Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-08-06 / 61. szám
IjXV» évfolya**» 61- «smm. Vasárnap Oy ni a, 1S>33 a«sfUH»ii:« 6. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P HO fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz, Dobav -János könyvkereskedése, hova a lap szellemi . részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Elmaradt miniszteri látogatás — gróf PONGRÁCZ JENŐ országgyűlési képviselő. — • •• Mindannyian őszintén sajnáltuk, hogy Kálidig Miklós földmivelési miniszter urnák — utolsó percben — ie kellett mondania a gyulai útjáról és igy nem hallhatta meg szemtől-szembe panaszainkat és kívánságainkat. Jó magam is fel akartam egyre-másra hivni a Miniszter Ur figyelmét, annál is inkább, mert kötelességemnek tartom, mint e kerület országgyűlési képviselője, hogy tájékoztassam a lakosság hangulatáról, óhajairól és reményeiről. Mivel erre ezúttal alkalmam nem volt, — hírlap utján hozom tudomására, amit élő szóval akartam elmondani. Kegyelmes Uram l Még a fülemben csengenek azok a szavak, melyeket pár hónappal ezelőtt Miniszterséged előtt mondottál el a képviselőházban. Minden adózó polgár és minden gazda leikéből beszéltél, amikor felhívtad a kormányt, hogy sürgősen szállíttassa le a kamatot és lépjen közbe hatalma egész súlyával a bankoknál, hogy ne vonják meg hitelüket, hanem nyújtsanak segítő kezet a bajba jutott mezőgazdaság talpraállitásánál. A beijedt tőke viselkedését hazafiatlannak minősítetted és erélyes intézkedést kívántál vele szemben. Azóta bizonyos mértékben leszállóit a bank-kamatláb, ez kétségtelenül a jelenlegi kormány érdeme; de ugyanakkor a nagy-bankok még jobban elzárkóztak a hitel-nyújtás elől és ma már husszoros fedezet mellett sem folyósítanak kölcsönt a gazdának és ezzel megbán itják az ország egész gazdasági életét. Senki sem kivánja a nagy-bankoktól, hogy fedezet nélkül nyújtsanak pénzt, sőt még azt is megérti mindenki, hogy nagyobb fedezetet kívánnak, mint a múltban, de hogy odáig fajuljon a helyzet, hogy nyíltan kimondják: »Minden agrár természetű hiteltől elzárkózunk«, az több annál, amit egy agrár ország lakossága eltűrhet. Szerintem a kormány a pengő tartásával mindenesetre óriási szolgálatot tett első sorban a tőkéseknek és nagy-bankoknak, méltán elvárhatja tehát ellenszolgáltatásképen ezektől, hogy a súlyos gazdasági helyzetet ne csak páholyból nézzék végig, hanem active is részt vegyenek a szanálásban és segítsenek hitelnyújtással az önhibájukon kívül bajbajutottakon. Ismétlem, természetesen csak ott, ahol kellő fedezetet találnak. Ez közvetve a pénzügyi kormányzatnak is megkönnyítené a helyzetét, mert nagyon sok adózó csak azért nem képes adót fizetni, mert a jelenlegi alacsony jövedelemből élni és a felemelt magas adófizetési kötelezettségnek eleget tenni nem tud, tehát átmeneti hitelre lenne szüksége, hogy honpolgári kötelességét teljesíthesse. Bár őszinte tisztelője vagyok Imrédig Béla pénzügyminiszter urnák és meghajlom nagy tudása, puritán jelleme és munkabírása előtt, egyszersmind kijelentem, hogy nem vindikálok magamnak semmi magasabb finán- ciális képzettséget és tudást, mégis azt állítom, hogy szerintem nincsen igaza, mikor azt mondja : »A pengőt azért kell tartanunk, nehogy a sok betétes másodszor is veszítsen pénzének értékéből és ezzel veszendőbe menjen örökre a bizalom a magyar pénz iránt és megszűnjön a betét és tőke képződés, melyre annyira szüksége van minden országnak.