Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-08-06 / 61. szám
3 Békés 1933 augusztus 6 Ma délelőtt adja át Varga Gyula polgármester a kitüntetett munkások okleveleit. (A „Békés“ munkatársától.) Beszámoltunk már arról, hogy a ^kereskedelemügyi miniszter Manojlovits Lázár gyulai pékségedet, aki Leopold Béla sütödéjében 1904. óta megszakítás nélkül szolgál, elismerő oklevéllel és 100 pengő jutalommal tüntette ki Hasonló kitüntetést most egy földmunkás, Ráfi Ferenc kapott a földmivelósügyi minisztertől, A kitüntetést a két derék munkásnak Varga Gyula dr. polgármester ma délelőtt 11 órakor adja át a Városháza tanácstermében. Baruainges cionisták Gyulán. (A „Békésa munkatársától.) Szombaton délelőtt a piacon nagy feltűnést keltett négy barnainge3 fiatalember, akik gyümölcsöt vásároltak. A cserkószing szabású blúzt látva, sokan azt hitték, hogy külföldi cserkészek, vagy pedig hogy hitleristák. Rövidesen kitűnt azonban, hogy sem nem hitleristák, sem nem külföldiek és sem nem cserkészek, hanem a „Magyar Föld“ bérgazdaság munkásai, akik Sarkad felé voltak átutazóban. Magyarul beszóltok és azt mondták, hogy cionisták. A járókelők kissé csodálkozva nézték őket és nem értették, miért választották pont a barna- inget munkásruhának ? Artisták Jönnek Gyulára. A Corvin Szabadszinpad szerződés nélküli artistákból álló nagyszerű együttese, amely Békéscsabán közel két hó ig játszott, állandóan telt nézőtér előtt, hétfőn Gyulára érkezik Első előadásukat hétfőn este fél 9 órakor tartják a Kossuth téren. Belépődíj nincs, mindenki tetszés szerint fizet. A békéscsabai lapok a legteljesebb elismeréssel írnak róluk, megállapítván, hogy műsoruk változatos és igen érdekes. Jellemző előadásaik vonzó erejére, hogy amikor a Donnert-eirkusz Békéscsabára érkezett, akkor is telt nézőtér előtt játszottak. A Békésmegyei Kisgazdák Egyesülete az idén Tótkomlóson tartja közgyűlését. (A ,,Békés“ munkatársától.) A Bókósme- gyei Kisgazdák Egyesülete, amely a gazdaproblémák megvitatásával és javaslatok szerkesztésével jelentős szerepet tölt be a magyar agrárpolitikában, ezidei közgyűlését Csizmadia András országgy. képviselő elnökletével, Tótkomlóson tartja. Az augusztus 27 iki összejövetel, mint minden évben, minden bizonnyal ezúttal is igen népes és mozgalmas lösz. Az AEGV. a gazdagyülós napján Békéscsabáról Tótkomlósra kedvezményes tarifájú járatokat indít. Közgyűlés után bankett lesz. Érdeklődőknek felvilágosítással Gyulán az egyesület ügyv. igazgatója, Csige-Varga Antal dr. szolgál. 19. I If JE K. Vasárnapi szentmisék Vasárnap délelőtt 8, 10 és fél 12-kor lesz szentmise az anyatemplom ban. Szentbeszédet Farkas István mond. A Jó zsefvárosi templomban 9 órakor lesz szentmise, a szentbeszédet Ssabó János dr. józsefvárosi káplán testvéröccse, Ssabó Árpád csanádmegyei ujmisés pap mondja. A gyuiavárii Szent-Erzsébet kápolnában 9 órakor lesz szentmise, melyen szentbeszédet Ivángi György káplán mond. Istentisztelet folyó hó 6-án a református templomban. Délelőtt 9 órakor prédikál Horváth István s lelkész. Délután 6 órakor prédikál Tö- m'órg Lajos theológus. Az evagélikus istentisztelet folyó hó 6 án, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik, prédikál Me kis Áiám theológus, délután fél 3 órakor a fogházban, fél 