Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-12-14 / 97. szám

LX¥. évfolyam 97. ssám Csütörtök Ctyula, 1933 December 14. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: OOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A revízió u| utjai. (k. k.) A trianoni békeszerződés alá­írása óta egy évtizednek kellett eltelnie ah­hoz, hogy a közfelfogás végre felismerje a szerződések megváltoztatásának eredményes eszközeit. Az első években a szónoklatok az idegen hordák vérfürdőjéről harsogtak s mindent visszaköveteltünk a Kárpátoktól az Adriáig. Ebben az időben hazaárulásszámba ment volna békés kiigazításról beszélni, vagy a nemzetközi politikai életben megszokott békés eszközök igénybevételén gondolkozni. Még vérzettek az ország testének a világ­háborúban szerzett szörnyű sebei, erőinket guzsbakötötte egy szerencsétlenül végződött háború minden keserve. és mégis uj harcok­ról, uj győzelmekről álmodtunk, melyekben visszakapjuk pár nap alatt mindazt, amit el­lenségeink csak évtizedes tervszerű akna­munkával tudtak elvenni tőlünk. Még vannak, akik nem felejtették el, hogy abban az időben minden második em­ber trianoni einlékkeresztet hordott a kabát­ján, de hol van ma egy ember Magyaror szágon, aki meg tudná mondani, hogy hová lett az a rengeteg trianoni jelvény. És ki vette le a középületekben kifüggesztett ir­redenta plakátokat és ki emlékszik a gyujó- hatásu hazafias harci szónoklatoknak csak egyetlen mondatára is? A természet legnagyobb törvényével felelhetünk ezekre a kérdésekre. A fizika tanítja, hogy az energia sosem vész el, csu­pán átalakul. A fenti propagandacikkek fe szitő energiája sem veszett el, hanem át­alakult egy nagy felismeréssé s ez a felis­merés jelöli ki a magyar revíziós mozgalom uj útjait, melyek nem egy eleve kilátástalan haicra biztatnak, hanem a külföld felvilá­gosításának irányába haladnak és tegyük hozzá: régi területeink visszaszerzéséhez fognak vezetni. E felismerés kiindulási pontjául az a tény szolgáit, mely mellett a történelem cáfolhatatlan meggyőződéssel érvel: hogy a kis népek a maguk szerencséjét sosem ököl­lel, hanem mindig ésszel kovácsolták. Erő­szakos csak az lehet, aki egyúttal elég erős is, mert gondoljuk el, hol lennénk ma, ha annakidején a szivünk szavára hallgatunk s ha a 20-as évek elején próbáljuk meg a háborúból maradt legyverrel és erővel visz- szaszerezni az ősi hazát ? Hol lennénk ma, ha 1920-ban ellenszegülünk a trianoni szer­ződésnek ? . . . Az egyetlen alap, amire az akkori irtó­zatos zuhanásban támaszkodhattunk, az Igaz­ság volt. De a történelem is tanítja, hogy az igazság ott kezdődik, ha mások elismerik, hogy igazunk van. S abban az időben váj­jon széles Európa urai közül ki tartotta jo­gosnak a magyar követeléseket, ki halottá meg az elszakított magyarság kétségbeesett panaszát ? A lehetőségek közül már csak azért is a tűrést kellett választani, mert ak­kor ez volt az egyetlen megoldás. S az idő nekünk dolgozott és nekünk adott igazat. A külföld felvilágosításának legutóbbi nagy eredményei tanúsítják, hogy többet ér egy meggyőződéses külföldi jó­barát, mint egy 120 terítékes hazafias ban­kett; hogy a revízió szempontjából sokkal hasznosabb néhány jól elhelyezett statisztikai adat, mint ha dübörgő hangon támadjuk az utódállamokat, Benes vagy Titulescu urat . . . Az a minden képzeletet felülmúló sze­retet pedig mellyel az ország lakossága Bethlen és Eckhardt áldásos angliai útját kisérte, lenyűgöző bizonyítékát jelenti annak, hogy a magyar irredenta eszméje ma ele­venebben ég a magyar lelkekben mint valaha. (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye törvényhalósági bizottsága a Délmagyarországi Baromfi Galamb- és Házinyultenyésztők Egye­sületének közreműködésével — amint azt mar előző számainkban jeleztük — nagyszabású baromfi, galamb és házinyu'kiállitást rendes a Göndöcskerti pavillonban. A kiállítás fővédnökei közt vezetőhelyen a földművelésügyi miniszter áll, de megtaláljuk ott közéletünk számos ki­válóságát. (A »Békés« munkatársától.) Békés­vármegye közigazgatási bizottsága decem­ber hó 11-én gyűlést tartott, melyen a tá­vollevő Korossy György főispán helyett dr. Márky Barna alispán elnökölt. Az ülés iránt élénk érdeklődés mutatkozott. Napirend előtt dr. Sebök Elek szólalt fel. Elismeréssel emlékezett meg gróf Bethlen István nagyértékü angliai útjáról s lelkes szavakkal ecsetelte azt az együttérzést, mely a kiváló magyar államférfit angliai ut­ján a nemzet részéről kisérte. Méltatta a felolvasó körút nagy jelentőségét és a tagok éljenzése közben indítványozta, hogy a köz­Nincs szükségünk irredenta plakátokra, hiszen ha napfényes időben felénkkéklenek a bihari hegyek, mindnyájunk keze ökölbe szorul, pedig csak egy egyszerű tájkép előtt állunk ; miért szónokoljunk mi gyenge, emberi han­gon az ország feldarabolása ellen, mikor a Kárpátok koszorúja és ezer más természeti adottság fenséges csendje harsogja a világba a magyar igazságot. Nekünk csak az a szerepünk, hogy mindezekre rátereljük a külföld ügyeimét. Amint ez megtörtént, a magyar igazság fel­tartóztathatatlanul halad a maga utján Soha célbafutóbban nem ragyogtak a revízió utjai mint ma s ezt a diadalmas ragyogást az sem homályositja el, ha a román külügy­miniszter becstelennek bélyegzi a magyar revíziós törekvéseket. Az urak ugylátszik haragszanak odaát . . . Pedig aki haragszik, annak soha nincs igaza . . . A kiáliiiás megnyitására Gyulára jön Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter is aki pénteken este érkezik városunkba és dr. Korossy György főispán vendége lesz. Szombaton délelőtt fél 10 órakor ünnepé­lyes keretek közt a miniszter személyesen nyitja meg a kiállítást, majd innen Csabára megy a mirőségbuzakiáilitásra, melyről lapu.k más he­lyén emlékszünk meg. jeles külpoütikusunkat. A bizottság az indítványt lelkesen ma­gáévá tette és elfogadta. Az alispáni jelentés szerint a megyé­ben a személybiztonság ellenes cselekmé­nyek száma a múlt hónapban 76 volt. Ön- gyilkosság 5 esetben történt, s három bal­eset fordult elő. A jelentés további során az alispán megemlíti, hogy a folytonos esőzések követ­keztében a mezőgazdasági munkálatok sok helyen rendkívül akadályoztattak, bár a gaz­dák mindent megtettek az időjárás viszon­tagságainak ellensúlyozására. A földmivelésügyi miniszter személyesen nyitja meg a baromfikiáliitást. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. Bethlen István gráf üdvözlése. — ft’esszimisztikus alispáni Jelentés. — Viták az OTI-ról, a gazdavédelmi rendeletről és az adóbehajtásokról. — Tervek az iparosság és föld­munkásság megsegítésére. igazgatási bizottság táviratilag üdvözölje

Next

/
Thumbnails
Contents