Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-05-18 / 38. szám
3 Békés 1938 május 18 adott 300 forintot, hogy a hajléktalanná lett lakosság minél előbb fedél alá jusson. Hány szegény fiú és leány érezte jó szivének melegét s gyermekkorából ki ne emlékeznék a régi gyulaiak közül arra a fatányérra, mellyel minden szombaton reggel megjelent a plébánia ajtajában kiosztani — sokszor jóizü megjegyzés kíséretében — a szombati szokásos alamizsnát! Irodalmi tevékenysége, melyről Szinnyei nagy munkájában számol be, követte az apát ur lelkipásztori és szociális munkáját. Jelesebb alkalommal mondott szent beszédeit mind kinyomatta: igy jelentek meg annak idején ujkigyósi és gyulai beiktató beszédei, továbbá eskető és alkalmi beszédei. Sőt 1884-ben kiadta országgyűlési beszédeit is, melyeket mint Gyula város országgyűlési képviselője 1881-1884 években tartott és azokra vonatkozó nyilatkozatokat. Pedig a politikai pálya igazán nem termett babért a jó Apát ur számára. Hogy Írásaiban mi mindenre terjedt ki a figyelme, elárulja az a nehány ciin, melyet felsorolni bátor vagyok. 1863-ban, amidőn Békésmegyében a szárazság tönkre tett mindent, a következő füzetet adja ki: »Hogyan lehet a kenyeret megszaporitani, hogy tiz család három hónapon át az éhenhalás- tól megmentessék?« »Népszerű beszélgetések a dohány okszerű kezeléséről. Különös tekintettel a szivarlevelekre, melyek a termesztőnek legtöbb jövedelmet biztosítanak.« E füzet különösen fontos volt ujkigyósi híveire s azért kétszer is kiadta azt. Amidőn pedig 1873-ban a kolera dühöngött, azonnal megjelent kis könyvecskéje arról, »Hogyan lehet a kolerában levőket meggyógyítani ?« Amint említettem már, Göndöcs apát ur sokat fáradt azért, hogy a népet az u. n. babráló foglalkozásokhoz szoktassa, miket minden nagyobb erőfeszítés nélkül, de sok haszonnal lehet folytatni. Ezért adta ki Gyulán kétszer is füzetét a selyemtenyésztésről : »Hogyan kell tenyészteni a selyem- hernyót ? Legszükségesebb tudni valók a selyemtenyésztésről a gyermekek és a nép számára.* Majd 1884-ben pedig a méhekkel is foglalkozik: »Pár őszinte szó a méhészet, gyümölcsészet és selyemtenyésztésnek az országban mielőbbi elterjesztése ügyében.* Ugyanezekkel a tárgyakkal foglalkozik a »Hasznos tudni valók«-ban bővebben, miket szintén kétszer adott ki Gyulán. Társadalmi és kulturális tevékenységét jóságos arcán állanóan elömlő derű jellemezte. E téren sokat tett a »békésmegyei régészeti és művelődéstörténeti egyesület« által, melyet Haan Lajos és Zsilinszky Mihály segítségével alapított meg s melynek évkönyveiben bontogatta szárnyait annak idején a mi nagy történetírónk, Karácsonyi János. 1873-ban alapította Göndöcs az uk- szerü méhészegyletet és Kriesch János természettudóssal együtt 1878-ban Budapesten az országos magyar méhészegyesületet. Ezek révén és a méhészeti szaklapokban elkövetett mindent, hogy a Göndöcs-féle lapozó méhkaptárt, mely véleménye szerint olcsó és jó volt, népszerűsítse. Nemes szive és előkelő gondolkodása arra is vitte őt, hogy polgártársai szórakozásáról gondoskodjék. Sokan emlékezünk még arra, hogy mi volt a mai népkert helyén ! Göndöcs apát ur tüntette el ezt — a város belsejében húzódó — malária fészket; alakította át népkertté, nem törődve sokaknak csípős és néha izetlen birálgatásával. Társadalmi tevékenysége országos viszonylatban is megnyilvánult nem egy ízben. Sokat lehetne beszélni arról, hogyan gyarapította a nemzeti múzeum képtárát, a magyar tudományos akadémia könyvtárát, a (A „Békés“ munkatársától) Gyula város képviselőtestülete hótíőn, folyo hó 15 én délelőtt díszközgyűlést tartott, hogy Tarján Béla dr. közjegyző és társai indítványa felett, Gömbös Gyula minisz'erelnök d'szpplgárrá válasz- lása tekintetében, határozatot hozzon A d:sz- közgyülésen vendégként megjelent a kormányelnök Gyulán élő nővére, Schád Jinosné is-, s kívüle még számosán az é» dk IC dók közű1. Varga Gyula dr polgármester megnyíló és üdvözlő szavai uóm Tarján Béla dr. emelkedett szólásra, s ismertette indokolását annak a beadványnak, melyet Gömbös Gyula díszpolgárrá választása ügyében nyújtottak be a képviselőtestülethez. A irianoni békekötés u'án, mondta, a kétségbeesés lett úrrá a lelkeken. Abitottuk az igazságtalan bókediktátum revízióját, de hivatalos kormányprogrammba csak Gömbös Gyula