Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-04-01 / 25. szám
3 Békés 1933 április 1. Szentkereszty az irodalom terén is szép sikereket ért el. Sok verse, novellája és szak cikke jelent meg Irt egy népiskolai énekes könyvet s megírta Bihar vármegye földrajzát- Most rendezi sajtó alá Békésvármegye történetét, melyhez az adatokat valódi hangya szorgalommal gyűjtötte egybe. Szentkereszty tanfelügyelő szerény, szókimondó, végtelen igazságos. A nagy szólaKral kei ills van ItMiliiltD. (A „Békés“ munkatársától“.) ki italmé- rósi illetékek uj kivetése ellen benyújtott felebbezóseket az illetékes bizottság Páncsél József dr. vm. főjegyző elnökletével heteken át tartó munkával letárgyalta. Összesen 274 fellebbezés érkezet be, amiket a bizottság a felek és a községi képviseletek meghallgatása után a megváltozott viszonyokat tekintetbe véve, legnagyobbrészt kedvezően intézett el. Az előző kivetés összege Bókósvár- megyében 94 352 pengőt tett ki a 986 italmó- rés után, ez az összeg most 984 itaimórés után 82.468 pengőre redukálódott. A csökkenés összege tehát mintegy 12.000 pengőre tehető 1933 január elsején Békésvármegyében 639 korlátlan, 123 korlátolt és 222 kismértékben! itaimórés volt, amikre a jogerős kivetés az első kategóriában 76.850, a másodikban 9.315 s a harmadikban 8.187 pengőt tesz ki Gyulán 106 itaimórés van és 2 bor, sör szesznagykereskedő. A korlátlan italmérések száma 47, a lótszámfelettiekó 13, összesen 6<\ a korlátoltaké 27 és a kismértékbeni kiméréseké 19. moknak nem barátja. Nagy gyönyörűsége tellett a jó tanítóban és jó iskolában E kiváló tanfórfiu megválik most megszokott kedves munkakörétől s ez alkalommal a vármegye tanítósága és a társadalom minden rétege a legmelegebben búcsúzik tőle. Mindnyájan szívből kívánjuk neki, hogy a nagyon nagyon megérdemelt nyugalmat jó egészségben igen sokáig élvezze. A földmunkások küldöttsége a miniszterelnöknél, Gyuláról Csomós János és Kukia Mátyás vettek részt a küldöttségben. (.A „Békés“ munkatársától). A földmunkások váilalkozó_szövetkezetei március bó 23 án tartották Budapesten országos értekezletüket, amelyen megvitatták a magyar mezőgazda- sági és földmunkás nép gazdasági, kulturális és szociális helyzetét érintő összes kérdések et és egyórtelmüleg azt az álláspontot foglalták el, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök úrtól és Kállay Miklós íöldmivelésügyi miniszter úrtól küldöttsógileg fogják kérni, hogy múlt óv végén a földmunkások vállalkozó szövetkezetei által mezőgazdasági és főldmunkásnép szociális helyzetéről és annak megmentését célzó gyakorlati feladatokról és a szükséges kormányintézkedésekről szerkesztett emlékiratát tűzze napirendre és azt az összes munkásügyi érdekképviseletek, nevezetesen a munkavállaló szövetkezetekkel, a mezőgazda- sági kamarák munkaügyi szakosztályának és más munkásügyi szervezeteknek bevonásával gyakorlati szakemberekkel pontról-pontra tárgyaltassa le, az összmunkásság érdekében előterjesztett javaslatok alapján a szükséges kormányintézkedéseket foganatosítsa. A földmunkások vállalkozó szövetkezetei gróf Zichy Gyula kalocsai érsek vezetése alatt küldöttsógileg felkeresték március hó 24 én Gömbös Gyula miniszterelnököt. A küldöttségben résztvettek Scbandl Károly, Cett- ler Jenő, Krüger Aladár, Tóth Pál, Ernyei István országyülési képviselők, dr. Steuer György ny. államtitkár a munkavállaló sző vetkezetek országos szervezője, dr. Mosonyi Dénes prelátus kanonok, P. Kajdi Józustársa- sági atya és 26 földmunkás, az összes földmunkásszövetkezetek kiküldöttei. A gyulai főldmunkásszövetkezetet Csomós János és Kukia Mátyás képviselték. Z'cby Gyula a miniszterelnökhöz intézett beszédében kiemelte, hogy azért állott a földmunkásszövetkezetek küldöttségének élére, mert Kalocsán 2000 földmunkás munkanólkül áll. Ő a maga részéről kisbérietekhez juttatja a földmunkásokat és ebbeli akcióját kész a jövőben is a szükséghez képest folytatni. A főldmunkásszövetkezetek emlékiratát az abban foglalt összes gyakorlati javaslatokkal magáévá tette és a maga részéről is kéri, hogy a magyar földmunkásnópet munkaalkalmak teremtésével, munkásügyi hitelalap létesítésével és a munkásnép egy részének munkás földbérlő szövetkezetek utján leendő letelepítésével, a munkás és népegészségügyi védelem kiépítésével és az újabb korszellem szükségleteinek megfelelő egységes munkásügyi törvény megalkotásával az anyagi és erkölcsi pusztulástól megmentsék A kalocsai érseknek a munkások érdekeit felkaroló fellépése és a munkásnóppel való együttérzése a földmunkások vállalkozó szövetkezeteiben tömörült földmunkások körében leirhatatlan lelkesedést váltott ki, mert az apostoli lelkű érseknek fellépésében és szociális cselekedeteiben tanúbizonyságát látják, hogy a főpapság is segítségére lesz a jobb sorsra érdemes magyar