Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-04-26 / 32. szám
2 Békés 1934 április 26 zik, körülbelül 4 ezer pengőjébe kerül a városnak. A Bárdos szabályozásánál és a planirozási munkáknál összesen mintegy harmadfélszáz ember jut keresethez, úgy hogy szombatonkint 3 ezer pengő körüli összeget fizetnek ki az inségmunkásoknak. A nagyszabású munkálatok hatását a kereskedők és iparosok is előnyösen érzik, mert hiszen a heti háromezer pengő, azt lehet mondani, teljes egészében a kereskedők, termelők és iparosok kezeihez jut. A vállalatba adott két körgáti zsilip munkálatai is folynak már, az egyiknél a betonozási munkát is megkezdték. Mindezekből látható, hogy a város vezetősége a keresetnélküli munkásság érdekében mindent elkövet, hogy válságos helyzetében segítségére legyen. Minden szociális igyekezete mellett is azon van azonban, hogy az inségmunkák ne csak a munkásság, hanem az adófizető polgárság érdekeit is szolgálják. És valóban, ha végignézzük az idei inségakció listáját, azt kell megállapítanunk, hogy a közmunkák mind igen hasznosak s úgy városesztétikai, mint egészség- ügyi szempontból igen szükségesek voltak^ Barabás György Sz. Pálról nevezett monostorpályi c. prépost. A békési plébánián szerény keretek közt készültek megülni a gyulai kerület esperesének, Barabás Györgynek, városunk szolöt - tének 60-ik születése napját és nevenapját. Váratlanul érkezett meg a nagyváradi 1. sz. egyházmegye magyarországi részének apostoli kormányzója, Dr. Lindenberger János s magával hozta a kinevezési pergament okmányt, melyben a békési esperes-plébánost c. préposttá nevezte ki és elsőnek gratulált az uj főpapnak, akit plébániáján hivei szeretnek, esperesi kerületében paptársai tisztelnek, s aki megyénkben és egyházmegyénkben köztiszteletben áll. A magunk részéről is szívből örvendünk a magas egyházi kitüntetésen és kívánjuk, viselje ad multos annos. Bunyitay, »A váradi püspökség története* c. műből ismertetjük a következő adatokat: Biharmegye északi részén, mely a középkorban »nyíri kerület* nevet viselt az Árpád-házi királyok korában a tatárdulás előtt 1241-ben létesült, egy monostor, melyben a prémontrei szerzetespapok telepedtek meg. A monostor túlélte a tatárdulást, mert a XIII. század végén és az 1332—37-iki pápai tizedszedés alkalmával még említették. 1552-ben már a múlté volt. Védőszentjéül rendesen Szt. Pált jelölik, bár egykorú adattal nem igazolható. A legrégibb okmányok Nyrpaul, Nyrpali-nek nevezik. Monostoráról pedig később Monostoros-pályinak nevezték. A monostor évszázadokkal ezelőtt elenyészett. Monpstorpályi és Hosszupályi közt legutóbbi időkig láthatók valamely téglaépület maradványai s a hagyomány e helyet »barátok« egykori lakóhelyének tartja ma is. A GYULAI TEJSZÖVETKEZET TEJ ÉS TEJTERMÉK ÁRAI Teljes tej 35/io °/o-os zsírtartalmú 1 liter — 14 fill. Pasztőrözött tej 36/io °/o-os „ záMhen „ n —•20 n Lefölözött tej (sovány tej) » » —•02 „ író............................................. • n n — 02 » Tejszin 80%-os zsírtartalmú . • n n 1-40 n Tejfel 32%-os „ » n 1-20 n Pasztőrözött teavaj, I. rendű . 1 kg. 2-60 N Főzővaj II. rendű . . * » 1'80 n Ementáli sajt .... • » 220 n Trappista sajt .... • » Ti P60 n Tehén tűrő, sovány * rt —20 » Teavaj árából viszontelárusitóknak nagy árengedmény. 21 24—* Likvidálják a Földmivelők Gőzmalmát. (A „Békés“ munkatársától) A Földmivelők Gőzmalma R.-T. vasárnap délután a Göndöcs-népkerti pavillonban közgyűlést tartott. A közgyűlés iránt a részvényesek részéről igen élénk érdeklődés nyilvánult meg. A rendes évi közgyűlés szokásos tárgysorozati pontjai között ugyanis volt egy igazgatósági javaslat is, amely a válalat likvidálására vonatkozott. Az igazgatóság javaslatát a közgyűlés elfogadta s igy a malmot likvidálni fogják. A likvidálás formája tekintetében még nem alakult ki semmiféle helyzet, sőt a vezetőség egy része abban bízik, hogy a szinte árszabályozó szerepet betöltő malmot a részvényesek nem hagyják veszendőbe menni s hajlandók lesznek további áldozatokra is a vállalat érdekében. Megfelelő számú jelentkező esetén megismétlik a háztartási tanfolyamot. (A „Békés“ munkatársától.) Nemrégiben hosszabb cikkben számoltunk be arról a szinte nemzetgazdasági jelentőségű