Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-12-14 / 97. szám
2 Békés 1933 december 14 A mezőgazdasági munkásság helyzete igen súlyos; sokan alig kerestek annyit, amennyiből a tavaszi munkálatok megkezdéséig családjuk és a maguk életszükségletét biztosíthatnák. A kisipar helyzete is változatlanul kedvezőtlen és nem mutatkozik fellendülés a kereskedelemben sem. A munkásság helyzetének javítására kerül ugyan javaslat a közgyűlés elé, e közmunkák megindítására azonban még abban az esetben is csak tavasszal kerülhet sor, ha a decemberi közgyűlés megszavazná a vonatkozó javaslatot. Nagyobbfoku segítséget csak az esetleges állami munkák jelenthetnek, melyeket az áilamépitészeti hivatal foganatosít. Ugyancsak az ínség enyhítését célozzák a községi költségvetésekben erre a célra felvett összegek és az inségjárulé- kok terhére végzendő munkák is. Az alispáni jelentéshez elsőnek dr. Sebők Elek szólt hozzá s a gazdavédelmi rendelet homályos részeire mutatott rá. Az ő szavaihoz csatlakozott dr. Telegdy Lajos is és rámutatott a továbbiak során az OT1 járulékok kamatainak súlyos terhére s azokra a méltánytalanságokra, melyek a gazdákkal az adóssággabona fizetése során történtek a Futura részéről. Dr Berthótij Károly és Elek Lajos a gazdavédelmi rendelet egyes szakaszait magyarázták, majd az alispán válaszában hangsúlyozta, hogy bár a rendeletek néha bizonyos magyarázatokra szorulnak, ezeket a magyarázatokat az arra szorulók a legrészletesebben megkapják az illetékes tényezőktől. A Futura ügyében a községi elöljáróságok az illetékesek. Részletesen foglalkozott az alispán az OTI-val kapcsolatban a munkáskérdéssel is és kijelentette, hogy a vármegye ezidén az évek óta igen súlyos helyzetben levő iparosság megsegítésére törekszik. Sajnos e törekvésnek a rendelkezésre álló anyagi fedezet csekély volta szűk korlátokat szab. A földmunkásság helyzetével kapcsolatban végül bejelentette az alispán, hogy amint az idő megengedi, egy 35 kilométeres útszakasz megépítésével siet a földmunkások segítségére. A bizottság ezután tudomásul vette az alispáni jelentést és őszinte sajnálattal emlékezett meg az áilamépitészeti hivatal főnökének nyugalombavonulásáról. Bálint Imre műszaki főtanácsos érdemeit és az úthálózat és magasépítés körében kifejtett munkásságát jegyzőkönyvben örökítik meg. Dr. Csermák Béla főorvos terjeszti elő ezután jelentését, melyszerint a közegészség- ügyi állapotok kieiégitőek a megyében. 144 fertőző megbetegedés fordult elő és ezek közül 14 járt halállal. A szövődményes influenzák száma kettő volt. Ezután a pénzügyigazgató jelentése következett, mely 98 százalékos adóhátralékról számol be s megemlíti, hogy bár az adóbefizetés 400 ezer pengővel jobb a tavalyinál, a forgalmi adók befizetése terén hasonló csökkenés mutatkozik. A bizottság ezután behajthatatlanság címén néhány adóhátralék törlését rendelte el. A többi jelentések különösebb érdekességet nem tartalmaztak. Gyula város nagyarányú tavaszi fásítási programmja. (A „Békés“ munkatársától.) Gyula város vezetősége már számos példáját adta a múltban is annak, hogy milyen áldozatkész szeretettel gondoskodik a városszépítésről. Tavasszal mindenfelé kivirulnak az utcák mentén a szebbnél szebb virágágyak s városunkat a messzekörnyék egyik legkedvesebb helységévé teszik. Ennek az áldozatkész szeretetnek jegyében jött létre a város tavaszi fásítási programmja is. Gömbakáccal ültetik be a Józsefvároson a K. Schriffért-, Jókai-, Te- rényi-, Thezarovics-, Part-, Vad-, Patócsy- és Göndöcs-utcát, az Újvároson a Novák , Szarka- és Toronyi, a Miklósvároson pedig a Román és Kertész utcákat. Celtisszel fá- sitják a Hajnal-, Virág-, Zsinór és Zrínyi utcákat, mig a Zöldágban és Aranyágban japán akácot ültetnek, az Ecsedy utcában pedig hársfák fognak illatozni. Ez a nagyarányú munkálat, mely a városi kertészet irányítása mellett már a kora tavasszal megkezdődik, előreláthatólag 50 — 60 szegénysorsu munkásnak jelent majd kenyérkeresetet. IVcsy László sikere a képzőművész vitézek budapesti kiállításán. A képzőművész vitézek nagysikerű ki- ! állítást rendeztek a Budai Vigadóban. A kiállításról a fővárosi sajtó a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg; Petrovics Elek, a kiváló müértő pedig kijelentette, hogy a nivó semmiben sem maradt a Műcsarnok tárlatainak színvonala alatt. Örömmel állapítjuk meg, hogy a beszámolókban mindenütt szerepel a jeles helyi művész, vitéz Técsy László neve is. A bu- i dapesti lapok s köztük a Pester