizhasznositó Társaságba évi 20 pengő tagsági díjjal Gyula városa is belépett.

T A. K € A

Petőfi Sándor — Gyulán.

Irta: KÓHN DÁVID.

Ő a magyar nemzet legnagyobb költője.

A kiskőrösi szerény hajlék lakói nevezték őt gyermeküknek, rövid életének nagy részét szegénység és hányattatás között élte le; születési előkelőség, rang, vagyon és hosszú, munkás élet mind hiányzott nála, hogy hirt, dicsőséget, vagy hódolatot szerezzen és hagyjon maga után örökül, csak lelkének és szivének nagysága, lángelméje szerezték meg neki a halhatatlanságot. És emlékezete maradandó hatású, közvetlenebb és mindenkor érezhető, dicsőségének fénye kevésbbé halványuló, neve jobban a nemzet szivébe van irva, mint királyok, államférfiak és hadvezéreké, akiknek tetteit csak a bíráló történelem följegyzéseiből ismerjük, mert müveiből szivének érzéseit, elméjének nagy gondolatait, vágyait, örömét, csalódását és egész lényének melegségét, lüktető elevenségét ma is igazán és közvetlenül érezzük.

Költő volt, eszmekörénél, tárgyánál és gondolatvilágánál fogva sajátos magyar költő, de örökbecsű dalai közkincsekké váltak és a világ legnagyobb lantosainak sorába emelték őt, hogy a magyar érzelem és észjárásnak e költői megtestesülése,

népszerűség, tisztelet és dicsőség részese legyen minden müveit nemzet előtt.

Szerelemről és szabadságról dalolt. A szerelemről, melynek tiszta érzelme végtelenül becses dalaiban az igaz szenvedély közvetlenségével szól és hat mindenkor, amig érző szív lesz a világon. A szabadságról, a magyar nemzet szabadságáról, amelynek védelmére riadó szívvel hívja fel és lelkesíti a nemzetet, amelyet magasztalva az élet-halál harcot vívó magyarság Tyrtaeuszává lesz és amely őt magát is elragadja oda, hol harci dicsőség és halál teremnek, hogy áldozatul kívánja magának azt, kinek hatalmas lelke legszentebbként a hazát és szabadságot tiszteié.

„Egy gondolat bánt engemet: ágyban párnák közt halni meg“ amiről irt és álmodozott, a dicső halált, a segesvári csatatéren találta meg és az édes haza földjét nem áztatta drágább vér, mint az övé.

Petőfi rövidre szabott élte folyamán, mint színész, mint poéta, mint katona bebarangolta az egész országot. Békésvármegyében is több Ízben járt; legtöbb időt töltött Mezőberényben Orlai Petries Soma rokona és benső barátjánál, a jeles festőnél, aki őt le is festette, akinek hajlékát — ma Mezőberény község házát — halála ötvenedik évfordulójakor a Békésvármegyei Közművelődési Egyesület, Somló Sándor jeles poétánk költötte következő feliratú díszes emléktáblával jelölte meg :

Petőfi! innen ragadott a végzet Harcok terén keresni dicsőséget.

Innen távozva ért utói halálod S leltél halálban halhatatlanságot t Életrajzírói szerint Petőfi három ízben járt és időzött mindenkor huzamosabb ideig Mezőberényben. Először 1842-ben, amikor Orlai és Bonyhai Benjámin feljegyzései szerint velük együtt eljött Gyulára is, az itteni Ó vár megnézésére, mely mint az alföldnek egyedüli épségben maradt várromja mély benyomást keltett Petőfiben. Gyulai tartózkodása — mint ezt nekem Bonyhay a hetvenes évek végén élőszóval is elmondotta — akkor csak egy napra terjedt és csupán a várrom megtekintésére szorítkozott.

Petőfi 1849-ben junius elején érkezett utoljára Mezőberénybe, mégpedig feleségével Szendrei Júliával, — aki mellesleg irva mint 9—10 éves lány Bonyhay nagyanyjánál, özv, Benka Ádámnénál volt nevelőben, akinek Mezőberényben messze vidéken hires leánynevelő intézete volt — és alig félesztendős Zoltán fiával. Most is Orlainál, illetőleg annak szüleinél laktak hosszú heteken át.

A Mezőberényben való hosszas tartózkodás alatt Petőfi több Ízben eljött Gyulára és pedig mindig Bonyhayval, akit a Wenckheim Béla báró főispán elnöklete alatt 1849-iki junius 11-én tartott megyei védbizottmányi gyűlésen megyei számvevőnek választottak, még pedig anélkül a kötelezettség