Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-04-01 / 25. szám
fjXV- évfolyam 35. »«ára. Szombat $}yula, 1933 április 1. Előfizetési árak : Negyedévre : Seíyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Oobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DÖBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Foltos, öreg A kereskedelmi minisztérium vizsgálatát kéri a város a távvezeték ügyében. gúnyájában a templom előtti, virágágyakat szegélyező betonpárkányra telepedett, botját maga mellé tette balfelől, jobb kéz felől a kendőbe kötött kis motyót, aztán tempósan köriiljártatta a szemét. Az ég kék volt, a nap ragyogott, autók és emberek jöttek- mentek. Megszemlélte a falak közt nyüzsgő és álló világot, megmustrálta a bérkocsisok lovait, a házakat, megszánta a betonme^ők- ben árválkodó íácskákat, aztán ölébe vette a kis csomagot és a kendő kötéseit bontogatni kezdte Kenyér volt a kendőben, fehér, a cipósából. Elővette a bicskát, a kalapját leemelte és enni kezdett. Fedetlen fejére puhán és langyosan hullott a napfény s haja ezüstjén ragyogás támadt. Ebédelt, kenyeret evett kenyérrel. Az arca maga volt a megnyugvás, a szelíd béke, az egyszerű, de mély bölcsesség, s ahogy vágott a kenyérből, s ahogy szájához vitte a falatokat, mozdulatai tele voltak áhitatta]. A magyar parasztnak szinte azzal a szertartásos áhítatával, amely évszázadok óta elfogja a lelkét, valahányszor a rendelkező Isten hatalmát és jóságát, s a föld mithoszát megtestesítő kenyeret a kezébe veszi. A meddőn vajúdó európai politika szánalmas és szégyenletes tényeinek keserű regisztrálása, az egyre sokasodó fájdalmaknak, nemzetünk s az emberiség nyomorult bajainak vigasztalan seregszemléi után olyan mélyreszálló öröm erről, végre olyasvalamiről írni, ami maga a megnyugvás és bizakodás. A sikongató S. 0. S. kiáltások, a vádoló és kétségbeesett kérdőjeles mondatok sorában ez a falatozó parasztról szóló számotadás olyan, mint egy napfényből, reményből, derűből és bölcsességből megszőtt kijelentés. Vagy talán jelenés, amelyben üzenet és biztatás van számunkra a jövendőről, arról, hogy á magyar föld örök fundus, hogy a magyar föld fiainak lelkében istenes áhitat él a barázda, a mag és a megszegett kenyér iránt. Hogy a magyar lélek bölcs és szá- moívető s viz és kenyér ebédjétől nem lázad Istene ellen, mert érzi, hogy lemondásában már benne van a jobb és kárpótoló jövendő Ígérete. Fekete hir- és vészmadaraktól lehetnek múló ijedéseink, érkezhetnek ránk kétségek és elfeledkezések, de azt a kőfundust, amelyen a magyar történelem épült, meg nem semmisítheti semmi sem. Lenyűgöző és szinte misztikus volt az az ezüsthaju öreg, magyar paraszt a templom előtt, a napban, ahogy ott ült és evett, bölcsen és nyugalommal, messzenézőn. Olyan volt, mint aki nagy és titkos dolgokat tud, mint akinek jelei támadtak a sors felől s aki, lelkében bizonysággal, közönyösen veszi a lázárságot. Inkarnációja volt a Muhik, Mohácsok és Világosok próbáin és tanúságain átesett és megedzett magyáf lelkiségnek. Ameíy tartja magát s amelyét vörös ciklonok el nem sodorhatnak. (A „Békés“ munkatársától.) A távvezeték kérdése a legutóbbi viharok óta, amikor is a vezeték súlyos rongálódást szenvedett, ólén ken foglalkoztatja nemcsak a helyi sajtót, ha nem a város egész lakosságát. Különféle vé lemények hangzanak el, abban azonban mindegyik megegyezik, hogy a távvezeték megépítése, illetve újjáépítése tekintetében olyan intézkedéseknek kell történniük, amelyek a lakosság nyugtalanságát eloszlatják. Az a beállítás, hogy a város vezetőségét a távvezeték megrongálódása, illetve a világítási zavarok miatt ódium terheli, túlzott, illetve a szerződés nem ismerésén alapszik. A városnak ugyanis nincsen beleszólása a távvezeték megépítésébe, a terv felülvizsgálata és jóváha gyása a kereskedelmi minisztérium hatáskörébe tartozik. Szentkereszty tanfelügyelői működését mint segédtanfelügyelő 1908-ban Ung