Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-08-06 / 61. szám
1933 augusztus 6 Békés 3 Az aratás e hét folyamán a nagybirtokokon is teljesen befejeztett, úgy hogy a gyulai határban, mint az egész Békésvármegyében a busa, árpa és sab lábon sehol se látható. Az összehordás azonban még sok helyütt folyamatban van, de ugyancsak folyamatban van a cséplés is. Ezt ugyan megzavarta szerdán és csütörtökön •sőt pénteken is bekövetkezett eső, a nélkül azonban, hogy ezt a gazdaközönség msgapre- hendálta volna Ellenkezőleg : nagyon is megö tült az esőnek, mint valóságos Isten áldásának. A julius végi forró napok után nagy szükség volt ugyanis esőre, elsősorban a tengerinek, melyből a késői csövezik, a korai pedig már szemzik is és éppen a legjobb időre jött rá az eső, melynek áldásos hatását annak zivatarmentes csendessége és bősége is fokozta A korai tengerinél már el is döntette a termés sorsát; az ugyan is már ezzel az esővel be fog érni tudni, mig a későbbieknek is elég lesz egy pár hét múlva bekövetkező újabb csapadék, A tengerin kívül jótétemény volt az eső a szőlőre, répára, krumplira, minden féle veteményekre, kaszálókra és tarlólegelőkre is. Az e hét folyamán tjjitént cséplásek eredményei is megerősítik a lapunk múlt heti számában jelzett megállapítást, hogy — a gyulai határ ban — búzában és most hozzátehetjük, hogy tavaszi árpában iá az átlag 1100 öles holdanként 6—7 mázsa, a fajsuiy pedig 80 kiló, sőt azon felüli. A sikértartalom is igen jó, úgy hogy a .gyulai búza teljesen export képes és kielégítheti a külföld legkényesebb követelményeit is. Nincs itt, csak egy baj, de az osztan nagyon nagy baj, nevezetesen hogy nincs rá kereslet és hogy a kedvező mennyiségű és minőségű termás mel lett is alig fedezi a termelési költséget és a nagy adót. A pénteki hetipiacon a legjobb minőségű búza bolettával együtt csak 11 pengő s 50 fillérért kelt, árpáért pedig csak 5 pengőt adtak. Géczi András esete a barnamedvével. A néhány napig Gyulán tartózkodó Donnert-cirkusz műsorában többek között szerepelt két barna medve produkciója is, amit maga a direktor irányított és konferált be természetesen hangza tosari. Azt ígérte például, hogy aki a nagy medvét birkózásban legyőzi 100, aki pedig a kisebbiket győzi le, 50 pengőt kap a cirkusztól. Vállalkozó eleinte nem igen akadt, mert a nagyobbik barna medve, ha két lábra állott, meglehetősen félelmetesen hatott. Száz pengő azonban nagy pénz a mai pénztelen világban s igy történt hogy egy szép napon, illetve estén Oécsi András gyulai fiatalember odaállított a porondra Donnert igazgató elé, bejelentvén, hogy ő megbirkózik a fenevaddal A bejelentést tett követte, a váliakozó ifjú nekiugrott a medvének, lendü Setével felborította dörmögő és fé'elmetes hirben álló ellenfelét, beleragadt a bundájába és formálisan győzelmet vett rajta Sajnos e dicső bajvivás hiábavaló volt, mert Donnert igazgató nem fizette ki a 100 pengőt, mondván, hogy a medve legyőzése nem a kihirdetett feltételek szerint történt, vagyis hogy nem került kétvállra. Nagy vita fejlődött ki Géczi és a direktor között, végül is a községi bíróság előtt 20 pengős alapon kiegyeztek. Uj névvel kell megismerkedniük a Milliók Könyve olvasóinak Mollie Dovan-nal uj, értékes állandó szerzői nyert sorozatunk. Első kötete mindjárt a legjobb bemutatkozás; London mai, színházi világába vezet, a kulisszák és öltözők közé, ahol egy tiszta jóságos leány vív küzdelmet a maga és húga boldogságáért. A két törekvés csaknem összeütközik, de a végén Eaid Mallory legyőzi a sorsot s boldog lesz. Megjelent a Milliók Könyve legújabb száma, ára 20 fillér, kapható mindenütt Mindert