Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-03-15 / 20. szám

2 Békés 1933 március 15. kiirtása lesz. Ez a szakasz — a Szent Imre tér és a bonyhádi úti, úgynevezett Bárdos hid között — mintegy 300 méter hosszú, ahol is a nád kiirtását úgy kívánják végezni/ hogy a medret két oldalt feltöltik Szerencsére az inségmunkák fedezetének kimerülése egybeesik a tavaszi földmunkála tok megindulásával, úgy hogy a munkásság helyzete a közmunkák, illetve az insógakoió megszűnésével nem válik rosszabbá. Mint jellemzőt a város vezetőségének jóindulatára, érdemesnek tartjuk idejegyezns hogy azoknak az inségmunkáscknak, akiknek a földmunkához talicskájuk nem volt, mintegy 50 darab talicskát vettek s árát heti részié tekben vonták le az illetők munkabéréből A iiiiiíÉ szenilis szí Syulára is elvezetnek. (A „Békés“ munkatársától.) Néhány nap pal ezelőtt a budapesti rendőrség nagyarányú kommunista szervezkedést fedezett fel s hogy a szervezkedés minden részletére fényt de­rítsen, igen széleskörű vizsgálatot indított Több egyesület helyiségében házkutatást tar­tottak és a házkutatások meglepő eredmóny- nyel jártak: a szervezkedés nemcsak a fővá­rost, hanem még a vidéket is behálózza. Szi­gorú intézkedések történtek az ügyben sze­replő összes gyanúsítottak előállítására, úgy hogy a rendőrség politikai osztályán szinte szünet nélkül folynak a kihallgatások. Az előállítások során csütörtökön egy fiatal ügy­védet is Pestre idéztek, aki azóta is fenn van. Erdődi Lajos dr, ténykedéseiről különféle hí­rek vannak forgalomba, hogy azonban e hírek közül mi felel meg a valóságnak, azt majd csak a további nyomozás fogja kideríteni. Hir szerint Erdődit már előzetes letartózta­tásba helyezték. Magyar gazdaifjak bel- és külföldi csereakciója. A Faluszövetség a fejlett mezőgazdaság­gal biró nyugati és északi államok helyes példáját kivánjn csonka hazánkban meghono­sítani, m:dőu ebben az évben elsőizben ná­lunk is megrendezi a gazda- és íöldmives ifjak belföldi csereakcióját A cél az, hogy a magyar gazdálkodó ifjak tavasztól az őszi betakarításig a szülői háztól távol fekvő terű letre menjenek ugyancsak gazdálkodó csalá­dokhoz, ahol teljes ellátást kapnának és mint csaiádiagok részt vennének az előforduló gaz­dasági munkákban. Ezen a réven az arány­lag elenyésző kiadással minden magyar g z dálkodó ifjú megismerhetné a búzatermő al­földi rónaságot, a szép északi hegyvidéket. A Balaton környékét és a kies dunántúli dombos vidéket Őszei pedig gazdag tapasz tálatokkal térnek vissza a szülői házba. Akik a külföldi országok fejlett mező- gazdasági viszonyait meg akarják ismerni, erre szintén alkalmat ad a Faluszövetség. A német földmives szervezetek most érkezett fel­kérésére a Faluszövetzég jelenlegi igazgatója dr. Tölgyes István gazdasági tanácsos az ál­tala évekkel ezelőtt sikerrel vezetett gazda ifjúsági csereakciót ebben az évben ismét megrendezi. Hasonló akció lebonyolítása érdekében a Faluszöveíség az olaszországi földmives szervezetekkel is már érintkezésben van. Úgy a belföld5, mint a külföldi csere akcióra csak olyan 17 évnél idősebb ifjak vétetnek fel, akiknek szülei önálló gazdaság gal bírnak és egy magyar, vagy külföldi csere­családtagként való befogadását vállalják. Jelentkezési határidő 1933 március 25. A csereakcióra felvett ifjak április hó folyamán utaznak el