Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-12-17 / 98. szám
LXT> évfolyam OS. Hsára Vasárnap £}yula, lOítí* December 17 Előfizetési árak : Negyedévre : Oaíyoec . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő, POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Oobay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Ami férjét, Ditróit illeti, ő nem annyira mint színész lett országos hírűvé — habár Gyulán játszott néhány szerepe, nevezetesen Moór Károly és a miniszter előszobájában Knabe Farkas Ierémiása, mint kiváló, művészi alkotások maradtak emlékünkben — hanem mint rendező. Ebben a minőségben azután páratlan, összehasonlíthatatlan volt és maradt mindé mai napig. Évtizedeken át több színészt nevelt ki rendezői minőségében szimüvé- szekké és művésznőkké, mint maga a színi akadémia Hegyesi Mari például, kiről előző számban Írtam, nem járt sziniiskolába és — mint előttem beismerte — segéd színésznőből két esztendő alatt Ditrói oktatása révén feljődött ki, hogy a Nemzeti Színházhoz szerződtették. Hét esztendőn keresztül szülővárosában Kolozsvárott az ottani Nemzeti Szinház igazgatója volt. Ez idő alatt nevelte ki azt a színészi gárdát, amelyet 1896-ban magával vitt fel Budapestre a Vígszínház .elit tagjaiul és hogy a Vígszínház mind e mai napig a fővárosi magánszínházak legkivá- lóbbjává, sőt világhírűvé lett, az elsősorban az ő művészeti igazgatásának köszönhető E minőségben szerzett hervadhatatlan érdemeinél fogva — mint azt Hevesi Sándor, Ditróinak ez év elején, születése nyolcvanadik évfordulójára tartott jubileuma alkalmából a Budapesti Hírlapban róla irt gyönyörű cikkében is megörökíti — két Ízben is lehetett volna a Nemzeti Szinház igazgatója és oda való is is lett volna s ha mégsem lett az, kizárólag az ő vonakodásán mullott. Ditróinén kívül kiváló tagjai voltak Gyulán a T ABC A A gyulai színészet krónikájából. Irta : Kóhn Dávid. IV. Thália. A népkerti pavilion. Krecsányi után két esztendő múlva 1887 pünkösd ünnepén a Thália SzinészSzövetkezet érkezett Gyulára és tartott két hónapon át itt elő adásokat. Ez a szezon-szinészeti értéket illetőleg, teljesen egyenlő magas színvonalú yolt a Krecsányi társulatával Ditrói Mór volt a szintársulat igazgatói joggal felruházott vezetője, ki tiz évvel előbb nejével együtt a Jakab Lajos igazgató társulatának tagjai és erősségei voltak és jó emlékében maradtak közönségünknek. Különösen Ddtóiné E. Mari, kiről elmondhatni, hogy hozzá hasonló naiva, sem előtte sem utána nem játszott magyar színpadon. Már mint végzett sziniakadémiai tagot akarták szerződtetni a Nemzeti Színházhoz, sőt le is szerződtették, de báró Podmaniczky Frigyes intendáns, amikor a majdnem gyermeklány alá akarta irni a szerződést, észrevette ujján a karikagyűrűt és meg- ütődve kérdezte tőle, hogy csak nem menyasszony talán, amire ő boldogan mondotta, hogy de igen is az, mégpedig Ditrói szinésznövendék kollegájának arája; az intendáns pedig erre kijelentette, hogy n naiva csak tufádon lehet és ama dilemma elé állította, hogy vagy hajadon marad, vagy nem szerződteti : így hiúsult meg a Nemzetihez való szerződése, de nem hiúsult meg művésznői kar- riérje, mely — bár mindig csak vidéken működött — öt évtizedek hosszú során a leghasonlithatatla- nabb, a legjobb, mondhatni egyedüli magyar nai- vának avatta Mennyire kitűnő volt ebben a szerepkörben, annak klasszikus bizonyitéka, hogy midőn egy magyar szintársulat kötelékében Bécsben vendégszerepeit, a Burgtheater igazgatóját, továbbá Sonnenthait, Levinszkít, a Burgtheater világhírűvé vált jeles drámai színművészeit annyira frappirozta s elbájolta, hogy a császári város legelőkelőbb színházához akarták és pedig elsőrangú naiv szerepkörre szerződtetni, a legnagyobb gázsival. Szerződésének nem is volt nyelvi akadálya. Ditróiné ugyanis német lánynak született és kitünően beszélt és játszhatott volna is németül. Talán német színésznőnek is nevelődött volna, mert már kis leány korában feltűnt színésznői