Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-03-15 / 20. szám
2 Békés 1933 március 15. kiirtása lesz. Ez a szakasz — a Szent Imre tér és a bonyhádi úti, úgynevezett Bárdos hid között — mintegy 300 méter hosszú, ahol is a nád kiirtását úgy kívánják végezni/ hogy a medret két oldalt feltöltik Szerencsére az inségmunkák fedezetének kimerülése egybeesik a tavaszi földmunkála tok megindulásával, úgy hogy a munkásság helyzete a közmunkák, illetve az insógakoió megszűnésével nem válik rosszabbá. Mint jellemzőt a város vezetőségének jóindulatára, érdemesnek tartjuk idejegyezns hogy azoknak az inségmunkáscknak, akiknek a földmunkához talicskájuk nem volt, mintegy 50 darab talicskát vettek s árát heti részié tekben vonták le az illetők munkabéréből A iiiiiíÉ szenilis szí Syulára is elvezetnek. (A „Békés“ munkatársától.) Néhány nap pal ezelőtt a budapesti rendőrség nagyarányú kommunista szervezkedést fedezett fel s hogy a szervezkedés minden részletére fényt derítsen, igen széleskörű vizsgálatot indított Több egyesület helyiségében házkutatást tartottak és a házkutatások meglepő eredmóny- nyel jártak: a szervezkedés nemcsak a fővárost, hanem még a vidéket is behálózza. Szigorú intézkedések történtek az ügyben szereplő összes gyanúsítottak előállítására, úgy hogy a rendőrség politikai osztályán szinte szünet nélkül folynak a kihallgatások. Az előállítások során csütörtökön egy fiatal ügyvédet is Pestre idéztek, aki azóta is fenn van. Erdődi Lajos dr, ténykedéseiről különféle hírek vannak forgalomba, hogy azonban e hírek közül mi felel meg a valóságnak, azt majd csak a további nyomozás fogja kideríteni. Hir szerint Erdődit már előzetes letartóztatásba helyezték. Magyar gazdaifjak bel- és külföldi csereakciója. A Faluszövetség a fejlett mezőgazdasággal biró nyugati és északi államok helyes példáját kivánjn csonka hazánkban meghonosítani, m:dőu ebben az évben elsőizben nálunk is megrendezi a gazda- és íöldmives ifjak belföldi csereakcióját A cél az, hogy a magyar gazdálkodó ifjak tavasztól az őszi betakarításig a szülői háztól távol fekvő terű letre menjenek ugyancsak gazdálkodó családokhoz, ahol teljes ellátást kapnának és mint csaiádiagok részt vennének az előforduló gazdasági munkákban. Ezen a réven az aránylag elenyésző kiadással minden magyar g z dálkodó ifjú megismerhetné a búzatermő alföldi rónaságot, a szép északi hegyvidéket. A Balaton környékét és a kies dunántúli dombos vidéket Őszei pedig gazdag tapasz tálatokkal térnek vissza a szülői házba. Akik a külföldi országok fejlett mező- gazdasági viszonyait meg akarják ismerni, erre szintén alkalmat ad a Faluszövetség. A német földmives szervezetek most érkezett felkérésére a Faluszövetzég jelenlegi igazgatója dr. Tölgyes István gazdasági tanácsos az általa évekkel ezelőtt sikerrel vezetett gazda ifjúsági csereakciót ebben az évben ismét megrendezi. Hasonló akció lebonyolítása érdekében a Faluszöveíség az olaszországi földmives szervezetekkel is már érintkezésben van. Úgy a belföld5, mint a külföldi csere akcióra csak olyan 17 évnél idősebb ifjak vétetnek fel, akiknek szülei önálló gazdaság gal bírnak és egy magyar, vagy külföldi cserecsaládtagként való befogadását vállalják. Jelentkezési határidő 1933 március 25. A csereakcióra felvett ifjak április hó folyamán