Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-12-21 / 99. szám
LXT. évfolyam 9» «sása. Csütörtök $tyula, !£>££$ December 2i ElBflzetési árak : Negyedévre : 'Helyben , . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. T2T?TTt?Q POLITIKAI, TÁRSADALMI £8 KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 1. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. (k. k.) Amint annakidején megjelent a vasárnapi korzón néhány ellenállhatatlan, feketeinges »magyar fascista« épugy bizonyos volt. hogy Hitler mozgalmának is akadnak majd követői nálunk. A magyar mozgalom — valljuk be, — egész reménytelenül indult. Arról volt szó csupán, hogy néhány unatkozó fiatalember hadatüze.nt sa ját keserves munkanélküliségének és azzal kezdte idejét tölteni, hogy színes terveket szőtt s csillagtalan éjszakákon horogkeresztet rajzóit egyes házakra. Mióta azonban az ország egyik leggazdagabb embere állt — dunántúli jelentés szerint — a magyar nyilaskeresztesek élére, a szervezkedés megkapta az ő személyében egy történelmi név suliját, vagyonában a tőke nyomatékát: nem haladhatunk el tehát szó nélkül jelentősége mellett sem. Tévedés azt hinni, hogy ez az egész dolog világnézet kérdése. Az antiszemitáknak és filoszemitáknak egyaránt be kell lát- niok, hogy a probléma egyszerűen nem időssel ii s ezért érdemben vitatkozni sem lehet róla. Aki csak valamennyire-is ismeri hazánk külpolitikai helyzetét és belső viszonyait az nem állíthatja komolyan, hogy a mai magyar nemzedéknek módjában volna a zsidókérdést hitleri megiogaimazásban megoldania. Mussolini mondta egyszer, hogy a fascis- mus nem exportcikk. Nagyon üdvös volna, ha mi viszont belátnánk azt, hogy a horogkereszt nem lehet importcikk nálunk, mert hiányzik hozzá a talaj, a vezér és a komolyság. Az elsőre már céloztunk akkor, mikor a hitlerizmus időszerűtlenségéről beszéltünk Magyarországon. Hozzá kell tenni azt is, hogy Hitler nem máról holnapra lett az, ami, hanem a világtörténelemben úgyszólván páratlanul álló szívóssággal vitte a maga eszméjét egy durván faragott sörözőasztaltól Németország kancellári székéig. Mozgalmának magvát a háború utáni Németország lelkületebe vetette, melyben még ott parázslóit a szörnyű vérveszteség dühe és az elveszett háború minden bosszúvágya. S ez a két hatalmas emberi érzés nevelte a parányi magot. Ha a hitlerizmus mai, valósággal mitologikus erejének bármely megnyilvánulását elemezzük, feltétlenül megtaláljuk benne ezt a két komponenst, mely soha nem változó irányával éveken .keresztül alakította ki azt a német nemzeti öntudatot, ami ma talán anakronizmusnak látszik, de a tapasztalatok szerint kül- és belpolitikai téren egyaránt hihetetlen erőforrást jelent. Nem lenne-e tehát a legreménytelenebb törekvés egy ilyen bonyolult, sajátos, hosszadalmas és következetes fejlődési folyamatnak csupán gyökérte'ienül s ezért összefüggéstelenül kiragadott koronáját idegen földbe átültetni ? S ha máról holnapra meg is lehetne teremteni a hitlerizmus magyar ágát, — aminthogy nem lehet —, hol van ehhez a magyar Hitler ? Hol van az az ember, aki nem politikai ugródeszkának használja a mozgalmat, nem azért horogkeresztes, hogy talán ezen a réven sikerül Piripócson győznie a képviselőválasztáson, hanem min den anyagi és egyéni szempontot teljesen kikapcsolva csak azért küzd, vérzik, mert hisz a magá frissen, fanatikusan lüktető érzéseiben. Hol van nálunk az az ember aki mázolólétrán kezdi és minden protekció nélkül, eszméje erejével emelkedik a kancellárságig ? Rá kell mutatnunk még itt arra, hogy a