földmunkásoknak. A kalocsai érsek beszéde után Oláh Mihály kubikos a csongrádi földmunkások vállalkozó szövetkezeiének vezetője a főldmun- kásszővetkezetek nevében is kérte a miniszterelnököt, hogy az összes munkásság érdekeit szolgáló emlékiratot tűzze napirendre és az azokban foglalt gazdasági, kulturális és szociális javaslatokat tegye magáévá és gyakorlatilag valósítsa meg. A földmunkások amint a vérzivataros világháborúban megállották helyüket, úgy a munka harcterén is megállják helyüket, hogy a megélhetésüket és a boldogulásukat biztosítsák. A földmunkások vállalkozó szövetkezetei 10 évi működésűk alatt a legrosszabb gazdasági és pénzügyi viszonyok dacára is 10 000 pengő értékű munkát vállaltak és több mint kétmillió munkanapot dolgoztak. Emellett szociális, kulturális célokra az elmúlt tíz óv alatt 100.000 pengőt fordítottak. A földmunkások vállalkozó szövetkezetei ez időszerint a magyar mezőgazdasági és föld- munkásnóp valláserkölcsi és nemzeti alapon működő, minden osztályharcos politikától távol álló munkavállaló szövetkezetbe akarnak tömörülni, hogy az Összes társadalmi osztályokkal együtt működve biztosítsák a maguk gazdasági boldogulását. Oláh Miklós nagy figyelmet keltő beszéde kíséretében átadta a miniszterelnöknek a földmunkások vállalkozó szövetkezeteinek újabb beadványát, amelyben azt kérik, hogy a munkásügyi törvények a gyakorlati életben tényleg végrehajtassanak és ennek ellenőr zésére teljhatalmú kormánybiztos neveztessék ki. A vizszabályozási és vízrendezési munkálatok, valamint az összes közmunkák cóltuElkészült az orszagzászló. Április 23-án lesz a felavatás. (A „Békés“ munkatársától.) A város közadakozásából épült országzászló munkálatai befejeződtek. A Kiss Sándor iparművész terve szerint készült ízléses mü, minek kicsinyített mása a Dobay János könyvkereskedés kirakatában hosszú időn át volt látható, erős, masszív munka Az alapépítménybe a szobor- bizottság egy emlékiratot helyezett el, aminek a szövegét ez alábbiakban közöljük : „A trianoni bókeparancs megcsonkított hazánk kevés városára mórt oly súlyos csa pást, mint Gyulára. Városunk, mely a béke boldog esztendeiben az ország kellős közepén feküdt, az ország szélére került, A határoszlopok alig négy kilóméternyire sorakoznak a várostól, Az általános gazdasági leromlást még inkább súlyosbítja az, hogy abból a 30 községből, amely békében a város gazdasági érdekkörébe tartozott, 26 rekedt túl az uj határokon. A város ipara és kereskedelme a trianoni átkot sínyli. Gyulán még nincs hősi emlékmű ahová j nemzeti ünnepeinken elzarándokolhatnánk, ; ahol mindnyájunk szivében fellángolhatna az elszakított testvérek után való vágyódás. Ez indította Mazurek Ferenc igazgatót és Schád János tanítót arra, hogy 1932. október hó 7-éa az áll. el. iskola tantestülete előtt felvessék az országzászló felállításának gondolatát. A gondolat, melyet az Oktatók Egyesü lete is magáévá tett és minden erejével támogatott, városszerte megértésre és pártolásra talált. A kibocsátott gyüjtőiveken a gazdag aranya mellett a szegények filléreinek áldozatossága tanúsítja, hogy Gyula város lakossága megérezte az országzászlóban rejtőző jelképes erő nagyságát. Megalakult az országzászló bizottság. Diszelnökei gróf Pongrácz Jenő országgyűlési képviselő, a Tesz elnöke, Korossy György főispán, elnöke: Márky Barna alispán, tagjai: dr. Varga Gyula polgármester, Heilinger Károly főjegyző, Báliut Imre műszaki főtanácsos, Bagi Sándor műszaki tanácsos, Schneider Mátyás építész, Czinczár Dezső vezérigazgató, vitéz Técsy László szobrászművész, Schreiber Oltó és Marossy Aranka polgári iskolai igazgatók, az Oktatók Egyesületének elnöke, illetve alelnöke, Mazurek Ferenc igazgató és Schád János tanító, a mozgalom megindítói voltak. A bizottság az országzászló elkészítésével a bemutatott terv alapján Kiss Sándor iparművészt b zta meg. A felállítással járó kéltségek 1200 P-t tettek ki. A zászlót magát a gyulai nőegyletek és pedig a Szociális Missziótársulat, Lórántffy Zíuzsánna Egylet, az Ág. Ev. Nőegylet és az Izraelita Nőegylet készítették. Az országzászló felavatása ünnepélyes keretek között 1933. évi április hó 23 án folyt le. Áll tehát az országzászló, mindnyájunk vágyának megtestesítője. Gyászunk jeléül fél - árbocra bocsátott lobogóját mindnyájunk lé- lekből fakadó sóhaja lengeti. Ahányszor utunk elvezet mellette, epedve gondolunk mindnyá - jan a magyar feltámadás várva-várt napjára, amikor majd fel fog lendülni a zászló az árboc csúcsára, jelentvén, hogy szétpattantak a gyászhatár bilincsei és Gyula, ez a sokat szenvedető régi, magyar város boldogan és megelégedetten élhet és gyarapodhatik újra Nagy-Magyarország szivében. Gyula, 1933 IV. 23. Aláírások.“ Az okirat szövegét Implom József tanár, annak b i állítását Kiss Sándor iparművész szerkesztette.
