Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-05-17 / 38. szám
Békés 1934 május 17 lérrel tenné olcsóbbá a húst. A kérelem teljesítése végeredményben a polgárság újabb megterhelését jelentené, mert a leszállítás következtében a költségvetésben jelentkező 16.000 pengő hiányt a pótadó újabb emelésével lehetne csak eliminálni. Varga Gyula dr. felszólalása után végül is úgy határozott a közgyűlés, hogy a kérdés megvizsgálására, — a város jóindulatát dokumentálandó, — egy bizottságott küld ki s annak tagjaiul Készt Zoltán dr.-t, Schneider Mátyást, Baráth Istvánt, Metz Józsefet és Góg Andrást jelölte ki. A házigazdálkodást ellenőrző bizottság jelentését minden hozzászólás nélkül vette tudomásul a közgyűlés A következőkben a póttárgysorozat első pontját, azt az indítványt vették tárgyalás alá, amelyben Schriffert Ferenc dr. a város tulajdonát képező szántóföldek eladását hozta javaslatba. Szentes Károly főjegyző, mint referens ismertette az állandó választmány javaslatát, amely szerint a közgyűlés térjen napirendre az indítvány fölött. Ugyanis ha az értékesíthető 550 kisholdat sikerülne is rendes áron eladni, a felosztás utján sokkal több invesztált érték semmisülne meg, mint ameny- nyit a földért kapna a város. A mai rendkívül kedvezőtlen értékesítési viszonyok mellett ugyanis maximális számítás szerint sem lehetne többet kapni az ingatlanért. 250 ezer pengőnél, ami pedig a másfélmilliós adóssággal szemben elenyészően csekély összeg. Az indítványt Schriffert Ferenc dr. élőszóban is megindokolta. Ismertette, hogy mi késztette indítványa megtételére. Azt elismeri, mondta, hogy a gazdaság vezetése kifogástalan s igy indítványa nem is a vezetés ellen irányul, hanem maga ellen a gazdálkodás ellen, mint olyan közüzem ellen, amely csak ráfizetést jelent a városnak. Az útburkolási hozzájárulások összege nem fog befolyni a kontemplált mértékben, a város bevételei tehát csökkenni fognak. Ennek következtében a város még a jelenleginél is kedvezőtlenebb anyagi helyzetbe fog kerülni. Indítványa azt célozza, hogy ebből a kellemetlen kátyúból A Magyar Országos Orvosszövetség békésvármegyei fiókja ez idén is megrendezte a gyulai állami kórházban nagysikerű és a közegészségügy fejlődésére nézve nagyjelentőségű továbbképző előadásait. A továbbképző előadások dr. Hajnal József megnyitó beszédével május 12-én kezdődtek. A Békésvármegyei Fiókszövetség elnöke magvas beszédében az orvosi továbbképzés jelentőségét emelte ki, majd rátért arra az örvendetes tényre, hogy dr. Tanffer Emil egészségügyi főtanácsos immár tiz éve áll a gyulai állami kórház élén, mely bölcs vezetése alatt nem csak a szenvedő betegek mentsvára, hanem az orvosok továbbképzőjének hajléka is lett. Ezután Karoliny Lajos dr. egyetemi m. tanár, kórboncnok főorvos tartott előadást a gyakorló orvos laboratóriumáról. Ez a tárgy, mely minden orvost érdekel, a kitűnő előadó személyében méltó interpretálóra talált. Bemenár Elek dr. előadása a vakbélgyulladásról, az orvosi gyakorlat e fontos kérdésében, a tudomány újabb eredményei alapján adott hasznos útbaigazításokat a hallgatóság részére. Szathmáry Sebestyén dr. egyetemi m. tanár, bőrgyógyász-főorvos előadása a gombás bőrbetegségekről, ezekről a gyakori, de a város kiutat találjon. Nagyon sajnálja, hogy az útburkolási szabályrendelet ügyét levették a tárgysorozatról s ebben némi tendenciát is lát, mert ez a kérdés, az üggyel illetve ezzel a kérdéssel indítványa igen szoros kapcsolatban áll. Varga Gyula dr. polgármester azonnal válaszolt az útburkolási szabály- rendeletre vonatkozólag s kijelentette, hogy az ügy körül semmi misztifikáció nincsen, alakisági szempontból kellett levenni az ügyet a napirendről. Ami pedig a város nehéz helyzetét illeti s azt a körülményt, hogy a tisztviselők sem kapják rendesen a fizetésüket, annak magyarázata az, hogy a városnak több mint 420 ezer pengő kintlevősége van. Megtehetné a vezetőség, hogy a törvény rigorózus alkalmazásával a kintlevőségeit árverés utján behajtsa, ez azonban nem áll szándékában és nem felelne meg annak a szellemnek, amelyben a város lakosságának ügyeit intézni kívánják. A tisztviselők munkakészségét illetményeik késedelmes folyósítása nem érinti, igy is olyan, sőt talán még fokozottabb kedvvel látják el teendőiket, mint eddig. A vezetőség a polgárság érdekeit állandóan szem előtt tartja s nem gondol rá, hogy az adóhátralékosok utolsó eladható holmiját is elkótyavetyélje. (Lelkes éljenzés.) Csete József, bár elvileg szintén ellen ségé a házi gazdálkodásnak, mégis az indítvány elvetését javasolja, mert a mai agrárválság idején sem vevőt nem lehetne kapni, sem olyan árat. amelyért az eladást érdemes lenne keresztülvinni. Két rossz között kell választani s ha már szabad a választás, akkor az észszerüség azt diktálja, hogy a kevésbé