utaznak el beosztási helyükre. Be jelentések úgy a bel- mint a külföldi csereakcióra a Falu Országos Földmives Szövetség címére Budapest, V, Báthory u 24 sz. alá küldendők. A csereakcióra vonatkozóan minden egyéb felvilágosítást is ugyanott szerezhetnek az érdeklődök. liraon a Gyula-vezér bajtársi törzsnél. Konkoly Kálmán. A Gyula-vezér bajtársi törzs lövószmes- tere felhívásában megrázó szavakkal figyelmezteti a magyar társadalmat, ifjúságával szemben fennálló súlyos de teljesíthetetlen kötelességeire. Ugyanakkor helyteleníti a sajtó felfogását is, mely a fiatalság problémái helyett panamákat tárgyal hosszú hasábokon. Iiyen előzmények után — mint a társadalom és a sajtó jelentéktelen tényezője, — I kétszeres bűntudattal és felelősségérzettel menteni el a bajtársi törzs legutóbbi táboro - zására azért, hogy meggyőződjem mulasztásaink lényegéről s az ifjúság munkája alap- ! ján néhány irányelvet tudjak nyilvánosságra hozni s általában; valós képet nyerhessek az I ifjúság munkájáról, melyre olyan öntudatos szavakkal tereli a figyelmet az említett felhívás A bajtársak hosszú asztal mellett ülnek. Elimádkozzák a magyar Hiszekegyet s azután megkezdődik a táborozás. A tárgysorozat első pontja március Idusának megünneplése, annál is inkább, mert a magyar ifjúságnak ez az egyetlen ünnepe. Néhány igen értelmes felszólalás hangzik el. Egyesek rámutatnak, mennyire eltávolodott a márciusi ünnep eredeti idealizmusától formában, tartalomban egyaránt. Szónoklási alkalom lett a nemzeti szabadság hajnalhasadásának emléke s érvényesülési lehetőség az ünneplésben való részvétel. Komoly tartalmas gondolatok hangzanak el, egész rap3zo - dikusan és meglepően. És egyszercsak azon kezdenek vitatkozni, hogy a lampionos menetben hol menjen a Törzs csapata. Megnézem az órát. Tizenhét percig vitatkoznak azon, hogy harmadik, vagy első helyen helyezkedjenek o el. Tizenhét percig beszélnek, érvelnek felfokozott szénvedélyessóggél és valami fantasztikus buzgalommal, egymás szavába vágva. Egyikük végre megjegyzi, hogy az egész mennyire nem fontos. Tesz egy indítványt három szóban és ezt a többiek rögtön elfogadják. Ugyanez a felszólaló később már majd nem meghozott határozatokat akadályoz meg több esetben azzal, hogy szabályokra hivatkozik, elhibázott szavakra mulat rá, tökéletesen jelentéktelen formaságok betartását követeli. A törzsfő most terveket ismertet: Gyulán lüktető működéssel alvezórsóget akarnak létesíteni. Azután számokat hallok: 79 tagja van a törzsnek, közülök 25—30 működik állandóan, a többiek egyetemi városokban tartózkodnak, vagy hiányoznak. Valaki késve jön. Állva kell maradnia addig, mig a következő kósőnjövő befut De ez már csendesebben sompolyog és észrevétlenül leül Erre a megbüntetett is leül. A tanácskozás folyik tovább. A sajtóreferens lemond állásáról, mert zavarok vannak a cikkei körül. Mikor beviszi őket a lapokhoz, azt mondják hogy ott már tudnak a dologról, meg azután „sókat veszekszenek a táborozáson, nincs mit megírni.