számhoz keresztrejtvény értékes dijakkal, amelyekre mindenki egy_ forma eséllyel pályázhat, aki beküldi rejtvény, megfejtését a Milliók Könyve szerkesztőségébe Előfizetési dija, egy negyedévre 13 regény 2 40 pengő. Megszigorították a szegénységi bizonyítva nyok kiadását. A belügyminiszter a szegénységi bizonyítványok kiadását megnehezítette. Eddig ugyanis mindazok kaphattak szegénységi bizonyítványt, akiknek havi jövedelmű* nem haladta túl a 90 pengőt. Most már csakis azok kaphatnak szegénységi bizonyítványt, akiknek havi jövedelmük 60 pengőnél nem több. Az augusztus 6-iki népünnepéllyel kapcsolatos „Rokkant nap“ alkalmat nyújt arra, hogy a nemzet társadalmi különbség nélkül leróhassa háláját azok iránt, akik a hazáért vesztették íérjiikt, atyjukat, testi épségüket Iparosok részére szegénységi bizonyítvány kiadása. A mai suiyos gazdasági viszonyok közepette igen gyakran fordul elő, hogy a munkát- latiul álló elszegényedett iparosok megbetegedés esetén, anyagiak hiányában nem tudnak orvosi kezelést, gyógyszert vagy kórházi ellátást igénybe venni, viszont mint önálló iparüzők szegénységi bizonyítványt nem kaphatnak, amelynek alapján ingyen gyógyellátást nyerhetnének. Ezen sajná- Dtos állapotok közepette az ipari és kereskedelmi érdekképviseletek azzal az előterjesztéssel éltek a minisztériumhoz, hogy a jövedelem és vagyon adót nem f.zető, valamint a forgalmi adó alól is mentesben, tehát kétségkívül vagyontalan, szegény önálló iparosoknak is adassék a jövőben szegénységi bizonyítvány. A minisztérium most a kamarához intézett leiratában megállapította, hogy a szegényjogon való betegellátás igényjo- gosultságának megállapításánál adatok szolgáltatására kötelezett községeknek, városoknak módja van arra, hogy a fennálló jogszabályok alapján is méltányosságot gyakoroljon s adott esetben jövedelem és vagyonadót nem fizető, for- galnradó alól mentesített iparosoknak és családtagjaiknak igényjogosultságát megállapítsa. Erre azonban az illető önkormányzati közületeket a minisztérium nem utasíthatja, mert ezek határozatai ellen fokozatos felebbvitelnek van helye. Pályázat ipari munkások részére, a m. kir, kereskedelemügyi miniszter pályázatot hirdet olyan ipari munkások 100—100 pengővel és oklevéllel való kitüntetésére, akik legalább 25 év óta megszakítás nélkül állanak ugyanazon munkaadó szolgálatában és 50 életévüket már betöltötték A pályázni kívánó munkásoknak kérvényt kell beadniuk, és pedig legkésőbb szeptember hó 30 ig az Ipartestületen keresztül, hol a többi tudnivalók is megtudhatók. Az Elnökség. 1—3. A megvadult bika halálosan megsebezte a pásziorfiut Halálos kimenetelű szerencsétlenség történt kedden délelőtt a Békéscsabához tartozó 552 számú tanyán Egy megvadult bika a pász- torf.unak rohant és hegyes szarvával átszurta a gyermek fejér. Orvoshoz vitték, segíteni azonban nem tudtak rajta anélkül, hogy eszméletét visz- szariyerte volna, belehalt sérüléseibe. kérsz egy állami dohánygyárat. Reggel telefonon audienciát kérek Wekerle Sándor miniszterelnöktől és felmegyünk mind a hárman mint gyulai küldöttség hozzá Budára s a gazdasági egyesület felterjesztését, egyben Csabát megelőzőleg Gyulának kérünk dohánygyárat. Se szó, se beszéd; ott hagytam őket a New-Yorkban, visszamentem a szállodába, neki feküdtem a memorandumnak, s olyan tragikusnak ecseteltem benne Gyula városa közgazdasági helyzetét, különösen gyáripara teljes hiányát, hogy a katasztrófától csakis a kormány sürgős közbelépése, nevezetesen egy dohánygyár mentheti meg. Az emlékirat terjedelmesre nőtt ki. Mire megfogalmaztam és miniszter papirosra letisztáztam, reggel lett, úgy hogy le se