Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-12-17 / 98. szám
1933 december 17 Békés 3 Pi fm li csii MäftHSHiü iiritsmi tát ír k in azonkívül minden héten szerdán, csütörtökön és szóinb;1 Oil 1 —— jiaqy karács©ayt maradék wásár mélyen leszállított árakban. 2P5 ve i—3 1 rinti csoportosítását pedig rendkívül gonddal összeállított táblázatok es térképek szemléltetik. Ami most már a mintákon végzett vizsgálatokat illeti, ezek három csoportba oszthatók. Az első csoportban látjuk a buzaszemen végzett vizsgálatok eredményét (hektoliter súly, szemek száma, tisztaság síb). A második csoport a búza kiőrölt lisztjének értékelésével foglalkozik, inig a harmadikban a kísérleti sütés eeredményei vannak összefoglalva. A vizsgálatok pontos eredményét a vegyvizsgáiati állomás minden esetben egy búza és lisztvizsgálati bizonylaton mutatja ki. Erős meggyőződésünk, hogy ez a kiállítás, mely a maga nemében első az országban, igen nagy hatással lesz a vármegyei búza minőségének feljavítására. Csak ebben az esetben remélhetjük, hogy búzánk -újból felveszi a versenyt az egységes, kitűnő minőségű amerikaival s visszanyeri majd az elvesztett európai piacot. A békéscsabai erdőhivatal ízlésesen csoportosított kiállításában bemutatja a hazánkban termesztett fákat. Felhívja a gazdák .figyelmét arra a nagyfontosságu állami akcióra, melynek keretében mindenki ingyen csemetét kap. Még néhány adat, amit érdemes és tanulságos íöljegyezni: Több pénzt adunk a külföldnek fáért, mint amennyi bevételt búzaexportunk jelent. — Méregdrágán importáljuk a gyufagyártáshoz szükséges fát akkor, amikor erre a célra a kanadai nyárfa kiválóan megfelelő, melynek pedig elképzelni sem lehet ideálisabb talajt, mint a Körösök partvidékét. Egy kataszteri hold | tiszta hozama akáccal beültetve évi 96 pengő, inig ha ugyanide tengerit vetünk, ez évenként csak 30—40 pengőt jelent. De hol van még a fa és a tengeri ára közti különbség? A Gazdasági Egyesület rét és legelő- javito szakosztálya viszont felhívja a figyelmet arra a sajnálatos tényre, hogy a legelők százalékaránya az országban néhány év alatt 23 ról 12 százalékra esett, holott jól tudjuk, hogy a rendbehozott legelő olcsóbb termelést jelent. A szakosztály agilis vezetője : Boltisár Miklós be is mutatja két élethű miniatűrön, milyen volt a régi s mi lyennek kell lennie az uj legelőnek, ahol nyoma sincs már a romantikus, de használhatatlan gémeskutnak, hanem megfelelő fásítással biztosított dús pázsiton legel a nyáj. Csupán néhány feltűnő érdekességet ragadtunk ki ezekben a kiállítás anyagából, amelynek gazdagságáról lehetetlen egy rövid cikkben beszámolni. Hankócsij Jenő gazdasági főtanácsos, az európai nevű szakember, aki szintén jelen volt a sajtóbemu- tstón, megállapította, hogy a színvonal világ- viszonylatban is elsőrendű. Nem lehet eléggé dicsérnünk azokat, akiknek lankadhatatlan fáradsága lehetővé tette ezt a kiállítást, de nincs is rá szükségük, hiszen a pompás eredmények meg fogják találni munkájuk sokszoros jntalmát. Nem fejezhetjük be a beszámolót addig, inig ide nein iktatjuk azt a nevet, mely talán túlzott szerénységből —, seholsem szerepel a kiállítás különféle nyomtatványain. Jánossjj Gyula polgármesterre gondolunk, akinek egyénisége és rátermettsége feltétlenül helyesnek gondolt érzésünk szerint ennek a legújabb csabai megmozdulásnak is »élan vitai-ját jelenti. (k k.) Báró Lukács Miklós a rádióban. Minden napilap hasábokon keresztül mól- t itta Takács most megj.elent könyvét: Ungarn itn Auslände Nem tudom a könyv lapjain fel- tilálbató volt-e Lukács Miklós neve, de ő is azon tehetségek közül való, akik a külföldön sikereket értek el, hszen a hamburgi opera- ház dirigense lett. Must hazajött Németországból s hazatérésének csak örülnünk lehet, mert ez a gyulai születésű, fiatal dirigens határozottan nyereség a magyar zenei élet részére. Nemes gondolkodású apja dr. Lukács György, volt illusztris főispánunk, majd képviselőnk házában, k' minden szép és művészi pártfogója volt, már gyermekkorában megtanulta a művészetek iránti szereíetet és abban az időben, mikor mások, az övéhez hasonló körülmények között, polit'kai és gazdasági téren próbáltak érvényesülni, ő a berlini zeneakadémián tanult, többek közt a kiváló Hinde- mithcél is és a zeneszerzési szakon, hova rajta kívül akkor csak még egy németet vettek fej. Tanulmányai befejezése után Osna- brückben, majd az utóbbi években Hamburgban dirigált s miután a politikát nem akarta zenei térre transponáini, hazajött. Ezeknek a soroknak az adja meg az