beosztási helyükre. Be jelentések úgy a bel- mint a külföldi csere­akcióra a Falu Országos Földmives Szövet­ség címére Budapest, V, Báthory u 24 sz. alá küldendők. A csereakcióra vonatkozóan minden egyéb felvilágosítást is ugyanott sze­rezhetnek az érdeklődök. liraon a Gyula-vezér bajtársi törzsnél. Konkoly Kálmán. A Gyula-vezér bajtársi törzs lövószmes- tere felhívásában megrázó szavakkal figyel­mezteti a magyar társadalmat, ifjúságával szemben fennálló súlyos de teljesíthetetlen kötelességeire. Ugyanakkor helyteleníti a sajtó felfogását is, mely a fiatalság problé­mái helyett panamákat tárgyal hosszú hasá­bokon. Iiyen előzmények után — mint a tár­sadalom és a sajtó jelentéktelen tényezője, — I kétszeres bűntudattal és felelősségérzettel menteni el a bajtársi törzs legutóbbi táboro - zására azért, hogy meggyőződjem mulasztá­saink lényegéről s az ifjúság munkája alap- ! ján néhány irányelvet tudjak nyilvánosságra hozni s általában; valós képet nyerhessek az I ifjúság munkájáról, melyre olyan öntudatos szavakkal tereli a figyelmet az említett fel­hívás A bajtársak hosszú asztal mellett ülnek. Elimádkozzák a magyar Hiszekegyet s azután megkezdődik a táborozás. A tárgysorozat első pontja március Idu­sának megünneplése, annál is inkább, mert a magyar ifjúságnak ez az egyetlen ünnepe. Néhány igen értelmes felszólalás hangzik el. Egyesek rámutatnak, mennyire eltávolodott a márciusi ünnep eredeti idealizmusától formá­ban, tartalomban egyaránt. Szónoklási alka­lom lett a nemzeti szabadság hajnalhasadá­sának emléke s érvényesülési lehetőség az ünneplésben való részvétel. Komoly tartal­mas gondolatok hangzanak el, egész rap3zo - dikusan és meglepően. És egyszercsak azon kezdenek vitatkozni, hogy a lampionos me­netben hol menjen a Törzs csapata. Megné­zem az órát. Tizenhét percig vitatkoznak azon, hogy harmadik, vagy első helyen he­lyezkedjenek o el. Tizenhét percig beszélnek, érvelnek felfokozott szénvedélyessóggél és va­lami fantasztikus buzgalommal, egymás sza­vába vágva. Egyikük végre megjegyzi, hogy az egész mennyire nem fontos. Tesz egy in­dítványt három szóban és ezt a többiek rög­tön elfogadják. Ugyanez a felszólaló később már majd nem meghozott határozatokat akadályoz meg több esetben azzal, hogy szabályokra hivat­kozik, elhibázott szavakra mulat rá, tökéle­tesen jelentéktelen formaságok betartását kö­veteli. A törzsfő most terveket ismertet: Gyu­lán lüktető működéssel alvezórsóget akarnak létesíteni. Azután számokat hallok: 79 tagja van a törzsnek, közülök 25—30 működik ál­landóan, a többiek egyetemi városokban tar­tózkodnak, vagy hiányoznak. Valaki késve jön. Állva kell maradnia addig, mig a következő kósőnjövő befut De ez már csendesebben sompolyog és észrevétle­nül leül Erre a megbüntetett is leül. A tanácskozás folyik tovább. A sajtóreferens lemond állásáról, mert zavarok vannak a cikkei körül. Mikor beviszi őket a lapokhoz, azt mondják hogy ott már tudnak a dologról, meg azután „sókat ve­szekszenek a táborozáson, nincs mit megírni.