Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-05-17 / 38. szám
ILXVI évfolyam 38, s%ám Csütörtök fjiynlss, 1934 májas 17 Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIK ál, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LÁP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. 1934 május 14 Húszezer pengőt kapott a város a minisztériumtól forgalmiadó-részesedés címén a háború utáni esztendők magyar történelmének egyik legjelentősebb dátuma. Ezen a napon írták alá Rómában azt az egyezményt, amely Magyarország, Olaszország és Ausztria között a kereskedelmi kapcsolatok kimélyitésére létrejött. Ez a dátum magyar szempontból nemcsak a rezsim és nemcsak Gömbös Gyula egyéni sikereit jelenti, hanem azt is, hogy a sok esztendei kereskedelmi és politikai izoláltság után végre az egészséges kollaborál s szelleme érkezettel. A magyar búza sorsa biztosítva van s ezzel a magyar kenyér is a magyar szájak számára. Megindult a cirkuláció, a magyar búzáért olasz és osztrák iparcikkek jönnek az Országba, olyan áruk amelyeknek csak melegházi termelése van Magyarországon. Ennek az egyezménynek a létrejötte, amint azt a legutóbbi megyegyülésen a kormányzattal szemben mind békülékenyebb szellemet tanusitó független kisgazdapárt egyik nobilis hangú alakja is megállapította, azt az örvendetes tényt tanúsítja, hogy a kormányzat kereskedelmi, illetve vám politikáját teljesen a búza sorsára bazirozta, illetve minden más szempontot az agrárius szempontoknak rendelt alá. Ez az elv, ez a kereskedelempolitikai felfogás az egyetlenül egészséges iránya a magyar gazdasági életnek. A magyar élet fundámentuma a föld, a magyar sors formálója a Krisztus-pecsétes buzaszem, napnál világosabb tehát, hogy a búzával, annak sorsával, annak politikájával szemben minden egyéb csak másodrendű jelentőségű. Az iparnak az agrártermelés mellett nem mellérendelt, hanem alárendelt szerepe kell, hogy legyen s érdekeinek a búza fundamentális jelentőségű érdekei mellett háttérbe kell szorulnia. Elfogultság volna azonban azt állítani, hogy az eddigi iparpártolás a különféle kormányok spontán politikája volt. Nem, az egészségtelen és elzárkózó keleteurópai vámpolitika hozta magával, hogy tipikusan agrár államok ipari termelésre, par excellence ipari államok pedig agrár termelésre rendezkedtek be. A hegytetőkön létrehívott vegetációk szomorú szimbólumai voltak annak a zűrzavaros, trombótikus állapotnak, amelyet a politikai bizonytalanság és a jogos, vagy alaptalan ellenszenv hivott életre. Hála Istennek, a írom- bázis szünőben van, Magyarország, Ausztria és Olaszország között végre megindult a regeneráló vérkeringés, úgy hogy május 1.4- ében még a legmegrögzöttebb ellenzékiségnek is hozsánnás napot kell látnia. (A „Békés“ munkatársától.) Az adó- befizetések rendkívüli csökkenése miatt tudva levőleg a város igen nehéz anyagi helyzetbe jutott, ugyannyira, hogy tisztviselőit és nyugdíjasait sem tudta csak hosszas késéssel és csak részletekben fizetni. Varga Gyula dr. polgármester ezért felkérte Rorossy György főispánt és Pong- rács Jenő gróf országgyűlési képviselőt, hogy illetékes helyen járjanak közbe és a forgalmiadó részesedésből utaltassanak ki a város részére egy olyan összeget, amellyel (A „Békés“ munkatársától.) A város képviselőtestülete folyó hó 14-én délelőtt közgyűlést tartott. A csekély érdeklődéssel kisért közgyűlésen Varga Gyula dr. polgár- mester napirend előtt kegyeletes szavakban Szeged város polgármesterét, Somogyi Szilvesztert parentálta el. Indítványára a képviselőtestület határozatot hozott, hogy Szeged városához ez alkalomból részvét táviratot intéz. Ugyancsak napirend előtt szólalt fel Csomós János is, aki az ártézi kút miatt nagyforgalmuvá lett KiiIcs-u\.q.2l