Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-02-18 / 13. szám
2 M k C I 1933 február 18 súlyos jóvátételek fizetésével hosszú időre megbénította Európa gazdasági életét. Röviden összefoglalva: ezen ok és okozati alapon fejlődött ki a mai gazdasági válság. Megkapván a diagnózist, most próbáljuk megjelölni az orvoslás módozatait. Elsősorban is le kívánjuk szögezni azt a két sarktételt, hogy a gasdasági válságot csak a magántulajdon elvének, mint az egyén legősibb és legtermészetesebb jogának sértetlenségével lehet megoldom, s hogy ez a megoldás nem történhet partikuláris alapon, hanem csak egy generális, egész Európa gazdasági életére kiterjedő reform tervezettel. Ezt a tervezetet, illetőleg annak lényegét kitevő alapelveket mi a következőkben foglaljuk össze : Egy uj gazdasági fellendülés első feltétele az európai gazdasági autarkia, vagyis, hogy Európa legyen teljesen független Amerikái ól. Ez könnyen megvalósítható egy európaigaegasági unió keretében Romboltassanak le az egyes or szágok közt fennálló vámhatárok, szűnjenek meg a különböző kereskedelmi korlátozások, behozatali tilalmak, s ezek helyett állapíttassák meg egy — államok közös megegyezésével létrejött export— import tervezet, mely állandóan szabályozná és egyensúlyban tartaná a nemzetközi árucsere- forgalmat. Így egyszerre megszűnnének azok a következményeiben káros hatású gazdasági háborúk, amelyek az izolált vámpolitika révén minden kereskedelmi szerződés ellenére is igen gyakoriak az egyes országok között. Másrészt az igy létrejött autarkia megszabadítana bennünket Amerika nyomasztó fölényétől, amelynek alapja a nálunk épen nélkülözött gazdasági egység. Ennek a gazdasági uniónak vannak azonban bizonyos politikai előfeltételei. Gazdasági együttműködés csak nyugodt politikai atmoszférában lehetséges, ami pedig Erópában jelenleg nincs meg. Ezt biztosítandó, először is revízió alá kell venni a békeszerzö déseket, amelyek néprajzi és gazdasági szempontból súlyos tévedéseket tartalmaznak, másodszor (A „Békés“ munkatársától.) A »B íkósc február hó 4-iki számában egy cikket kö zöltünk arról a széleskörű kutató tnu lkáról, amelyet Scherer Ferenc dr. és F^sEudre dr. folytatnak részben a gyulai, részben a bécsi, müncheni és budapesti levéltárakban, hogy Gyula város monográfiájának anyagát összegyujtsék. A levéltári kutatások readki vül értékes adatokat hoztak napvilágra, különösen a vár történelmére vonatkozólag, melyek között egyike a legérdekesebbeknek az, amely Balassa Bálintnak, a XVI ik özázid n>.gy magyar lírikusának gyulai katonáskodására vonatkozik. A bécsi levéltárban talált zsoldjegyzék szerint ugyanis Balassa Bálint a gyarmati és kékkői Balassa bárók családjánaa tagja, 1502-től 1566-ig Gyula várában szolgált, valószínűleg mint apród, mert hiszen a fentjelzett esztendőkben a költő, aki tudvalevőleg 1551 ben született, még nem volt olyan korban, hogy más sorban, mint apródiban, szolgálhatott volaa. Gyulai tartózkodása idején a vár kapitánya Kerecsenéi László volt, akihez valószínűleg a Borne misszák révéa került, lévén a Bornemisszák közül Péter a gyermek Balassa educatora, mig Beuedek Kerecsényi előtt a gyulai vár k tpitánya. Balassa Bálint ezek szerint 11 éves korától 15 éves koráig