rosszat válasszák. Készt Zoltán dr., K. Schriffert József és Góg András szintén az eladás ellen foglaltak állást, végül is úgy határozott a képviselő- testület, hogy a szántókat nem adja el, illetve az indítvány felett napirendre tér. A tárgysorozat következő kisebb jelentőségű pontjait már gyors tempóban intézték el, úgy hogy a közgyűlés háromnegyed egy órakor véget ért. nem könnyen kórismézhető megbetegedésekről szólt. A kitűnő előadó, ki maga is egyik eredményes kutatója ennek a tudományágnak, előadásával nagy érdeklődést keltett. Szórády István dr. ideg- és elme- gyógyász-főorvos, az elmebetegek zárt intézeti elhelyezéséről beszélt. Előadása az orvosokat és jogászokat egyaránt érdeklő tárgykört dolgozott fel és osztatlan figyelmet keltett. Páll Gábor dr. nőgyógyász-főorvos, a szülések kapcsán előforduló lágyrész sérülésekről tartott kitűnő beszámolót és adott azok kezeléséről hasznos útbaigazításokat. Issekutz Béla dr. szegedi ny. r. tanár : A collapsus gyógyítása címen tartott előadásával nagy hálára kötelezte a hallgatóságot. A kitűnő előadás nagy gyakorlati jelentőségét emeli, hogy az állatkísérleteknek összefüggését a gyakorlati orvostudománnyal tárgyalta. Zöldy János dr. egészségügyi főtanácsos, ny. vm. tisztifőorvos előadását nemcsak a kitűnő előadónak járó érdeklődéssel, hanem nagy szeretettel és tisztelettel figyelte a hallgatóság. Dr. Zöldy visszaemlékezésé- sében Kaczvinszky kiváló egyéniségének méltó rajzát adta, amellett a nagyhírű gyulai kórház történeti fejlődését ismertette és ha a hallgatóság megilletődéssel hallgatta Kaczvinszky munkás, küzdelmekben és eredményekben gazdag életének vázolását, lelkesitóleg hatott az a tudat, hogy a kórház, jeles vezetői és orvosai önfeláldozó munkájának eredményeként kicsiny kezdetből az ország egyik legnagyobb gyógyító tényezője lett. Ezután dr. Bakay Lajos egyetemi ny. r. tanár Kaczvinszky előadása következett: » A tetanusz elterjedése Magyar országon c címmel. A tetanusz vagy merevgörcs egyike a legszörnyűbb megbetegedéseknek, mely áldozatait légióként a földmives lakosság köréből szedi. Ez még csak emeli a kérdés nagy fontosságát, mely világszerte egyik legalaposabb ismerőjének előadásából minden részletre kiterjedően feltárult a hallgatóság előtt. Dr. Gáli Géza a gyulai tüdőbetegszanatórium igazgatófőorvosának előadása előtt dr. Hajnal József meghatottan emlékezett meg arról a tényről, hogy dr. Gáli immár 20 éve áll a szanatórium élén és küzd a magyarságot megtizedelő népbetegség ellen. Dr. Gáli munkássága nem csak a gyakorlat terén ért el nagy eredményeket, hanem tudományos munkássága is nagy jelentőségű és az orvosi továbbképzés terén is a legelső helyek egyikét foglalja el. Dr. Gáli előadásában az orvosi gyakorlatban igen gyakran előforduló, hörghurutos és tüdőtágulással járó megbetegedések kórisméjét és gyógykezelését tárgyalta. Nagy egyéni tapasztalatokon alapuló előadását osztatlan érdeklődéssel fogadta a hallgatóság. Dr. Csépay Károly egyetemi m. tanár az OTI egyik vezető főorvosa a Basedow- kór gyógykezeléséről tartott saját kutatásai alapján beszámolót. A kitűnő előadó fejtegetéseit nagy figyelemmel követték. A kiváló előadások sorát méltóan fejezte be Búzás József egyetemi ny. r. tanár pompás előadása a fiatal csecsemő anyagcserezavarairól. Ebből a népegészségügyre nézve eminensen praktikus jelentőségű fejtegetésből a feszülten figyelő hallgatóság nagy hasznot merített. Az előadások sorát a Gyulai Állami Kórház és a József szanatórium gyakorlati jelentőségű bemutatásai tarkították, amelyek során dr. Purjesz Béla, dr. Sebők Loránd és dr. Barát István mutattak be a gyakorlat szempontjából fontos eseteket és vizsgálati módszereket. Május 12-én este a Komló éttermében társasvacsora volt, melyen a nagyszámú hallgatóságon kívül, társadalmunk előkelőségei közül is többen megjelentek. Az .előkelő vendégek közt jelen voltak Almásy Denise grófnő, Pongrácz Jenő gróf, városunk képviselője és neje, Korossy György főispán és neje, dr. Márky Barna alispán és neje, dr. Varga Gyula polgármester és még sokan társadalmunk notabilitásai közül. Az első beszédet Korossy György főispán mondta, kiemelve az orvosi rend szerepét az ország előhaladásában, majd az ország nagy felépítőjét, Horthy Miklós kormányzó, őfőméltóságát köszöntötte fel. A nagy lelkesedéssel fogadott szónoklat után Szerényi-Miátovics Iván dr. békésszentand- rási közs. orvos, az orvosi rend törekvéseit átértő, lelkes támogatóit, a vármegye vezetőit, Korossy főispánt és Márky alispánt éltette. Blanár László dr. városi tiszti orvos szellemes beszédében a vendég előadóknak mondott a hallgatóság nevében köszönetét. Meskó Zoltán dr. tábornok orvos a szegedi orvosszövetség elnöke és dr. Szent- királyi Zsigmond egyetemi m. tanár a hódOrvosi továbbképző előadások Gyulán.
