Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-05-18 / 38. szám
LXT. évfolyam 38. Mám. Csütörtök Qyala, 1333 május 18. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DORAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. In memóriám. Göndöcs Benedek szobrának leleplezési ünnepélyén elmondta dr. Lindenberger János apostoli kormányzó. 1893 szeptember 9.-én délután a gyulai rom. kath. anyatemplomban idős miséspap magyarázgatta egy ujmisés papnak, kinek másnap az Ur oltárához vezetője volt, a szentmise szertartásait. Az idős miséspap Göndöcs apát ur volt, az ujmisés pap pedig csekélységem. Gyermekkorom óta az ifjú lélek meleg tiszteletével és szeretetével ragaszkodtam az apát úrhoz s mikor mint fiatal miséspap láttam, hogy mennyi őszinte bensőség, mennyi lélek lakozik az akkor már 70. év felé haladó s nagyon törékennyé lett testben, a tisztelet és szeretet érzelmei még nagyobb lángot vetettek lelkemben. Most-is ez a kettős érzelem hozott ide engem, amidőn Gyula város nemes közönsége filléreiből szobrot emelt Neki; eljöttem azért, hogy aki közelről ismertem Göndöcs Benedek apát urat, elmondjam legalább főbb vonásokban, ki volt ő e városra és a magyar hazára. Göndöcs Benedek Váradon született 1824 julius 23.-án. Középiskoláinak bevégzése után — 19 éves korában — br. Bé- mer László püspök kormányzása idején lépett be a váradi egyházmegye kispapjai közé s 1874 október 6.-án szentelték fel miséspappá. Első állomása Ujkigyós lett, hol Lehner Mihály volt a plébánosa, kitől socialis téren nagyon sokat tanult. Lehner volt ugyanis az a férfiú, aki Újkígyóson meghonosította a dohánytermelést s ezáltal falujának a legnagyobb jótevője lett. Újkígyóson Göndöcs kedves humorával, minden iránt tanúsított érdeklődésével magára vonta az ujkigyósi róm. kath. egyház kegyurának, gróf Wenckheim József Antal urnák figyelmét s hamarosan Okigyósra került udvari káplánnak; majd 1852-ben a Gróf ur végrendeletével egyetlen kis leányának, Krisztina grófnőnek gyámjául nevezi ki őt. 1863 junius 25.-én meghalt Lehner plébános és helyét Göndöcs foglalta el, kit december 30-án ünnepélyes szertartások közt iktattak be. Göndöcs folytatta egyházközségében Lehner munkáját s amint hálás volt az egyszerű íalusi nép Lehner iránt, kit Bik- szádról holtan szállított haza azért, hogy a pásztor nyája közt pihenjen, épen olyan nagy szeretettel ragaszkodott Gröndöcshöz is. 1868-ban zeer-monostöri vagy másként pusztaszeri címzetes apát, 1869-ben pedig szentszéki biró lett s Neumann Józsefnek 1873 április 30-án bekövetkezett halála után gyulai plébános. A gyulai plébániát Grócz Béla ideiglenes helyettes lelkésztől az akkori esperes, Püspöky Alajos sarkadi plébános közreműködésével 1873 augusztus 18.-án vette át s ünnepélyes beiktatása szept. 28 án történt. Göndöcs apát ur Gyulán tágabb keretek közt dolgozott tovább két évtizeden keresztül 1894 január 4 én bekövetkezett haláláig. Mint lelkipásztornak két dologra volt különösen gondja : ápolni és fokozni híveinek vallásos életét, valamint feltárni számukra a tudás kincseit. Alig iktatták be Gyulán, 1873 október 28-án, kedvelt kántora Sziber Nándor buzdítására már érintkezésbe lép Moser Lajos gráci orgonaépitővel s legyőzve minden akadályt, 1876 március 23-án a hires Zsasskovszky Endre egri karnagy, Sziber Nándor és Niedermayer Antal gyulai kántorok segítségével átveszi az uj 26 változatú orgonát, mely dispostioját, liangszinét tekintve nagyon sikerült alkotás volt s több mint 50 éven át zengett az Ur dicséretére. 1875-ben újra fedeti az anyatemplom tornyát s 1889-ben kifesteti. Érdekes az, hogy Göndöcs apát ur volt a váradi egyházmegyében az első vidéki lelkipásztor, aki felkarolta Jézus szent- séges szivének tiszteletét. E munkájában nagyban gyámolítottá őt özv. gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia úrnő, aki a ma is meglevő s a két felső mellékoltáron látható szent Szív képet ajándékozta. Rendezte az elhanyagolt Kálvária ügyét is és 1878 március 19.-én megáldotta a szent József temetőben a hívek által összehordott dombon Oppenhauserné Hopfe Anna által épitett sirboltkápolnát. Göndöcs apát úrtól származik a négy gyulai kath. temető elnevezése is. De ami lelkipásztori munkái közül a legérdekesebb és a legfontosabb is: hosszas tárgyalások után megalapítja Gyulán az autonom egyházközséget, melynek szabályzatát gr. Csáky Albin vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter 1891 május 11.-én szintén tudomásul veszi s mely szabályzat érvényben volt a legújabb alakulásig. Ismerve és elismerve a tudás áldásait, lelkipásztori gondjai közt első helyen állott az iskola. Öt uj tantermet, két tanitói lakást létesített és az elemi leányiskolák vezetésére ő hozta Gyulára az irgalmas nővéreket, biztosítva ez által időtlen időkre a női nem katholikus nevelését. Jól emlékszem reá, hogy amikor már nem tudott járni, kocsin ment az évzáró vizsgálatokra, hol azYáltala ajándékozott ezüst forintos érmékkel igyekezett a tanulókkal megkedveltetni a tudományt. Szociális és karitativ tevékenysége pedig igazán csak nemes szive dobbanásával ért véget. Mennyit irt, mennyit fáradt, hogy jó magyar népünkkel rnegkedveltesse a dohánytermelést, méhészetet, selyemtenyésztést, a dinnye és szőlőtermelést! Amidőn Wenckheim Krisztina grófnő 1862-ben férjhez ment, Göndöcs apát ur buzdítására alapította meg a gyulai árvaházat, mely abban az időben, midőn nem volt meg állami gyermekvédelem, nagyon fontos feladatot töltött be. Az ő sürgetésére jöttek az akkor még csirájában levő vármegyei kórházba az irgalmas nővérek. Amidőn pedig 1882 március 25 én a Józsefvárosban a szomorú emlékű tűzvész pusztított, I. Ferenc József király Ő Felségétől 500, képviselőtársaitól szintén 500 forintot eszközölt ki, maga is