“ A törzsfő megmagyarázza neki, hogy téved. Először vitatkozik vele a sajtóreferens, azután elhiszi, hogy nincs igaza és visszavonja lemondását. A kincstári jelentés következik ezután. Kincstárnoknak a pénztárost hívják, valószínűleg azért, mert mint jelentéséből kiderül, egész üres a pénztár. A farsangban megrendezett egyetemi bál bevételeit, melybe a derék fiuk minden erejüket és lelkesedésüket belevetették, — teljesen fölemésztették a kiadások. Pedig mindenki eljött akit vártak. A siker is nagy volt. Csak pénzük nem maradt semmi A tagdijak nehezen folynak be s mint a kincstáros mondja, szomorú arccal látja a derült arcokat, ha a tagdijat kéri. Erre újabb derültség s a bajtársak megint nem fizetnek, Most komoly ujraalkotó percek következnek. Szó van a női törzsről, a népművelési előadásokról, arról, hogy most már mindenütt szeretettel várják a tanyajáró egyetemistákat. Lelkesülten beszélnek, öröm hallgatni őket, de nem tartós öröm. Újabb vita- lavina indul azon, hogy naplónak, vagy krónikának nevezzók-e a törzsi tábor jegyzőkönyvét. Ez a vita már rövidebb volt mint előbb a menet-vita, mert csak negyedóráig tartott. De sokkal szenvedélyesebb mint az előbbi, valószínűleg tárgyánál fogva. Az egyik bajtárs csütörtökre kéri áttenni a táborozások idejét, mert ő pénteken nem ér rá Haragszik, mikor nem fogadják el indítványát. A tőrzsfő szólal meg. Ismerteti a válaszokat, amit a hivatalok főnökeitől arra a kérésre kapott, hogy a betöltendő állásoknál vegyék figyelembe az állástalan bajtársakat. Mindenünnen kitérő választ kap. Nincs állás, még csak kilátásban sem. S a vita lángja újra felkigyózik, zuttal határozottan termékenyen. Valaki szóváteszi, hogy a városban van egy hivatalszolga, akinek havi 80 J pengő a jövedelme. Nevek röpködnek és hiteles adatok. Azután tárgyalás kezdődik, mit tudnának a bajtársak az álláshalmozások és mamutjövedelmok ellen csinálni. És kiderül, hogy semmit. Egyikük állami tisztviselő, nem léphet fel saját nevével, másikuk független, de hitelesített adatokat kór. Vájjon mikor kapja meg a hiteles adatokat? És mi lesz akkor, ha nyilvánosságra hozza őket? Lesz e erkölcsi erő a társadalomban, hogy meghallja a saját megszólalt lelkiismerete vádjait és hogy éles késsel neki merjen vágni a saját testét pusztulással fenyegető gennyes fekélynek ? A bajtársak közben már más témáról beszéltek És jól is van ez igy. Az id5 majd múlik, az erők majd izmosodnak, az élet majd csak kinyílik egyszer feslő pirosán, lüktető virágzással. Addig mindenesetre táboroznak és dolgoznak tovább a bajtársak. És ma nem mernek hinni a jövőjükben. Ettől még igazuk lehet nekik. A Gyulai Urleányok Mária Kongregációja vasárnap délután a reálgimnázium nagytermében nagy böjti előadást tartott. A műsort Sipos Jolán és Kiss Rózsi ügyes zongora-négykezese vezette be. Uiánna Biró Etalka szavalt el hatásosan három verset, majd Kukta Ferenc lépett a pódiumra s énekelt meleg, értékes orgánummal Kiss Rózsi zongora kísérete mellett egy hazafias éneket. A műsoros összejövetel szónoka Buáag László Olivér békéscsabai hittanár volt, aki nagy szónoki erővel az actio catholicáról, a jó és igaz keresztény kötelességeiről tartott igen tar. talmas és élvezetes előadást. Kocsis Erzsébet hatásos szavalata után Futás Aranka, Prág Ilona, Villási Róza és Desstig Erzsébet Buszár László betanításában és harmonium kíséretével egy ősrégi, kétszólamu éneket adott elő. A komoly értékű énekszámnak, de a műsor minden egyes számának is komoly sikere volt a nézőtéren. Az előadáson a szépszámú hallgatóság élén megjelent báró Apor Vilmos dr. apátplébános is.