vármegyében kezdette meg. 1914 május havában e vármegye tankerülelének vezetésével bízatott meg. A világháború kezdetén, szeptember havában az oroszok betörtek a vármegyébe s ennek legnagyobb része fél éven át harctér lett. Az oroszok kiverése után Szentkereszty tanfelügyelő olyan nagy tevékenységet fejtett ki, hogy 1917 ben a legelsők között kapta meg a másodoszlályu polgári hadiérdem keresztet s Ung vármegye törvényhatósági bizottsága kiváló hazafias működéséért, mely a határozat szerint — »Örök példaként szolgál hat az utóduk előtt is“ — őszinte köszönetét fejezte ki. A büdbavonult tanítóság hozzátartozóiról atyaiiag gondoskodott. Kiharcolta, hogy a hadszíntéren kártvallott tanítók elpusztult ingóságaikért teljes kárpótlásban részesüljenek. Ezért a gondoskodásért a háborúból visszajött tanítóság, hogy iránta lerója báláját, 1918 november havában 5000 K. alapítványt tett le nevére. Ha figyelembe vesszük a felsőbb hatóságok iránti akkori hangulatot, ez az 5000 koronás alapítvány a legszebb kitüntetés, ami csak egy hivatalfőnököt érhet. Ungvárnak a csehek által történt megszállása után is ott maradt, mert izzó fajszere- tete nem engedte, hogy az ottrekedt magyarság vezetés nélkül maradjon. Korláth Endrével és Egri Ferenccel megszervezte az ottani magyarságot, főtitkára volt a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének, felelős szerkesztője a Szövetség hivatalos politikai napilapjának, az Ungvári Közlönynek s intézte a hatóságok előtt a magyarság ügyes bajos dolgait. Rátör és semmi félelmet nem ismerő Varga Gyula dr polgármester éppen ezért a múlt hó 21-ón történt vezetékrongálógádás- ról március 27-ón a kereskedelemügyi minisztériumnak jelentést küldött. Bejelentette, hogy a róngálódás miatt a magánvilágitás két nap, illetve két éjjel szünetelt s tekintettel arra, hogy hasonló vihar máskor is lehet, kérte, hogy a kereskedelmi minisztérium újból vizsgálja felül a tervet, illetve a távvezetéket. Felvetette továbbá azt a kérdést: nem látszik e szükségesnek annak elrendelése, hogy a Salgó a távvezetéket az egész vonalon vasoszlopokra szerelje át ? Tudomásunk szerint a távvezeték Salgótarjántól csak Szolnokig jön vasoszlopokon, Szolnoktól tovább már faoszlopokon halalad. A kereskedelemügyi minisztérium válaszát mindenki nagy érdeklődéssel várja. tevékenységéért több ízben elfogták, de nem tudták elnémítani. Miután vagyona nagyresztét felélte, 1922 március elején átjött a megcsonkított hazába s március 14-én átvette Bókésvármegye tankerületének vezetését. Éveken át segódtanfelügyelők nélkül vezette hivatalát felülmúlhatatlan nagy szorgalommal, vasakarattal. A szegény gyermekek részére ő szervezte meg az első igazi napközi-konyhát 1922-ben a vármegyében. Az első időben nappal iskolákat látogatott, éjjol irodai munkát végzett. Óriási munkát fejtett ki az iskolák belétetónek fejlesztése körül is, E célból igen sok pedagógiai szemináriumot szervezett A felügyelete alá tartozó iskolák tanítóitól a leglelkiismeretesebb munkát követelte, de velük szemben mindig atyai szeretetet tanúsított s ezért a tanítóság több Ízben mutatta ki iránta való szeretetet és tiszteletét. A Magyarországi Tanítók Eötvös Alapja tiszteletbeli tagjává, a Bókésvármegyei Általános Tanító Egyesület, A békési rom. katb. Esperes! Kerület Tanító Egyesülete tiszteletbeli elnökévé választotta Szentkereszty vérbeli pedagógus aki nemcsak az elméleti, de a gyakorlati pedagó gusnak is mintául szolgál. Istenáldotta tanítói tehetség, ki bámulatosan tud bánni a gyermekekkel. Ezért a látogatásai úgy a tanító, mint a gyermekek részére ünnepszámba mentek. A terembe való belépése után pár perc múlva már minden gyermek felelni kívánt a „tanfelügyelő bácsinak.“ Igen éles megfigyelő és kitüűő lélekbúvár. Az 50—60-as létszámú iskola tanulói közül egyszerű ránézéssel ki tudta választani a kiváló és gyenge tehetségű tanulókat, ami arra vall, hogy sokat foglalkozott gyermek tanulmányozással.
