Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-12-21 / 99. szám

LXT. évfolyam 9» «sása. Csütörtök $tyula, !£>££$ December 2i ElBflzetési árak : Negyedévre : 'Helyben , . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. T2T?TTt?Q POLITIKAI, TÁRSADALMI £8 KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 1. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. (k. k.) Amint annakidején megjelent a vasárnapi korzón néhány ellenállhatatlan, feketeinges »magyar fascista« épugy bizo­nyos volt. hogy Hitler mozgalmának is akad­nak majd követői nálunk. A magyar moz­galom — valljuk be, — egész remény­telenül indult. Arról volt szó csupán, hogy néhány unatkozó fiatalember hadatüze.nt sa ját keserves munkanélküliségének és azzal kezdte idejét tölteni, hogy színes terveket szőtt s csillagtalan éjszakákon horogkeresz­tet rajzóit egyes házakra. Mióta azonban az ország egyik leggazdagabb embere állt — dunántúli jelentés szerint — a magyar nyilaskeresztesek élére, a szervezkedés meg­kapta az ő személyében egy történelmi név suliját, vagyonában a tőke nyomatékát: nem haladhatunk el tehát szó nélkül jelentő­sége mellett sem. Tévedés azt hinni, hogy ez az egész dolog világnézet kérdése. Az antiszemiták­nak és filoszemitáknak egyaránt be kell lát- niok, hogy a probléma egyszerűen nem idő­ssel ii s ezért érdemben vitatkozni sem lehet róla. Aki csak valamennyire-is ismeri hazánk külpolitikai helyzetét és belső viszonyait az nem állíthatja komolyan, hogy a mai magyar nemzedéknek módjában volna a zsidókérdést hitleri megiogaimazásban megoldania. Mussolini mondta egyszer, hogy a fascis- mus nem exportcikk. Nagyon üdvös volna, ha mi viszont belátnánk azt, hogy a horog­kereszt nem lehet importcikk nálunk, mert hiányzik hozzá a talaj, a vezér és a ko­molyság. Az elsőre már céloztunk akkor, mikor a hitlerizmus időszerűtlenségéről beszéltünk Magyarországon. Hozzá kell tenni azt is, hogy Hitler nem máról holnapra lett az, ami, hanem a világtörténelemben úgyszólván párat­lanul álló szívóssággal vitte a maga esz­méjét egy durván faragott sörözőasztal­tól Németország kancellári székéig. Moz­galmának magvát a háború utáni Németor­szág lelkületebe vetette, melyben még ott parázslóit a szörnyű vérveszteség dühe és az elveszett háború minden bosszúvágya. S ez a két hatalmas emberi érzés nevelte a parányi magot. Ha a hitlerizmus mai, való­sággal mitologikus erejének bármely meg­nyilvánulását elemezzük, feltétlenül megta­láljuk benne ezt a két komponenst, mely soha nem változó irányával éveken .keresz­tül alakította ki azt a német nemzeti öntu­datot, ami ma talán anakronizmusnak lát­szik, de a tapasztalatok szerint kül- és bel­politikai téren egyaránt hihetetlen erőfor­rást jelent. Nem lenne-e tehát a legremény­telenebb törekvés egy ilyen bonyolult, sajá­tos, hosszadalmas és következetes fejlődési folyamatnak csupán gyökérte'ienül s ezért összefüggéstelenül kiragadott koronáját ide­gen földbe átültetni ? S ha máról holnapra meg is lehetne teremteni a hitlerizmus magyar ágát, — aminthogy nem lehet —, hol van ehhez a magyar Hitler ? Hol van az az ember, aki nem politikai ugródeszkának használja a mozgalmat, nem azért horogkeresztes, hogy talán ezen a réven sikerül Piripócson győz­nie a képviselőválasztáson, hanem min den anyagi és egyéni szempontot tel­jesen kikapcsolva csak azért küzd, vérzik, mert hisz a magá frissen, fanatikusan lük­tető érzéseiben. Hol van nálunk az az em­ber aki mázolólétrán kezdi és minden pro­tekció nélkül, eszméje erejével emelkedik a kancellárságig ? Rá kell mutatnunk még itt arra, hogy a horogkeresztesek magyar