tanfolyam ról, amely az állami elemi iskolában nyílt meg szaktanárok vezetésével a földmivelés- ügyi kormány kezdeményezésére. A tanfo lyamnak sok ambiciózus tagja van és még több is lenne, ha a miniszteri rendelet nem állapított volna meg bizonyos maximális létszámot. A tanfolyam iránt mutatkozó nagy érdeklődés arra készteti a tanfolyam vezetőit, hogy a földmivelésügyi kormánytól egy másik kurzus megtartására kérjenek engedélyt. A vezetőség kéri, hogy akik a tanfolyamon részt akarnak venni, folyó hó 27-ig jelentkezzenek az állami elemi iskolában reggel 8-tól délután 5-ig. A kurzus megtartásához legkevesebb 18 hallgató jelentkezése szükséges. Értesülésünk szerint az uj tanfolyam iránt az asszonyok körében is nagy az érdeklődés, ami az ott szerezhető, igen hasznos ismereteket tekintve egészen természetes is. A részvételi dij 10 pengő. A tanfolyamon főzésen kivül szabást, varrást, továbbá gazdasági vonatkozású elméleti tárgyakat is tanítanak. Tíz százalékkal csökkenti a csecsemőgondozás a gyermekek halandóságát. A Stefánia Szövetség gyulai fiókjának áldásos tevékenysége. (A »Békés« munkatársától.) Tekintettel arra, hogy a csecsemővédelem a nemzet jövője szempontjából igen nagy jelentőséggel bir s igy a társadalom érdeklődésének fel- ! keltése, illetve fokozása a hirlapirásnak elsőrendű kötelessége, Széli Imre dr. vezető orvosnak a Stefánia idei közgyűlésén felolvasott jelentését kivonatosan, mint a szövetség munkájának hű tükrét az alábbiakban ismertetjük : Immár 12-ik éve, hogy a 49. sz. anya- és csecsemővédő intézet védelmi munkáját teljesiti. Ez az intézmény egybeforr a város lakosságával s az a lelki kapcsolat, mely az intézet látogatottságában nyer megtestesülést, ma már megingathatlan erőssége az anya- és csecsemővédelemnek. S ha végig gondoljuk ezen munkának minden mozzanatát, önként kell kérdeznünk azt: lehetséges volt-e a múltban anyavédelem, csecsemő és gyermek gondozás ezen irányítás néikül ? S ha kérdezzük, mi tette szükségessé ezt, nem azt a választ kell adni, hogy az idő, a haladás, a gyermekhalandóság nagy száma, hanem azt a választ: az anyai szeretet. — Mert bár ez a nagyon gondteljes, mostoha időszak sok mindent elvett, elpusztitott, az anyai szeretethez romboló kezével nem tudott hozzá férkőzni. Ez az érzés hatja át az intézet látogatóit, és éppen ebben rejlik az intézmény erőssége. Az intézet beléletében, organizációjában változás nem történt, s az elmúlt évben is három irányban terjedt ki a védőintézet tevékenysége: az orvosi tanácsadásra, a védőnői munkára és a szociális tevékenységre. Az elmúlt év folyamán tanácsadás céljából bemutattatott 1762 csecsemő, ezenkívül 760 gyermek, összesen 2522. Hogy a hivatásuk magaslatán álló védőnők mily hatalmas munkát végeztek az elmúlt év folyamán is, bizonyítják az alábbi 1 számadatok. 1933. évben a védőintézet gondozása alatt volt 370 csecsemő és 680 gyermek. 1933. évben élveszületés volt 666, egy éven aluli halálozás .volt 118. Százalékban kifejez e 17-7%, gondozás alatt állott 370 csecsemő, ebből meghalt 26, tehát 7%. A védőnők meglátogattak 2313 csecsemőt, 2734 gyermeket, mely a fővédőnői 203 ellenőrző látogatással együtt 6425 gyermeklátogatást jelent 4917 családnál. A védőnői látogatások vonatkozásában megnyugvással regisztrálandó, hogy az elmúlt évben megtörtént a tanyáknak rendszeres és rég tervbe vett ellenőrzése, mely a három nyári hónapban hetenként egyszer végeztetett s az ily módon teljesített védelem 11 2 gyermeket látogatott 85 családnál. Ez a munka folytatódik s a jövő hónapban ismét kezdetét veszi. A szociális tevékenység legfontosabb része a tejkonyha működése volt. Bár szerény keretek között, de felbecsülhetetlen egészségügyi haszonnal teljesiti hivatását. Az év folyamán 168 csecsemő lett ellátva tápszerrel s a kiszolgáltatott adagok száma 19212, mig a feldolgozott táp mennyisége 2541 It. volt. A tápszerek, élettani hatásukat tekintve, különfélék voltak. Alkalmazásuk a csecsemő állapotának megfelelően alakult. A szociális segítés adatai mellett hálás köszönettel kell megemlékezni a helybeli polgári leányiskola kebelében működő »Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület« ténykedéséről, amikor is Kiss Sándorné úrnő és Ajtai Lili