“ A törzsfő megmagyarázza neki, hogy téved. Először vitatkozik vele a sajtóreferens, azután elhiszi, hogy nincs igaza és visszavonja le­mondását. A kincstári jelentés következik ezután. Kincstárnoknak a pénztárost hívják, valószí­nűleg azért, mert mint jelentéséből kiderül, egész üres a pénztár. A farsangban megren­dezett egyetemi bál bevételeit, melybe a de­rék fiuk minden erejüket és lelkesedésüket belevetették, — teljesen fölemésztették a ki­adások. Pedig mindenki eljött akit vártak. A siker is nagy volt. Csak pénzük nem maradt semmi A tagdijak nehezen folynak be s mint a kincstáros mondja, szomorú arccal látja a derült arcokat, ha a tagdijat kéri. Erre újabb derültség s a bajtársak megint nem fizetnek, Most komoly ujraalkotó percek kö­vetkeznek. Szó van a női törzsről, a népmű­velési előadásokról, arról, hogy most már mindenütt szeretettel várják a tanyajáró egye­temistákat. Lelkesülten beszélnek, öröm hall­gatni őket, de nem tartós öröm. Újabb vita- lavina indul azon, hogy naplónak, vagy kró­nikának nevezzók-e a törzsi tábor jegyző­könyvét. Ez a vita már rövidebb volt mint előbb a menet-vita, mert csak negyedóráig tartott. De sokkal szenvedélyesebb mint az előbbi, valószínűleg tárgyánál fogva. Az egyik bajtárs csütörtökre kéri áttenni a táborozások idejét, mert ő pénteken nem ér rá Haragszik, mikor nem fogadják el indít­ványát. A tőrzsfő szólal meg. Ismerteti a vála­szokat, amit a hivatalok főnökeitől arra a kérésre kapott, hogy a betöltendő állásoknál vegyék figyelembe az állástalan bajtársakat. Mindenünnen kitérő választ kap. Nincs állás, még csak kilátásban sem. S a vita lángja újra felkigyózik, zuttal határozottan termé­kenyen. Valaki szóváteszi, hogy a városban van egy hivatalszolga, akinek havi 80 J pengő a jövedelme. Nevek röpködnek és hiteles adatok. Azután tárgyalás kezdődik, mit tud­nának a bajtársak az álláshalmozások és mamutjövedelmok ellen csinálni. És kiderül, hogy semmit. Egyikük ál­lami tisztviselő, nem léphet fel saját nevével, másikuk független, de hitelesített adatokat kór. Vájjon mikor kapja meg a hiteles ada­tokat? És mi lesz akkor, ha nyilvánosságra hozza őket? Lesz e erkölcsi erő a társada­lomban, hogy meghallja a saját megszólalt lelkiismerete vádjait és hogy éles késsel neki merjen vágni a saját testét pusztulással fenyegető gennyes fekélynek ? A bajtársak közben már más témáról beszéltek És jól is van ez igy. Az id5 majd múlik, az erők majd izmosodnak, az élet majd csak kinyílik egyszer feslő pirosán, lüktető virágzással. Addig mindenesetre táboroznak és dol­goznak tovább a bajtársak. És ma nem mer­nek hinni a jövőjükben. Ettől még igazuk lehet nekik. A Gyulai Urleányok Mária Kongregációja vasárnap délután a reálgimnázium nagytermében nagy böjti előadást tartott. A műsort Sipos Jolán és Kiss Rózsi ügyes zongora-négykezese vezette be. Uiánna Biró Etalka szavalt el hatásosan három verset, majd Kukta Ferenc lépett a pó­diumra s énekelt meleg, értékes orgánummal Kiss Rózsi zongora kísérete mellett egy hazafias éneket. A műsoros összejövetel szónoka Buáag László Olivér békéscsabai hittanár volt, aki nagy szónoki erővel az actio catholicáról, a jó és igaz keresztény kötelességeiről tartott igen tar. talmas és élvezetes előadást. Kocsis Erzsébet hatásos szavalata után Futás Aranka, Prág Ilona, Villási Róza és Desstig Erzsébet Buszár László betanításában és harmonium kíséretével egy ős­régi, kétszólamu éneket adott elő. A komoly értékű énekszámnak, de a műsor minden egyes számának is komoly sikere volt a nézőtéren. Az előadáson a szépszámú hallgatóság élén megjelent báró Apor Vilmos dr. apátplébános is.

Next

/
Thumbnails
Contents