volt Gyulán, tehát azokban az években, amelyekben a gyermekiélek kibontakozóban vau s amelyekben a legkibatóbb nyomokat hagynak a lélekben az meg kell szüntetni a nemzetközi adóztatásnak azt a különös nemét, amit a jóvátételek képvisel nek, s végül meg kell valósítani az általános leszerelést Ezek a gazdasági válság nemzetközi együttműködéssel megoldható részei. A gazdasági válság enyhítésének van még egy eszköze amely fölött minden ország rendelkezik, de amelynek haszno • sitása szintén csak nemzetközi együttműködéssel lehetséges. Ez pedig : minden orszá/ rendezkedjék be olyan termelésre, amely természeti adottságainak és a faj képességeinek legjobban megfelel Ez az elv gyakorlatban úgy képzelhető el, hogy pl. Magyarország, amely adottságainál fogva agrárállam, igyekezzék mezőgazdasági kultúráját minél magasabb színvonalra emelni, s ne tegyen súlyos koncessziókat ennek rovására az ipar, vagy kereskedelem javára. Nem azt értjük ezalatt, hogy most már ne is törődjünk az ipar fejlesztésével, — ez megbocsájthatatlan egyoldalúságra vallana, — de az imént leszögezett elv alapján elsősorban a mezőgazdaság érdekeit tartsuk szem előtt. így képzeljük mi el vázlatosan, a gazdasági válság megoldását, s annak módozatait. Nem frázisok, üres ideológiák alapján, hanem a népek együttes, komoly munkájával. Ma még van alkalom rá, — holnap talán már késő lesz... A tizenkettedik órában vagyunk, a föld alatt, nagyvárosok elrejtett zugaiban titokzatos elemek készülnek harcra a fáradt, energiáit konferenciák szócséplő malmába ölő Európa ellen. Ma még egy heroikus nekilendüléssel megfordíthatjuk a történelem rossz irányba lendült szekerét, de ha lekéssük a nagy pillanatot, — menthetetlenül árokba fordítanak olyan erők, amelynek romboló és pusztító szele már egyszer átviharzott a világon... Hisszük, hogy a világ lelkiismerete még nem aludt el, s ez az uj esztendő, amelytől nyomorúságunkban annyi mindent várunk, titokzatos méhében magával hozza a várva-várt megújhodást is. impressziók. Beöthy Zsolt írja Bilassáról : »életkedve uj meg uj gyönyört, talál a természetnek a renüssincetól felfedezett szépségeiben.« Ki tudj», nem a Körösök vadregé- uyes vidéke volt-e seltegetője s első meg- ihletőie géniuszának ? Élete és munkássága, példás vitézi mivoltában az első, 8 örök költői értékeiben a második, szinte parancsolólag kívánják, hogy gyulai tartózkodásának emlékére a vár falán emléktáblát helyezzünk el, mert az olyan életűek, amely fajtájának múlhatatlan javakat terem, minden állomása és minden léptenyoma kincs és őrzendő örökség. k „Gyula Vezér1 bajtársi törzs a Bethlen Gábor Szövetség előadásán. A Bethlen Gábor Szövetség folyó hó 19 én, vasárnap délután 4 órai kezdettel tartja népművelési ismeretterjesztő előadását a Göndöcs népkerti pavillonban, mely alkalommal a »Turul« Szövetség kebelében mü ködő Magyar Egyetemi Hallgatók »Gyula Vezér« Bajtársi Törzse adja az alábbi műsort : 1. Szerenád keringő, előadják: Desztig Pál, Szabó Miklós, Kocsis Mihály. 2. Szaval : Héder Gyula. 3. Sziudarab, előadják: Szabó Miklós, Kertes György, Burányik Géza. 4. Előadást tart: Dr. Uhrin László rm. főjegyző, az egyesület tb. domiuusa. 5. Hárfa szerenád, előadják : Szabó Miklós, Kocsis Mihály. 