« Nem látom be ugyanis, hogy akkor, amikor a föld, ház, de minden egyéb ingatlan egyharmadára csökkent, akkor, amikor a gazda, kisiparos, kereskedő, ügyvéd, orvos és sok száz egyéb foglalkozású polgár jövedelme jóformán megszűnt, nem is szólva a sok munkanélküliről, az állam nem tud gátat vetni az árhanyatlásnak és az állam polgárainak megélhetését sem tudja kellő képen biztosítani, akkor a másik oldalon minden eszközzel védi a pengőt és ezzel még jobban megnehezíti a fentiek helyzetét. Szerintem azon a pengőtulajdonoson, aki 30 pengő helyett 10 pengőért vehet búzát, 1500 pengő helyett 500-ért földet, ugyanilyen arányban házat és egyéb ingatlant, azon a pengőtulajdonoson, akinek ma is többet hoz a pengője kamat formájában, mint amit nehéz gonddal és sokszor véres verejtékkel hoz bármily egyéb foglalkozás — nem is beszélve a mezőgazdaságról, mely csak egy óriási termés esetén hozhat ki pár fillérrel többet, mint amit az adó elvisz, ezen a pengőtulajdonoson nincs mit sajnálkozni, ez a pengőtulajdonos nem szorul ekkora védelemre. Ez nyugodtan leadhat 30 százalékot és még mindég kétszer olyan vásárló értéke marad, mint amilyen volt pár évvel ezelőtt. De tegyük fel, hogy a tőkések és bankok is elvesztik vagyonuk egy bizonyos hányadát, ahogyan ezt elvesztette a föld- és háztulajdonos, de elvesztette az ország 80 százaléka sokkal nagyobb mértékben, miért volna ez igazságtalan ? Igazságos az, hogy a búza a békebeli árnak a telén áll, igazságos az, hogy a föld a békebelinek egyharmadán áll ? Miért fájna jobban a pénzügyminiszter urnák, a pár tőkés és nagybank pénze értékének csökkenése, mint ahogy fáj az ország 80 százalékának vagyonában történt értékcsökkenés ? Szerintem nekünk nem annyira a jó szerződéseink hiányoznak a külfölddel, hanem bajaink elsősorban ott keresendők, hogy túl magasan értékelt pengőnk miatt nem vagyunk concurrens képesek a külfölddel. Azt hiszem, ha Pénzügyminiszter ur hozzájárulna ahoz, hogy a külföldre eladott gabonáért és állatokért kapott valutát az exportőr megtarthassa, olyan áremelkedés következne be és olyan forgalom, mely minden jó szerződés értékét túl szárnyalná. Teh t amig egyik oldalon a pengőtulajdonos tényleg nem veszítene — tegyük fel egy 30 százalékos devalvátión, — addig az ország minden egyéb lakossága ennek csak előnyét érezné. A bankok azt is szeretik hangoztatni, hogy nincsen pénzük, de tapasztalatból tudom, hogy 4 pengős árpa és 8 pengős búzavásárlásra korlátlan pénz áll rendelkezésre. Mindenki tudja és rebesgeti egyes nagy bankok záloglevél, utóbb dollár vásárlásait. A zálogleveleket majd 25—40 százalék nyereséggel fogják tovább adni a gazdáknak, ha a kormány erélyesen közbe nem lép. Az aranydollár rendelet, még az újabb módosítással is — mindenki előtt érthetetlen, mert ha egyszer aranypengőnk van, akkor szerintem ez kell, hogy álljon a tartozásainkra is. Az aranydollárt Amerikában sem ismerik és ott is mindenki a jelenlegi dollárral fizetheti vissza tartozását Rende- letünk eredménye az lesz, hogy az adós 5‘70-es dollárkurzuson fizeti vissza tartozását, vagy kamatját, a bankoktól véve az általuk 3 50-ért vásárolt dollárt. Kegyelmes TJram ! Tudom, bogy mindezt könnyebb elmondani, mint helyes és gyors megoldást találni, sok száz akadálya van egy sokszor egyszerűnek látszó kérdés rendezésének. Bizom Gömbös Gyulában, kormányában és Benned, mert tudom, hogy alapjában egy véleményen vagyunk, Tudom, hogy sem tudástokon, sem szorgalmatokon, sem jóindulatotokon nem fog múlni, hogy ezek a nehéz problémák megoldassanak. Tudom, hogy komoly meggondolást igényelnek ezek a kérdések és egy elhamarkodott rendelet többet árthat az országnak, mint amennyit használ. Arra kérünk, hogy képviseld személyed egész súlyával a gazdatársadalom érdekét a kormányban, mert ha sikerül a mezőgazdaságot talpra állítanotok, ezzel talpra áll az egész ország. Isten áldása kisérje munkátokat, mert ennek sikerével élünk, vagy halunk.
