Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-03-08 / 18. szám

L.XV. évfolyam 18. s*ám Szerda Ctyula, 1933. március 8 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁR8ADALS11 £8 KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay .Táuos könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei kisgyülés link 3 Hitelül! olyan szakaszai, amikor az emberiség élete olyan mint egy napos hegjoldalban legelésző nyáj élete. Nyugalmas, boldog, a fű selymes és kövér és édesen tejes, a patak vize tiszta és hideg, a fák árnyéka enyhet adó és az ég olyan, mint egy ametiszt-harang. A nap fel­hőtlen utón hslad s nyugvása a zavartalan álmot adja, sugarai pedig mikor keleten égre tüDnek, egy uj boldogságot, a megismétlődő örömöket Ígérik. S az elmúló nap nem az elpergett homokszem keserveit adja a szá­jakba, hanem a csillagfényes álmok dicsé­retét. A kenyér puha, a falat kövér és ize a boldogságtól édes, az ital szomjaíoltó, az árnyék álmot adó s az égen nem ülnek kén- köves fellegek. S vannak a történelemnek szakaszai, amikor az emberiség élete olyan, mint egy mély és hosszú alagútba terelt állatcsorda élete, tele szorongással, sötétséggel, kétségbeeséssel, az elvett nap­fény és patak, a derült nyugalom vesztesé­gének kínjával. Amikor vak félelemmel roha­nunk az alagutbau, mögöttünk egy iszonyú hajcsár, felhasgatózott sebes talpunk vértől iszamós földön csattog, s felettünk a sötét­ben átkok és káromkodások kavarognak. Ilyen a ma is. Alagntban vagyunk, ott lo­holunk, vért és szitkot köpve és néha a fáj­dalmaktól felkiáltunk. Eszünkbe jutnak a föld boldog korszakai, amikor derűs szemlélődés­ben, békés nyugalomban éltek az emberek, mosolygó embereket faragtak a fehér már­ványból a görög nézők, napfényes tereken, vagy kékárnyóku árkádok alatt vitatkoztak a bölcsek, napfény és derű volt mindenen s mintha még a sir szája is mosolygott volna. Aki meghalt, megbékélten hunyta le szemeit, nem úgy mint ma, amikor egy iszonyú vád fakad a haldoklók száján : nem éltem ! Ma nincsen békessége sem a testnek, sem a léleknek. A testet ezernyi szociális és anyagi bajok gyötrik, nem él töretlen örömökben, napfényben, hanem a szükség és az elnémí­tott parancsok sötét kinzókamrájábaD. A lélek hasonló sorsú. A derűs nyugalom, a békés életszemlélet és életöröm helyett a vad nyug­talanság, a holnapoktól való páni félelem töltik el, hitére sekélyes tudományok vermei lesnek. Egész élete a mai embernek egy néma és örök zokogás azon idők felé, ame lyekben Szent Ferencek isteni hit nyugalma, bölcs görögök és latinok telt virágzása élete jelzik az igaz élet, a boldog, az emberi em­ber semmivé lett hajdanát, aranykorszakát. Hová lett az időből a homéroszi eposzok nyugalma, hová az anyagi és erkölcsi világ sorsának nagyszerű, nyugodt fejlődése ? Ha­nyatt-homlok rohanás, túlzások őrületei, ka­vargás, chaos: ez ma a világ. Vagy talán katastázés és testvérei a mai idők azoknak az orosz regényeknek, amelyekről azt mondja Mereskovszkij, hogy különféle tragédiák ötö­dik felvonásainak halmaza ? szokásos havi ülése kedden, március 7-ón folyt le a vámügye főispánjának elnökiése mellett. A tagok elég szép számban jelentek meg az ülé­sen, amelynek tárgysorozatán kivétel nélkül helyi érdekeket szolgáló ügyek voltak. Gyula városát érdeklőleg csak egy ügy volt a tárgysorozatban és ped g Gyula városának a gyulai I. sz. vadász- társasággal kötött ingatlan haszonbéri szerző dése, amely szerint a határozatban jelzett ingat­lan a gyulai I számú vadásztársaságnak 5 évre, évi 200 pengőért adatott haszonbérbe. Gyula városának ezt a határozatát a kisgyülés jóvá­hagyta Volt egy érdekes ügye is a kisgyülésnek és pedig Endrőd község határozata a vármegye főispánjának és alispánjának üdvözlése ügyében és az ellen Orbók József és társai által beadott felebbezés. Endrőd község képviselőtestülete ugyanis határozatiig kimondotta, hogy tiszteletteljes üd vözletét tolmácsolja a vármegyei főispán és alis­pán uraknak azon bölcs intézkedésekért, hogy egy pártatlan bizottság kiküldésével az endrődi r. kath. egyház, mint iskolafentartó, vezető lel készét: Csernus Mihályt, aki eddig a község által nyújtott pénzsegélyekről, az iskolák fenn­tartási költségeiről semmiféle elszámolást nem adott, a felekezeti iskolák évi fentartási költségét illetőleg a közjavára megszámoltatták. Ezen ha­tározat felebbezés folytán a kisgyülés elé kerülj s a kisgyülés a határozatot a felebbezés figye­lembevételével, de hivatalból is megsemmisítette, mert a fent ismertetett ügy a képviselőtestület ülésének tárgysorozatába felvéve nem volt és igy a képviselőtestület ezen ügy tárgyalásával törvényt séitett Volt ugyan a tárgysorozatnak (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai Rotary-club legutóbbi, folyó hó 4-ón, szom­baton este tartott összejövetelén dr. S&ath- máry Sebestyén kórházi főorvos, a pécsi Erzsébet tudományegyetem magántanára tar­tott magasnivóju, nagyon érdekes előadást, ismertetve vármegyénk területén különösen a háború után túlságosan elterjedt egyes sú­lyos kihatású betegségek adatait, összehason­lítva más magyarországi vármegyék adataival. Reámutatott, hogy a hathatós védekezés csak a társadalom és a hatóságok kölcsönös együtt­működése alapján történhetik és ismertette azt az eredményes munkát, melyet ebben az irányban Békósvármegye és Gyula város egészségvédő intézete kifejt. Folyó hó 11-én egyébként nagyon ér­dekes külföldi vendége lesz a városnak, il­letve a Rotary Clubnak, William de Cock Bnning hollandi rotarianus személyében. Buning 1880 ban született Jávában. Szülei otthon, Hollandiában neveltették. 1903-ban mint egy hollandiai kiviteli ázsiai ház kép egy pontja, amely szerint indítvány tétetett, hogy a képviselőtestület üdvözölje a vármegye főis­pánját és alispánját azon megnyugtató intézke­désekért, hogy a község b'ráját és albiráját állá­sába visszahelyezték A képviselőtestületnek te­hát csak ezen indítvány elfogadása, vagy el nem fogadása kérdésében lett volna joga állást fog­lalni. Az alispánnak a kisgyülés elé terjesztett fent ismertetett határozati javaslatával kapcsolat­ban Demcsák János csabacsüdi községi főjegyző szólalt fel É'tékes felszólalását, — amelyet a kisgyülés élénk helyesléssel kisért és elrendelte, hogy annak tartalma a kisgyülési határozat in­dokolásába bevétessék, az alábbitikban közöljük. „A közigazgatás hierarchiájában a főispán és az alispán felettes hatóságai a községi kép­viselőtestületnek. Ebből a jogi viszonyból az következik, hogy a képv'selőtestületek nem biza- lomnyilvánitással és üdvözléssel, hanem tisztelet­tel és törvényes engedelmességgel tartozik tudo­másul venni ezen felettes hatóságok intézkedéseit. Az alispán és a főispánnak ezen törvényes tisztelettel övezett hatósági tekintélye olyan drága kincse a polgárságnak, amelyeknek integritásáért síkra kell szállani és nem lehet azt szórakozás céljaira Endrőd községnek játékszerként oda engedni. Ha már az endrődiek a tiszteletadásnak ezt a formáját akarták kifejezésre juttatni, úgy annak csak az esetben lett volna értéke, ha ellenvetés nélkül terjesztette volna elő, igy azon­ban többet ártottak a hatóság köztekintélyének, mint amennyit használni akartak,“ A kisgyülés 10 órakor véget ért. viselője, beutazta egész távol keletet. 1905- ben Semarangban telepedett le, hol keres­kedelmi ügjnösége volt. Jávát 1920-ban hagyta el. 1921-ben a Holland kormány ki­nevezte a Holland—Keletindia kereskedelmi biztosának. Több fontos utazást tett a Hol­land Kereskedelmi Kamara megbízásából. Beutazta Skandináviát, Amerikában is több­ször járt. Hollandiának egyik elismert vezér­tekintélye a kiviteli kereskedelemben és gyar­mati kérdésekben. Lelkes rotarianus, mint ilyen elnöke volt a Hollandia rotary körzet­nek és 1930—31-ben első alelnöke az egész rotary világszövetségnek. Most mint rotaria­nus jön Magyarországra, azzal a megbízatás­sal, hogy az összes magyarországi clubokat látogassa meg. Egyébként lelkes magyarbarát, aki már nem először volt Magyarországon, hova mindenkor szívesen jött. Gyulára folyó hó 11-én Hódmezővásár­helyről érkezik. Jövetelét nagy érdeklődés­sel várják a gyulai rotaryánusok. Egy javai születésű holland rotaryanus jön Gyulára

Next

/
Thumbnails
Contents