fekhettem. Reggel 8 órára Terényi újra eljött a Pannóniába. Meg volt elégedve a memorandummal, melyről különben megállapította, hogy mindegy, akár hogy van stilizálva, csak a lényeg a fontosj hogy doháuygyárat kérünk, - amiből ugyan nem lesz semmi Gyulán, de igy bizonyosan nem lesz Csabán sem. Dutkay, mint polgármester aláirta az emlékiratot, rányomtuk a magunkkal felvitt szines pecsétet is. Reggeli után Terényi felhívta tefefonon a Miniszterelnökséget, ahonnan az az értesítés jött, hogy Wekerle mint pénzügyminiszter tart ma kihallgatást; telefonált tehát a Pénzügyminisztériumba, ahol Wekerle személyi titkára, Terényinek jó barátja azonnal beszélt a miniszterelnökkel és azt telefonálta vissza, hogy nagyon sokan jelentkeztek és vannak ugyan már audiencián, de Wekerle készséggel fogadja a gyulai küldöttséget, még pedig rögtön és soron kivül Terényi Lajos a legkedvesebb, legszeretetreméltóbb úri emberek egyike volt és a társadalom minden, igy legelőkelőbb köreiben is nagy népszerűségnek örvendett. Gyula városa, melynek szülötte és leghübb fia volt, sokat, nagyon sokat köszönhetett neki. így azt is, hogy megyei székhellyé konszolidálódott Mikor a csabaiak felvetették a megyei székhely kérdését, Terényi ugyanis a vármegyében városról városra, faluról falura járt, felkeresett m ndeu megyebizottsági tagot és a nagy többséget aláíratta, hogy Gyula városát akarják ezután is megye székhelynek. Ezekkel az aláírásokkal el is dőlt a székhely sorsa, úgy hogy a csabaiak megszüntettek minden agitációt, sőt be se adták indítványukat. Váratlanul történt korai halála nagy megdöbbenést, mélységes fájdalmat keltett városunkban, amely hantijának nyilvánította, a városház termében ravataloztatta fel, egyik belvárosi utcáját nevezte el róla és megfestette képét tanácskozási termébe, haló po raibau is kegyeletesen áldva halhatatlan szép emlékét. Wekerlének Terényi különösen kedvelt, ked. vés embere volt, amit a soronkivüli audiencia és annak lefolyása is bizonyított. A Pannóniából rögtön felmentünk a várba, a pénzügyminisztériumba, melynek elöterme tényleg zsúfolásig telve volt audienciára váró urakkal, közöttük számos tekintéllyel. A titkár mindenkit megelőzve bocsátott be bennünket, ami csodálkozást, sokakban tagadhatatlanul méltatlankodást is keltett. Terényi Dutkayt és engem bemutatott a miniszterelnöknek, aki átvette emlékiratunkat, leültetett bennünket fotejekbe, egyben maga is helyet foglalva és tudomásul véve, mibe járunk, egy negyedóránál tovább tartó, klassikus formájú s tartalmú dissertációt tartott neküuk a dohánygyárról, behatóan fejtegetve annak fontosságát, az érdekelt városra háruló előnyét, hasznos voltát, úgy hogy komoly gusztust keltett bennünk, vajha, amit csak ötletszerüleg kértünk, meg is valósulna Gyula városa fejlődésének mérlegelhetetlen javára. | Felcsigázott várakozásunkat keltett előadását székéből felállva végül a következő szavakkal fejezte be: Hanem egy uj dohánygyárnak létesítése — ami mellesleg mondva ez idő szerint és belátható időn belül nem országos érdek — olyan költséget okozna az államnak, hogy noha behatóan fogom kérvényüket mérlegelni, az ország ez idő szerinti anyagi helyzetében újabb dohánygyár létesítésére, őszintén szólva, Ígéretet nem tehetek. Az audiencia ezzel be volt fejezve, mi is felállóidul k és ekkor Terényi mosolyogva ezt mondotta Wekerlének : „ Nem ígéred meg, Kegyelmes Uram, akkor bisok benne. “ Wekerle azonban hahó tázva visszavágott: „ Kedves Lajoskám, noha nem Ígérem meg, mégse bissál benne.“ Ezzel a csattanóval fejeződött be a kihallgatás és vele együtt a gyulai dohánygyár alig tizenkét óráig élt eszméje is.