4 órakor a kórházban lesz istentisztelet. Orvosi hir Dr. Bacsoni Barnabás belgyógyász és gyermekorvos, v. áll. kórházi h. főorvos szabadságáról hazaérkezett és rendelését folytatja. (Jókai u, 27 , délelőtt fél 9-től fél 11-ig és délután 3-tol fél 5- g. 195 l—1 Korossy György főispán megszakította szabadságát. Korossy György főispán szabadságát a napokban megszakította s Gyulára érkezett. Hivatalában két napig maradt, majd visszautazott Visegrádra, ahol szabadságát tölti. Itt említjük meg, hogy a folyó hó 7-én este Budapesten, az Országházban rendezendő jamboree-teára a ház elnökétől vármegyénk főispánja is meghívást kapott, a teán azonban más irányú elfoglaltsága miatt nem tud résztvenni. Építőiparosok küldöttsége Korossy György főispánnál. Pénteken délelőtt a szabadságát megszakító Korossy György főispánt hivatalában a gyulai építőiparosok egy küldöttsége kereste fel, hogy közbenjárását kérje arra, hogy a honvédségi laktanya tatarozási munkálatait a helybeli iparosság kapja meg. Híre járt ugyanis, hogy idegen városbeli vállalkozó fogja a tatarozást végezni, amit természetesen a gyulai építőiparosok sérelmesnek találtak magukra nézve. Korossy György a küldöttség kívánságait meghallgatta s megígérte, hogy illetékes helyen közben fog járni s mindent megtesz, hogy a tatarozási munkát a helybeli iparosság kapja meg. A főispán válaszát a küldöttség megnyugvással vette tudomásul. A „SzegfÜ-est“ propaganda bizottsága folyó hó 8-án este 8 órakor értekezletet tart, hogy az augusztus 22 én rendezendő, nagyszabású szegfü- est propaganda-teendőit megbeszélje. Ugyanaz nap 9 órakor a rendező bizottság tagjai is ösz- szejönnek, hogy az est műsorát összeállítsák és a teendőket egymás közt felosszák. A nagysikerűnek ígérkező „Szegfű-est“ iránt városszerte nagy az érdeklődés. Meghívó. A Gyulai Első Magyar Földész Társulat 1933 évi augusztus hó 13 án, vasárnap a Gmdöcs népkerti pavillonban saját pénztára javára bált rendez, melyre a mulatni vágyó közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. A bál kezdete este 8 órakor, vége reggel 4 órakor. Belépődíj személyenkint 1 pengő A zenét Diósi József zenekara szolgáltatja. 1—2 v. tTMITarw—" BjllllH«HiWII IIIP1 ill» i l'l Ilii MII I^IHIII^■I»II—mit— Az augusztus 6-iki „ROKKANT NAP“ sikere fogja megmutatni a magyar társadalom benső szoros érzelmi kapcsolatát nemzetéhez. T Á M C A A gyulai dohánygyár Visszaemlékezés Terényi Lajosra. Irta : KÓHN DÁVID. „A Gyulai dohánygyáriról írok, amely a valóságban nem volt, nincs és emberi számítás szerint aligha van kilátás, hogy valaha is legye n, de mint eszme volt és létezett, igaz, hogy nem hosszú ideig, mindössze pár óra hosszáig. Ennek a rövid ideig tartó gyulai dohánygyár eszméjének, immár rajtam kiviil senki által nem ismert humoros történetét akarom e sorokban megírni s megörökíteni. A história idestova már negyven esztendővel ezelőtt történt, abban az időben, amikor feledhetlenül szép emlékű Terényi Lajos volt a város országgyűlési képviselője, Dutkay Béla pedig a város polgármestere. Gyula városát érdeklő valamilyen fontos honvédségi kérdésben emlékiratot kellett szöve- geznem, amelyet sürgősségénél fogva a polgár- mesterrel személyesen vittünk fel Pestre, hogy azt a fővárosban tartózkodó képviselőnek