járdával való ellátását kérte, mivel a jelenlegi egy szál palló elégtelen a forgalom zavartalan lebonyolítására. Varga Gyula dr. a felszólalásra azonnal válaszolt, megállapítván, hogy járdára a Kulcs-utcának valóban szüksége van s a jövőben még inkább lesz, mivel a vezetőség úgy tervezi, hogy a Bárdoson át, a Kulcs-utcánál gyalogjárót épittet. A járdaépítéshez azonban a szabályrendelet értelmében felerészben a háztulajdonosoknak is hozzá kell járulni, ami, tekintettel a ház- tulajdonosok súlyos anyagi helyzetére, nehézzé teszi a kérdés közeli és kedvező megoldását. A város mindenesetre szem előtt tartja a kérelmet. A következő napirend előtti felszólaló Barát István volt, aki az iránt intézett kérdést a polgármesterhez, hogy van-e tudomása arról, hogy az exportra dolgozó gyulai husiparosok egy része Gyulaváriban akar letelepedni ? A polgármester kijelentette, hogy tud a mozgalomról, intézkedést azon- bau ez irányban nem tehet, mivel az ipart az arra jogosult szabadon, illetve ott gyakorolhatja, ahol akarja. Azon nézetének adott különben kifejezést, hogy az akció aligha fog sikerülni. Az útburkolási szabályrendelet ügyét alaki kívánalmak miatt levették a napirendről s igy élénkebb vita csak a tárgysorozat 6-ik pontjánál, a megszüntetendő állások kérrendkivül szorult helyzetéből ki tud jutni. Varga Gyula polgármester maga is fentjárt ez ügyben a belügy-, illetve a pénzügyminisztériumban s hosszas közbejárás után végre ki is utalt a miniszter 20 ezer pengőt. A város ugyan 50 ezer pengőt kért, megfelelő fedezet hiányában ez az összeg azonban nem volt folyósítható. Az utalványrendelet már leérkezett, a pénz is rövidesen megérkezik a postatakarékpénztár utján, s igy a tisztviselők nehány napon belül megkaphatják hátralékos illetményeiket. désénél támadt. A megszüntetendő állások között szerepelt ugyanis a városgazdái állás is, K. Schriffert József, Mets József és Ssabó Ferenc a megszüntetés ellen foglaltak erélyesen állást. Végül is úgy határozott a képviselőtestület, hogy felir a felsőbb hatósághoz s kéri, hogy a gazdai állást hagyják meg, mert az állás megszüntetése nem a város anyagi előnyeit, hanem épp annak az ellenkezőjét szolgálná. Igen nagy vita fejlődött ki a husipa- rosoknak a vágóhídi és fogyasztási dij leszállítására vonatkozó kérelme körül. A husiparosok azt kérik, hogy a város a jelenlegi vágóhídi dijat szállítsa le a felére, továbbá a fogyasztási adót is redukálja 20 százalékkal. A referens előadása szerint a kérelem teljesítése 16.000 pengő hiányt idézne elő a költségvetésben, úgy hogy az állandó választmány a kérelem elutasítását javasolja. Schneider Mátyás, Schriffert Ferenc dr., Bárát István, Resst Zoltán dr. és Csomós János a kérelem elutasítása ellen foglaltak állást s csatlakoztak Barát István indítványához, amely egy bizottság kiküldését kérte a kérdés megvizsgálására. Ssentes Károly főjegyző véleménye szerint felesleges a bizottság kiküldése, mert a tényéknél egyebet a bizottság sem állapíthat meg. Egy bizottságot már alakítottak ennek a kérdésnek a megvizsgálására, azonban az sem végzett semmi pozitívumot. A városnak birtokában vannak a vonatkozó statisztikai adatok s annak alapján megállapítható, hogy sem Szegeden, sem Debrecenben, de még egy rossz kis faluban sincsenek olyan alacsony vágási dijak, mint amilyeneket a gyulai hentesek kívánnak. Ha a husiparosoknak komoly szándékuk van kimenni Gyulaváriba, azt a kért dij-csökken- téssel úgy sem lehet megakadályozni. De ha a város leszállítaná is a dijakat, az úgysem jelentene nagyobb segítséget, mert a leszállítás kilogrammonként mindössze egy-két fiiNem adják el a városi földeket. — „Nem kótyavetyéljük el a polgárság utolsó holmiját is.“ Élénk viták a képviselőtestület közgyűlésén.