Lloyd, Ma- ! gyarság, P sti Hírlap, Nemzeti Újság kritiku- j sai elismeréssel emlékeznek meg Técsy erőteljes kisplasztikájáról s külön kiemelik plakettjeinek Ízléses finomságát. A társulat katalógusa pedig arról tanúskodik, hogy városunk ismert képzőművészének 8 kiállított alkotása közül a legtöbb helybeli vonatkozású, amiért külön is elismerés illeti vitéz Técsy Lászlót. Védekezés a kaliforniai paizstetü ellen. Az ölső híradásokból megdöbbenéssel ér tesültünk, hogy városun kan is vannak kaliforniai paizsteiütői fertőzött területek Ujabbi hírek szerint a zárolt faiskolákat felszabadították; ebből folyóiag az a hitünk, hogy nincs olyan veszedelem, mint az első közlések alapján gondolhattuk, mégsem lesz talán a védekezési és irtási eljárást a nagyobb nyilvánosság előtt is ismertetni Egyik helyi lap a tökéletes irtás eszközéül a ciánozást említi meg. Sokan fordultak hozzám kérdéssel, hogy milyen eljárási mód ez s hogy miért nem tettem erről említést a Nagymagyarváiosi Olvasókörben tartott előadásomban? Tájékoztatásul közlöm, hogy a ciánozással való irtás nem a gyümölcsösökre vonatkozik, hanem a faiskolákban termelt facsemetékre és díszcserjékre, mert a eiánozás ható sági ellenőrzés mellett csakis külön e célra épített kamrákban vagy erre alkalmas helyiségben eszközölhető kiképzett szakemberek vezetésével, ezért ez az eljárás nem érdekli a gyümölcstermesztő gazdákat, hanem csak a faiskolákat. Lássuk tehát a gazdák és kertészek által végezhető irtási és védekezési módokat. A paizstetü életviszonyát, szaporodását, felismerését és kártevését most nincs szándékomban ismertetni, erre részletesen kiértem a gazdakörben tartott előadásomban, most inkább arra törekszem, hogy minden gyümölcstermesztő tisztában legyen a szakszerű védekezési és irtási eljárással. Az eljárást két részre osztjuk: erőmüvi teendőkre és permetezésre. 1. Érőmüvi teendők. Ha gyümölcsösünkben csak 1 — 2 fa fertőzött, azt leghelyesebb kivágni, mert ezzel elhárítjuk a további veszedelmet. A kivágott fát nyomban elégetjük vagy legalább is el’ávolitjuk a gyümölcsösből. Ha nagyobb a fe tőzés, azonban a fák kivágása elkerülhető, a permetezés előtt vé gezzünk kéregéparóval, >3gy tompa késsel kóregkuparást. Drótk= f *vel, vagy erősebb gyö- kórkefóvel is ledorzsölhetjük a paizsietüt. Ezt a munkát lombbuiiatástól rügyfakadásig vó gezhetjük. A kéregkaparás után ássuk fel a fák alatt a földet. Fiatal fáknál ügyeljünk a ledörzsölósre, mert a héjat könuyen megsértetjük, azért itt ez a munka elkerülhető, elég sikerrel védekezhetünk permetezéssel is. 2 Permetezés. Ez a kéregkaparás után követkéz k. Az irtásra legjobban bevált a jó gyümölcsíakarbolineum és a nyers nikotin. Az előbbi tél', az utóbbi nyári permetezésre való. Többféle gyümölcsfakarboüneumot gyártanak ; ón mindenütt a neodendrinről beszélek, mert ennek nagyon sok előnye van. Gyű molcsfakarbolineummal lombhullástól perme tezhetünk. Fagyos időben nem szabad permetezni, esőtől vagy hótól átnedvesedett fának permetezése nem vezet eredményre. Rügyfa- kadás előtt még 3—4 héttel permetezhetünk ezzel a szerrel, de később már nem. Almafák, körtefák továbbá nb:zlibokrok permetezéséhez neodendrint nyolcszoros vizzel keverjük vagyis 10 kg. neodendrínhoz 80 liter vizet veszünk. Csontároknál a neodendrint 12 szeres vizzel keverjük. Kajszint felesleges kát bolineummal permetezni. Ha a szert kemény kutvizzel készítjük, 100 liter vízhez tegyünk előbb 1-2 marók mosószódát A permetezés a fa csúcsán kezdedik és locsolásszerüen történik, hogy jól megáztassuk a fa kérgét. Erős fertőzés esetén két ilyen téli permetezést kell végezni, lombhullás után és rügyfakadás előtt. A nyári permetezés nyer3 nikotinnal szintén áztatásszerüen történik. Melegítéssel feloldunk 2—3 liter vízben 1 kg. káliszappant (kenőszappant), ezt beöntjük 100 liter vizhez, melyhez 250 gr nyers nikotint keverünk. A nikotin erős méreg, azért nagy gondosságot és körültekintést igényel Csak annyi szert készítünk, amennyit egy nap alatt kipsrme- tezbetünk. Az első permetezést akkor kezd jük, amikor az apró sárga, paizsnélküli tet- vek futkároznak a fán. Ennek ideje rendszerint junius hó eleje, azért junius 1-ón permetezünk először, 15-én másodszor, julius 1-ón harmadszor Ezután 3—4 hetenkint permetezünk egész október elejéig. Bár ezek a permetezések a legtöbb állati kártevők ellen védelmet nyújtanak, ezért elvégezni akkor is ajánlatos, ha paizstetü nem mutatkozik, csakhogy gyengébb keveréket alkalmazhatunk, mégis vannak olyan kárte-