megmutassuk és azután báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszternek átadjuk. Miután az emlékirat csak fogalmazvány volt, vittünk magunkkal miniszteri papirost és felvittük a város színes pecsétjét is, hogy ha Terényi is helyesnek tartja a fogalmazványt, vagy ha esetleg változtatni kellene a szövegen, eme változtatás után a memorandumot végleg megszövegezzük, aláírással és pecséttel ellássuk. Este érkezünk fel Budapestre és a Pannónia szállodában találkozunk az ott ránk -váró képviselőnkkel, akivel együtt vacsoráztunk és miután az emlékirat végleges szövegében megállapodtunk, én felmentem a Pannónia szobájába a fogalmazvány ietisztázására. Terényi s Dutkay pedig elmentek a New-York kávéházba, azzal, hogy ha az írással kész leszek, én is menjek utánuk a kávéházba. így is történt. Este tizenogy óra után én is beállítottam a New-Yorkba, mely akkor nem csak a magyar főváros, hanem talán az egész kontinens legszebb kávéháza volt, egyben arról is nevezetes, hogy Magyarország összes — tehát vidéki — lapjait is járatta, mely körülmény nagyban hozzájárult nagy látogatottságához. Terényinek, aki láthatólag türelmetlenül várt, egy csabai lap legfrissebb száma volt a kezében, amelyben hosszú cikk volt olvasható a Békésmegyei gazdasági egylet azelőtt való napi közgyűléséről, ahol is Belicsey István elnök indítványára elhatározták, hogy a kormánytól Békéscsabán állami dohánygyár fellállitását kérik. Erről a határozatról Terényi is, mi is csak a csabai újság révén szereztünk tudomást. Beliczey István és Terényi Lajos rokonságban voltak, nevezetesen Beliczey anyai ágon nagybátyja volt Terényinek. Mint atyafiak jóban voltak, szerették is egymást, ami azonban nem akadályozta őket abban, hogy borsot törjenek egymás orra alá, külünösen pedig abban, hogy közügyekben egyszer másszor megtréfálják egymást. Beliczey István 1869—1872-ig Gyula város balpárti országgyűlési képviselője, 1876-tól kezdve pedig mindaddig, amig Tisza Kálmán miniszterelnök eme állásától megvált, Békésvármegye főispánja volt és ily minőségben sok érdemet és népszerűséget szerzett magának. Mint Tisza személyi hive szabadelvű párti volt ugyan, de egyéniségénél, temperamentumánál fogva, már főispán- sága alatt, de különösen azután mindig megmaradtak fiatalkori ellenzéki velleitásai is, amelyek gyakran megnyilatkoztak benne. Különösen a gazdasági egyletben, melynek haláláig elnöke, Békéscsaba községi képviselőtestületében, amelynek legtekintélyesehb tagja volt. így többek között keresztül vitte, bogy a patronatusi joggal rendelkező Békéscsaba, a politikai pártját illetőleg heves ellenzéki Hock Jánost praezentálta papjának? akit, amidőn néhai Schlauch Lörincz váradi bibo" ros püspök, csabai lelkészi állásában nem erősített meg és igy Hock elesett a csabai plébániától, Beliczey a gazdasági egyletben e miatt a főpapi földek szekularizációját javasolta, ami annak idejében országos szenzációt keltett. Terényi, aki — ismétlem — gyakran kötődött Beliczeyvel, az ö csabai dohánygyári eszméjét is alkalmasnak találta nagybátyja megtré- fálására. Elolvastatta előbb velem is a csabai újságot, azután alig hagyta, hogy egy kapucinert meg- igyak. Rögtön mégysz vissza a Pannóniába s írsz egy újabb memorandumot, amelyben Gyula városának