horogkeresztesek magyar mozgalma nálunk már annyira diszkreditálva van, hogy ha ez a mozgalom elér a benne rejlő lehetőségek 100 százalékos érvényesüléséhez, akkor sem jelent majd győzelmet, csak felfordulást. Mert igaza van a közvéleménynek akkor, mikor nem tudja megbocsátani, sőt mi több : elfelejteni a »vezér« Hitler bajuszát (made in Hungary) a pártkasszák titkait, a Meskó Böszörmény »pártharcot« s a legújabb dunántu i híreket. Ne legyünk mi a pángerinán gondolat zászlóvivői, mikor megvan a magunk szent piros-fehér-zöld lobogója és ne tűzzünk horogkeresztet a mellünkre, hiszen ott ég valamennyiünk lelkében ezer év erejével és egy dicső jövő lobogásával a széttörhetetlen magyar címer diadalmas kettőskeresztje. Gyulai termelők nagy sikere a buzakíállitáson. (A „Békés“ munkatársától.) Múlt számunkban részletesen beszámoltunk már a Békéscsabán rendezett minőségbuza-kiállitás- ról és idéztük egy nemzetközi szakértő kijelentését, mely szerint az összegyűlt anyag európai jelentőséggel bir. Így különös örömmel értesülünk arról, hogy ezen a rendkívül magasszinvonalu kiállításon a gyulai kiálii tők milyen fényes sikerrel szerepeltek. A szakértőkből álló bizottság 103 értékes dijat osztott ki. A legkiválóbb búzát termelők között ötödik helyen egy gyulai, újvárosi gazda : Biró Ferenc szer pel. Beküldött buzamintája minőségének elismerése ként a bíróság egy értékes ekével jutalmazta. Dijat kaptak még : Gyula m. város és K. Schlittert József is s igy városunk méltóan szerepelt a nagy versenyben. A nyertesek valamennyien csak ebben a gazdasági évben kezdtek minőség-búzát termelni és szakértelmük mellett tanúskodik, hogy már az első próbálkozásuk ilyen szép sikerrel járt. Kísérleteikhez a közismert bánkuti 1201-es búzát választották. Reméljük, hogy ez a szép eredmény buzdításul fog szolgálni nemcsak a nyertesek számára, hanem azoknak a gazdáknak is, akik még nem termelnek minőségbuzát. Így lesz azután lehetséges az, hogy a feljavított búza jelentőségének áldásos eredményei minél szélesebb körben mutatkozhassanak. Névmagyarosítás a Városházán. (A „Békés“ munkatársától.) Országszerte mind nagyobb hullámokat ver a név- magyarositási mozgalom. A belügyminisztériumba tömegesen érkeznek a kérvények s ezek eredményeként rövidesen eltűnnek közéletünkből az idegen hangzású nevek. A városházán Heilinger Károly főjegyző volt az, aki átérezve a mozgalom kiváló nemzeti jelentőségét, elsőnek nyújtotta be kérvényét. Példaadása olyan szép sikerrel járt, hogy ma már a város tisztviselői és alkalmazottai közül 39-en terjesztették elő névmagyarositási kérelmüket. Jelenleg csupán 12-en vannak, akik még nem nyújtották be kérvényüket, de ezek is átérezték a mozgalom fontosságát és rövidesen kérik nevük magyarosítását. A Budapesti Közlöny legújabb számai már közlik, hogy a belügyminiszter Heilinger Karolynak, Gyula város főjegyzőjének valamint gyermekeinek": Károly, József, Sándor és Gabriellának családi nevét 55742/1933 sz. határozatával Szentes-re váltó tatta. A többi kérvény elintézése szintén folyamatban van s azok előreláthatólag a jövő hónapban leérkeznek a városhoz. Pénzügyőri kinevezések a gyulai pénzügy • igazgató Bertalan Béla és Schmidt Nándor pénzügyőri szemlészeket, főszemlésszé, Endrődy László fővigyázót szemlésszé. Nagy 1. Sándor, Csedő Imre és Szferle Péter I. osztályú vgyázókat fő- vigyázóvá, Pálos Márton, Kocziszki Mihály, Füsti Molnár Lajos, L'ppai Emil Szímonovics Mihály, Kiss Zoltán és Kuncz Kálmán 11. osztályú vigyáző- kat ideiglenes jellegű I. oszt. vigyázóvá nevezte ki.