6. Szaval: Kovács Zoltán. 7. Magánszám. Előadja: Kertes György. 8. Vígjáték. Előadják : Dnbángi Viktória, Dr. Turay Vince, Becsy József, Prohászka Béla. A terem fütve van. A szép és tanulságos, valamint kellemesen szórakoztató előadásra mindenkit szeretettel hiv és vár a Vezetőség. Halálozás. Egy fiatal, legszebb idejét élő embertársunkat szólította magához az Ur: Dobay Elemér m. kir. csendőrszázadost. Halála tragikus hirtelenséggel, agyszélhüdés következtében állott be, úgy hogy halálhírét barátai és ismerősei szinte kételkedve, majd a kérlelhetetlen végzet tényei előtt megtörve, mély megrendüléssel fogadták. A szimpatikus fiatal csendőrtiszt közismert és közkedvelt alakja volt a gyulai úri társaságnak s tiszttársai is nagyra becsülték benne a pontos, lelkiismeretes, szigorú, de nemes lelkű embert. Haláláról a m. kir. szegedi V csendőrkerület tisztikara külön gyászjelentést adott ki. Temetése vasárnap, 19 én délután 4 órakor lesz a Novák ucca 28 szám alatti gyászházból. Békésvármegye tisztviselői karát s Gyula város társadalmát érzékeny veszteség érte: régheni Kiss Ferenc kiadó, Békésvármegye tisztviselője súlyos szenvedések után péntekre virradó éjjel 58 éves korában meghall. Az elhunyt három évtizedig állt a megye szolgálatában, s mint ilyen szorgalmával s kötelességtudásával feletteseinek mindenkori elismerését és nagyrabecsülését vívta ki Nemcsak a hivatalos órák alatt dolgozott hűséges, nem fáradó szorgalomnál, de még dél utánjait is hivatali munkájának szentelte. Igazi mintaképe volt az önfeláldozó, lelkiismeretes, csendben dolgozó köztisztviselőnek. Halálát agygyulladás okozta. Temetése 19-én délután 2 órakor lesz, melyen a vármegye tisztikara testületileg vesz részt. Haláláról a kezelői kar külön gyászjelentést ad ki Hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után özv. Somogyi Györgyné, született Winkler Irén életének 60-ik, özvegységének 3 ik évében elhunyt. Temetése folyó hó 18-án délután fél 4 órakor lesz a Szentháromság temető halottas házából s lelke üdvéért az engesztelő szentmise áldozat 18-án reggel fél 8 órakor fog bemutattatni az egek Urának. Halálát kiterjedt rokonság s a barátok és ismerősök nagy részvéttel gyászolják. Budapestről vesszük a hirt, hogy Oalacz Sári, jóemlékü Galacz Jánosnak a gyulai m. kir folyammérnöki hivatal, majd a földművelési minisztérium vízrajzi osztálya főtisztviselőjének leánya egy baleset alkalmával szerzett betegségében folyó hó 15-én hosszú szenvedés után elhunyt. Szülővárosából, Gyuláról már három évtizede elköltöztek és tragikus halálát a Galacz és Ormos család tagjain kivül gyulai barátnői és ismerősei is szívből fájlalják. A józsefvárosi Szoc. Misszió Társulat vasár. nap délután 4 órai kezdettel vidám farsangi előadást rendez a józsefvárosi fiúiskolában. Közreműködnek a józsefvárosi leányiskola növendékei. Belépődíj nincs. Műsor: 1. Csodacirkusz. Vidám jelenet 2. A favágók, A kínai lányok, tréfás dalok. 3. A dada kisujja, vígjáték 1 felv. 4 Medve bocs, duett. 5. Tiz perc a vonat indulása előtt. Tréfás jelenet. 6. Egy vasárnap délután, ének 7. A hegymászó. Vígjáték 1 felv. 8 Cica urfi, ének. 9. A tejkura, vidám párbeszéd. 10. A csodadoktor, tréfás jelenet. Emléktáblát a gyulai várra Balassa Bálint emlékének!