hivatottsága. Hogy mégis magyar színésznő lett, azon múlott, hogy a szekszárdi nőegylet, a szegény sorsban levő leánykát a pesti akadémiába Íratta be és saját költségén taníttatta ki. A sváb születésű Ditróiné azonban, ellentétben a mostani színészek és színésznőkkel, akik elárasztják a külföldi színpadokat — igaz hogy többnyire nem az ő hibájuk, mert kényszerűségből cselekszik — mondom : Ditróiné visszautasította a Burgtheater ajánlatát és anyagi érdeke s színésznői karriérje rovására, tisztán és kizárólag honleányt érzületből mindvégig megmaradt — vidéki magyar színpadon. Szép sikerrel szerepelnek tenyésztőink a baromfi kiállításon Kállay miniszter őszinte eiismeressei szemlelte a kiállítás anyagát. (A „Békés“ munkatársától.) A Délmagyarországi Baromfi- Galamb- és Házi- nyultenyésztők Egyesületének kiállítását Kállaiy Miklós földművelésügyi miniszter tegnap délelőtt előkelő közönség jelenlétében nyitotta meg. Az Egyesület nevében Holländer Lipót dr. elnök fogadta és iidvözlte a minisztert és kíséretét. Örömének adott kifejezést, hogy akadt végre egy miniszter, aki vette magának a fáradságot és lejött az Egyesület kiállítását, mint a tagok munkásságának fáradsággal szerzett eredményeit megtekinteni. Szerettei és mély tisztelettel köszöntötte és felkérte a kiállítás megnyitására. Kállay Miklós miniszter az üdvözlő beszédre keresetlen, meleg szavakkal válaszolt. Megelégedéssel és. örömmel látja, hogy a magyar nép felismerte a megváltozott idők követelményeit s a földművelés mellett olyan gazdasági ágat is kultivái, amely az értékesítési viszonyokkal is számot vetett. Békésvármegye, de az egész Tiszántúl tövid néhány esztendő alatt elsőrangú baromfi -kultúrát teremtett, aminek a gazdasági termények exportlehetőségének csökkenése folytán fokozott jelentősége van. Önérzettel lehet megállapítani, hogy a távol fekvő Anglia, a világ kereskedelmének gócpontja, baromfiszükségletét legelső sorban és legnagyobbrészt Magyarországról szerzi be, ami azt mutatja, hogy baromíitenyészetünk s következéskép export árunk is elsőrangú. Figyelmébe ajánlja a gazdáknak, hogy ezen a gazdálkodási területen továbbra is az eddigi szorgalommal működjenek, majd Isten áldását kérve a rendezőség és a tenyésztők további munkájára, a kiállítást megnyitotta. A rendkívül szép és értékes anyagot Kállay miniszter a legnagyobb elismeréssel szemlélte végig s több kiállítóval elbeszélgetett. Félórás tartózkodás után aztán kíséretével autón Békéscsabára ment át, hogy ott a buzakiállitást megnyissa. Gyuláról a következők állítottak ki: Brád János, Dunai Sándor, Hack József, Hirsch János, Kállay Ilona, Krizsán Béla, Leiszt János, Leiszt Márton, Mészáros Sándor, Múlt Mihály, Pfaff Ferenc, Sail János, Stéberl Andrásné, Szilágyi Sándor. A következők kaptak díjazást: i. dijat. Múlt Mihály, Hack József, Kállay Ilona, Pfaff Ferenc, Leiszt János, anos, JJunai Sándor, szilágyi Sándor, Krizsán Béla és Leiszt Márton. II. dijat: Sail János, Múlt Mihály, Dunai Sándor, Leiszt János, Brád János és Szilágyi Sándor. III. dijat: Stéberl Andrásné, Brád János és Szilágyi Sándor nyertek. Aranyérmet Leis.it János és Salt János, ezüst érmet Szilágyi Sándor, Brád János és Krizsán Béla kaptak. A kiállítók száma 70, a kiállít si egységek száma pedig több, mint 300. A kiállításra lapunk következő számában még visszatérünk. A IMilÉÉIílSáp! Irta : Gy. KÖLLŐ GÁBOR. Benes ur a csehek nagynevű külügyminisztere Érsekújváron feltünü beszédet mondott a napokban a magyarság értékeiről és érdemeiről. Ezt a beszédet szó nélkül nem hagyhatjuk, mert ezzel tartozunk elsősorban a történelem igazságának, másodsorban a súlyosan megrágalmazott magyar ifjúságnak. Beszédjében többek közt a következőket mondja: »Nincsen Európában komoly politikus diplomata, vagy államférfi, aki a- régi Magyarország területi integritásának lehetőségével számolna!« Benes Ur 1 Ön kissé elgaloppirozta magát, amikor minden felhatalmazás nélkül Európa politikusainak, diplomatáinak és állam-