mozgalma ná­lunk már annyira diszkreditálva van, hogy ha ez a mozgalom elér a benne rejlő le­hetőségek 100 százalékos érvényesüléséhez, akkor sem jelent majd győzelmet, csak fel­fordulást. Mert igaza van a közvéleménynek akkor, mikor nem tudja megbocsátani, sőt mi több : elfelejteni a »vezér« Hitler baju­szát (made in Hungary) a pártkasszák tit­kait, a Meskó Böszörmény »pártharcot« s a legújabb dunántu i híreket. Ne legyünk mi a pángerinán gondolat zászlóvivői, mikor megvan a magunk szent piros-fehér-zöld lobogója és ne tűzzünk ho­rogkeresztet a mellünkre, hiszen ott ég va­lamennyiünk lelkében ezer év erejével és egy dicső jövő lobogásával a széttörhetetlen ma­gyar címer diadalmas kettőskeresztje. Gyulai termelők nagy sikere a buzakíállitáson. (A „Békés“ munkatársától.) Múlt szá­munkban részletesen beszámoltunk már a Békéscsabán rendezett minőségbuza-kiállitás- ról és idéztük egy nemzetközi szakértő ki­jelentését, mely szerint az összegyűlt anyag európai jelentőséggel bir. Így különös öröm­mel értesülünk arról, hogy ezen a rendkívül magasszinvonalu kiállításon a gyulai kiálii tők milyen fényes sikerrel szerepeltek. A szakértőkből álló bizottság 103 ér­tékes dijat osztott ki. A legkiválóbb búzát termelők között ötödik helyen egy gyulai, újvárosi gazda : Biró Ferenc szer pel. Be­küldött buzamintája minőségének elismerése ként a bíróság egy értékes ekével jutal­mazta. Dijat kaptak még : Gyula m. város és K. Schlittert József is s igy városunk mél­tóan szerepelt a nagy versenyben. A nyertesek valamennyien csak ebben a gazdasági évben kezdtek minőség-búzát termelni és szakértelmük mellett tanúsko­dik, hogy már az első próbálkozásuk ilyen szép sikerrel járt. Kísérleteikhez a közismert bánkuti 1201-es búzát választották. Reméljük, hogy ez a szép eredmény buzdításul fog szolgálni nemcsak a nyerte­sek számára, hanem azoknak a gazdáknak is, akik még nem termelnek minőségbuzát. Így lesz azután lehetséges az, hogy a fel­javított búza jelentőségének áldásos ered­ményei minél szélesebb körben mutatkoz­hassanak. Névmagyarosítás a Városházán. (A „Békés“ munkatársától.) Ország­szerte mind nagyobb hullámokat ver a név- magyarositási mozgalom. A belügyminiszté­riumba tömegesen érkeznek a kérvények s ezek eredményeként rövidesen eltűnnek köz­életünkből az idegen hangzású nevek. A városházán Heilinger Károly főjegyző volt az, aki átérezve a mozgalom kiváló nemzeti jelentőségét, elsőnek nyújtotta be kérvényét. Példaadása olyan szép sikerrel járt, hogy ma már a város tisztviselői és alkalmazottai közül 39-en terjesztették elő névmagyarositási kérelmüket. Jelenleg csu­pán 12-en vannak, akik még nem nyújtot­ták be kérvényüket, de ezek is átérezték a mozgalom fontosságát és rövidesen kérik nevük magyarosítását. A Budapesti Közlöny legújabb számai már közlik, hogy a belügyminiszter Heilin­ger Karolynak, Gyula város főjegyzőjének valamint gyermekeinek": Károly, József, Sándor és Gabriellának családi nevét 55742/1933 sz. határozatával Szentes-re váltó tatta. A többi kérvény elintézése szintén folya­matban van s azok előreláthatólag a jövő hónapban leérkeznek a városhoz. Pénzügyőri kinevezések a gyulai pénzügy • igazgató Bertalan Béla és Schmidt Nándor pénz­ügyőri szemlészeket, főszemlésszé, Endrődy László fővigyázót szemlésszé. Nagy 1. Sándor, Csedő Imre és Szferle Péter I. osztályú vgyázókat fő- vigyázóvá, Pálos Márton, Kocziszki Mihály, Füsti Molnár Lajos, L'ppai Emil Szímonovics Mihály, Kiss Zoltán és Kuncz Kálmán 11. osztályú vigyáző- kat ideiglenes jellegű I. oszt. vigyázóvá nevezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents