Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-03-15 / 20. szám

fiXV. évfolyam 20. ssám Szerda 6tynla, 1033 március 15 Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő, POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. , , ­..................... ............................ Me gjelenik szerdán és szombaton. Március 15. Tatarozási munkákat sürget a vármegye a kisiparosok részére. A közigazgatási bizottság ülése. A jobbágyság szolgálatában meghajlott gerincek kiegyenesedtek, a kőzöi sors és a közö3 vágy testvérisége mindenkit egy sorba állított s a felszabadult nép mámorával fre- nézissé növekedett nemzeti lelkesedés ezen a napon a magyar faj történelmének olyan lap­jait kezdte Írni, amely lapok örökké szent legendái minden idők magyarságának. A szabadság szó aszuborrá és imádsággá lett az ajkakon, bü-zkón emelt zászlóvá és fegyverré a kezekben. A külön akaratok tragikus föld­jén, a magyar síkokon megszületett végre az egy-akarat csodája és e csoda a mirákulu- mok százait és százait szülte. Megszállott tömegek, kezükben a kiegyenesített kaszával, győzelmet győzelem után vettek a talpig- fegyver osztrák ármádián. Minden emberben, minden mozdulatban a hősi idők lelkesült- sóge ólt s a szabadság, a nemzeti független­ség tiszta eszményének rajongása, mint le nem nyugvó nap, örök delelőben volt a ma­gyar föld felett. írók és politikusok élőszó­val és nyomtatott igékkel mind csak a sza­badság himnuszát zengték és a nemzeti zászló színei szentek voltak, mint a templo­mok küszöbei s mint taláu még soha. Min­denki megalkuvás nélküli, teljes odaadásban szolgálta a szabad haza gióriás eszményét s minden ember az egyetlen gondolat, az egyet­len cél erőt-sokszorozó fanatizmusával állá­S tóttá képességeit a nemzet szolgálatába. Meg­szűnt az ón, csak közösség volt, a magyarság hóraszi egyeteme, amely lépteiben és tettei­ben az isteni végzések nagyszerűségét érezte. Csodálatos volt az a nyolcvanöt év előtti március 15. Csodálatos és megszentelt az akkori magyarságnak is, de a mi életünk számára, amelyben szinte minden tett mögött az álcázott én, sőt nőm ritkán az anyagi cél húzódik meg, éppenséggel csodálatra mólló. Ez a dátum, az európai magyarság époszának legragyogóbb énekét kezdő prológus szinte vakító fénnyel sugárzik felénk s lehetetlen nem a legmélyebben meghajolva, nem porig leomoltan hódolni a márciusi idők emléké­nek. Fel sem tudjuk talán ma fogni a 48 as idők nagyszerűségét, talán nem is tudjuk el­képzelni és megérezni azt a szent mámort, amely a magyarságot, mint egy démoni erejű förgeteget, a kossuthi eszmék tipróira zúdí­totta. Csak állunk itt a ma gyászos mezőin a múlt felé fordulva s mélyen járó fájdalom­mal látjuk és érezzük, hogy az az idő már meg nem újulhat többé. Ha csak újabb mi- rákulummal nem lesz kegyes és megszánó irántunk az Isten s meg nem ujit bennünket. Óh, ünnepnapok ünnepnapja, nemzeti lelkünk betöltetésének piros Pünkösdje, ne múlj el tőlünk a lehanyatló napkoronggal ! (A „Békés“ munkatársától) Bókésvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 13-án dól­előtt Korossy György főispán elnökletével ülést tartott. Az ülésen elsőnek az alispáni jelentés olvastatott fel, melyet kivonatosan az alábbiakban ismertetünk : A vármegye terülotón a múlt hó folya­mán a személybiztonság 63, a vagyonbizton­ság 353 esetben támadtatott meg, míg öngyil­kosság 8 esetben történt. Ezek a számadatok az előbbeni hóna­pokkal szemben némi emelkedést mutatnak. A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság helyzete változatlanul súlyos, ugyanígy a ke reskedelem és iparral foglalkozó lakosság helyzete is. Igen nehéz helyzetben vannak első sói­ban is a fa és épitőmunkások. A múlt év hasonló időszakában rendelet ment ki a vár­megyétől a helyi hatóságokhoz, melyben arra kaptak utasítást, hogy hívják fel a háztulaj­donosokat a tatarozási munkálatok mielőbbi megindítására. Ez a rendelet az idén is ki fog adatni, bár eredmény tavaly is alig mutatkozott. A vármegye különben igyekezni fog ezen a téren jó példával előljárni és amint a belügy­miniszter a törvényhatósági bizottság hatá­rozatát jóváhagyja, a tatarozási munkálatok a vármegye tulajdonát képező valamennyi épületen haladéktalanul meg fognak indulni. A vármegye területén február hónapban előfordult tűzesetről 7 lüzkárjeientós érkezett (A „Békés“ munkatársától) Akik tisztá­ban vannak a város anyagi helyzetével s fi­gyelemmel kísériók, hogy a város vezetősége a munkanélküliséget és a vele járó Ínséget milyen erejét megfeszítve igyekezett közműn kák végeztetésével enyhíteni, azoknak az idei szükségmunka-szezon záróhónapjában csak a legőszintóbb elismerés és köszönet hangján lehet bírálatot modaniok a város szociális ténykedéséről. Jóllehet az adóknak csak je­lentéktelen hányada folyt be, különöskópen az inségadóknak, Varga Gyula dr. polgármes­ter és vezérkara, mégis megkereste a lehető­ségét annak, hogy közmunkák indításával segítségére siessen azoknak, akik önhibáju­kon kívül a kategorikus éhezés és fagyosko­dás léméivel küzködtek. Az összeg, amely a köz-, illetve inségmunkáltatások során mint munkabér kifizettetett, 25.000 pengőre tehető. A máriafalvai Hunyadi utcai tó behordása be. A tűzkár épületekben 1260 peDgő, ingó­ságokban pedig 1105 pengő. Az összes tűzkár 2365 pengő, amely biztosítva volt. Az árvízvédelmi intézkedések mindenütt megtörténtek, de ezidőszerint szerencsére a védekezésre szükség nincsen. Az Ápcvidóki Kőbányák Rt. egybeálli- totta az 1932. évi mérlegét, és azt a közgyű­lésnek bemutatta. A mérleg a gazdasági viszo­nyok leromlása ellenére is 11.120 pengő tiszta nyereséget mutat ki, mely összegen kivül a két nagy részvényes, Heves és Békósvárme- gyék javára esik még az az árvisszatérítós, amelyet ezek a vármegyék az általuk rendelt kőanyag után kapnak Az alispáni jelentés után Telegdy Lajos dr. szólalt fel elsőnek és a kommunista moz galmakat pertraktálta. Munkaalkalmakat kell teremtenie a kormánynak, mondta, mert ez az egyetlen ellenszere a szélsőséges eszméknek. Majd feliratot javasolt az adósvédelmi rende­letek hathatósabb végrehajtására. A követ­kezőkben a felszólaló és Haviár Gyula között kisebb szócsata fejlődött ki, amely azonban Haviár Gyula kijelentéseivel elsimult Végül is a bizottság a javaslatok mellőzése mellett döntött és áttért a tárgysorozat többi pont­jainak tárgyalására. A közegészségügy általá­ban kielégítő. Az adóhátralék szonban még mindég elég tekintélyes: 86 58 százalék. A különféle bizottságok jelentései után a bizott­ság ülése tizenegy óra tájban ért véget. 5.600 pengő, a csabai ut felíöltése, illetve ott a házak felőli gödrök behordása 3000 pengő, a Bika tó mélyítése és feltöltése 1,500 pengő, a sport telep planirozása 2.1Ü0 pengő, utcák árkolása, rendezése (Krinolinban, Tisztviselő telepen) 2000 pengő, a feörgát szakaszának megépítése 10 000 pengő keresethez juttatta a munkásságot. Ezek az összegek természe­tesen csak hozzávetőlegesek, filiérnyi pontos sággal az elszámolás majd csak az ínség- munkák befejezése után lesz megejthető. Insógmunka jelenleg a körgátnál folyik s an­nak befejezése után már csak két kisebb közmunka lesz s ezzel az idei inségakció le is zárul. Az egyik inségmunka a Sitkén tavaly készült vadvizcsatorna meghosszabbitása, ami 30 embert körülbelül 6—7 napig foglalkoztat, a másik, ez azonban még csak terv, a csa­torna bárdosi szakaszán levő nád dzsungel A város vezetősége minden lehetőt elkövetett az ínség enyhítésére. Munkabérben cea. 25.000 pengőt fizettek ki. Ötven embernek talicskát vett a város.

Next

/
Thumbnails
Contents