aktualitását, hogy minap este a rádióban a „Budapesti Hangversenyzenekart“ dirigálta. Műsorának első száma : Wagner Rienzi nyitánya volt. Volt idő, mikor Wagner Lisztnek igy panaszkodott : „ Az én sikereim c-ak félreértéseken alapszanak. A hírnevem nem ér egy dióhéjat*. Égy olyan sallang és patbosz nélküli interpretálás, mint a tegnapi, obieotiv kép9t ad a Wagner-zena helyes felfogásáról és előadásáról. Rienzi W igner első müve. melyben zene- dráma-alkotó képessége megnyilatkozik, a franc a „nagy opera“ hatása ós irányára visz- szavezetnető néhány unalmas és banális résztől eltekintve, az első szenvedélytől fütött, megragadó operája Wagnernek Erre az operájára is, mint a többi u. n. hősi operáira, Romain Rolland karakterizálása a legjelem zőbb: „Tökéletes megtestesülése a régi Németországnak. Szűzies ós brutális, őszinte ós cselszövő; humorral tel', szentimentális, de sok mély gondolatot rejt magában, mialatt óriási tölgyíák árnyékában madárének mellett véres és diadalmas csatákról álmodik*. Ha Wagner zenekara a sok fúvóval, kürttel a wagneri zooedráma ideáljának : erő ós hatalom, méltó kifejezője, a finom poezis ós halk érzékenység szövevénye Dohnányi muzsikája, ki mint zeneszerző, dirigens ós zongora művész a legkiválóbb jelenkori muzsikusok egyike Ő nem zsúfolja túl a zene kart s művészi egyénisége szórólencséje mindannak, ami a zenében gyengéd és finom. A Pieretto fátylát tökéletesen vetítette elénk a rádióból Lukács Miklós láthatatlan karmesteri pálcája. A harmadik mü volt Csajkowszky Vl-ik, utolsó, úgynevezett patetikus symfoniája. Csajkovszkyt a német romantikus irány kösenkivel szóba sem állani, magaviseletével igazán nem adott legkisebb okot féltékenységre. Hasztalan. Molnár, akinek a nőkről előző tapasztalatokon nyugvó pessimista nézetei voltak, nem hitt, nem tudott hinni neki s egy teljesen indokolatlan félté- kenységi rohamában az „Egy csepp méreg“ után, melyben utólérhetlenül játszott, éjfél után egy órakor, a Korona vendéglő egyik szobájában, teljesen felöltözve, tükör előtt állva, színészi pózban, mintha egy drámai szerepet játszott volna, agyonlőtte magát. A rendőrorvosi boncolás azután kiderítette, hogy normális emberénél kétszeres súlyú agyveleje volt. Óriási tehetségének, de egyben féktelenségének is ez volt a magyarázata. Pályatársai s a közönség leírhatatlan megdöbbenésre s fájdalmas részvéte kisérte korai sírjába, mely — sajnos — most is jeltelenül áll a róm kath. Szentháromság temetőben. Csu. pán azok a pályatársai, kik vele valamikor egy társulatnál működtek, egytől egyig már öreg színészek, ha Gyulán játszanak, szokták sírját felkeresni. Ezeknek a pályatársaknak sorai is azonban évről évre ritkulnak. Nemsokára teljes feledés borítja majd örök álmát. A Korona vendéglő, mint vendéglő Thália szezonja után megszűnt. Az épületből pénzügyigazgatósági hivatalt csináltak. Ma a polgári leányiskola áll a helyén. Az udvaron levő arénát pedig tulajdonosa e miatt eladta Szalontára A város a Göndöcs népkertben épített ugyan egy pavillont, amelynek termét táncvigalmakon kívül színháznak is szánták, de ez a terem erre a célra alkalmatlanabbnak bizonyult, mint a hetvenes esztendők fedetlen színköre is volt. A termet színházzá 1889 nyarán Blana Lujza vendégszereplésével, az aradi szini konzorszium négy előadása avatta fel, amiről ez év nyarán már külön tárca-cikkben írtam A következő esztendő kora tavaszán az aradi szintársulat kísérelt a teremben játszani. Elsőrangú színészek voltak közöttük, mint költő tizenhétszer 100—100 arany akadémiai pályadijat nyert Somló Sándor, később a Nemzeti Színház jeles tagja, majd hét esztendőn keresztül igazgatója, a millennium évében fellállitott Erkel szobrunk remek óda írója. Felesége : Vadnay Vilma, a „kis Blaháné“- nak becézett kitűnő népszinmüénekesnő s operette- szubrett. Ebben a szezonban játszott városunk szülötte Jantsovils Margit is, mint a társulat tagja. Ez a szezon azonban nagyon rövid volt. Ugyanis nem volt alkalmas színpad, nem volt karzat, a nézőtér pedig — állóhelyeket is számítva — alig kétszáz ember befogadására képes. Nem lehetett tehát sem előadásokat, sem bevételeket produkálni Évről-évre jöttek ugyan társulatok, elvétve egy-egy másod, de leginkább harmadranguak. Ilyen harmadrangú volt a Polgáré is, de ezt azért említem mégis meg, mert annak kötelékében játszott, akkor még mint segédszinész, az utólérhet- len Hegedűs Gyula is, i-kinek dicsőségét a pesti Vígszínház előtt felállított szobra hirdeti. Erről különben a „Békés“-ben szintén külön tárcában emlékeztem már meg.