iktatta. Meggyőződéssé tette az embe lekben, hogy a revízió nem késhet soká s ezzel reményt és erőt adott a nemzetnek A revízió óriási jelentőségű a magyarság egész egyetemére nézve, különösen jelentős azonban a határszéli városokra s igy köztük Gyulára is. mzt tehát, aki a revíziót hivatalos kormányprogrammá lette, munkájában támogatni kell, s az megérdemli, hogy munkássága a legteljesebb elismerésre találjon Utána Góg András a mezőgazdaság szem pontjából mérlegelte a revízió kormányprogrammba iktatásának jelentőségét. Gömbös Gyula volt az első, aki rádiószózatában nyíltan odavagta, hogy a revíziót politikája tengelyébe áliiiotta. — Majd ha Erdély kapui megnyílnak a magyar róna termékei előtt, majd ha juhot, ökröt, gazdasági szerszámot ismét Erdélyből veszünk maid ha Gyula utcáin ismét megjelennek az ekhós szekerek s a kis rnokány lovak, hátukon a dézsával a Erdély felé ismét megindulnak a magyar munkás talicskái, lesz csak boldog ez az ország s h sz kenyere azok nak a munkásoknak, akik most kenyérteienüi lézengenek a városháza udvarán Schneider Mátyás az iparosok szemszögéből vette vizsgálat aiá a revízió kérdését. Gyulának fejlett ipara van, olyan fejlett, hogy ebben a tekintetben bármelyik kifejezetten ipari várossal is felveszi a versenyt. A gyulai ipar azonban még a békeidőben sem találta meg itt helyben a megélhetését Erdély felé orientálódott, ott keresett magának munkale hetőségeí. Egész Kolozsvárig ismeretes volt hírnevünk. Éppen ezérí, még ha fellendülés következnék is be világviszonylatban, mi gyű laiak annak nem sok hasznát látnánk a mai szűk keretek között. Iparunknak és kereskedelmünknek C3sk a régi területek visszaess tolása adhat lendületet, azzal szemben tehát aki az elszakított területek visszaszerzését po litikája középpontjába áliiiotta, a legkevesebb, amit tenni kötelesek vagyunk, az hogy díszpolgárrá választjuk. Harsányi Pál esperes rövid bevezetés utáD a következőket mondta : Én az ég világ minden kérdését elsősorban es mindenek felett a magyarság, mégpedig az ezredéves magyarság nézőpontjából nézem Rajongva tudtam szeretni fajtámat, véremet s évszázadokon át ezen a drága földön néprajzi múzeumot; hogyan gyámolította az országos zenedét stb. 1894 janrár 6.-án szürke téli délután Gyula város egész népe talpon volt. Temettük az Apát urat. Kikisértük a sz. Kereszt temetőbe a nagy pihenőre, az Ur Jézus árnyékába. Most mintha halékony teste megéledt volna: itt van közöttünk, csak hiányzik az ő drága, meleg szive. Szeressük e szobrot s becsüljük ezt meg; akkor a szent Kér szt temető sirhalma alól visszadobban Göndöcs Benedek apát ur tremes szive, mely e város lakóit, jó híveit és t magyar hazát oiy önzetlenül szerette. velünk eggyé vált, azon másnyelvü testvéreimet, kik előtt a magyar dicsőség tudott eszménnyé válni, rajongva tudom szeretni ezredéves történelmünket, mely még gyásza;- bau is fenséges, dicsőségeiben ped*g egyenesen az égig sugározódó, rajongva tudom szeretni ezt a búzatermő magyar rónát s az erdő koszoruzott Kárpátok bérceit és rajongva tudom siratni a trianoni gyászt, a vandalizmusnak ezt az iszonyatát és katedrán és gyüiós- termekben és az élet minden körülményei között a vérem lázongásával, a lelkem lángolásával, kiáltom bele ebbe a világba Petőfi szózatát: Ébredj hazám, mert ha most nem ébredsz, sóba többé nem lesz ébredésed ! A 15 éves történelmi, földrajzi, ethikai igazságtalanságnak, mely végső eredményeiben nemcsak minket, hanem az egész világot döntötte a romba, csak egy orvossága van és ez a revisió! És aki ezzel nyugszik ás kél, ébred és pihen, ezért küzd, farad és dilgexk, az nekem testvérem és megkoronázom a szeretet koronájával bármilyen felekezetű, nyelvű vagy társadalmi állású legyen is ! Ezért csatlakozom egész szivem szerint az indítványhoz Én a miniszternél is nagyobbat iátok Gömbös Gyula Ö xcelLnciájaban, látom a magyar revízió kérdésében a legfe leiősebb helyen is lánggá! égő, fénnyel mész • sze sugározodó, reménységet keltő, a magyarságban egységet teremteni akaró őserőt, amely ha egyszer igazán föl tud lángolni mindnyájunkban e csonka földön és az elrabolt részeken. nem lesz Gyulavárinál a vérző magyar határ, nem lesz rajtunk a munkanélküliség szakadozott ruhája, asztalunkon a szűkös szegénységnek fekete kenyere, hanem az ezredéves szent határok között való nagyság és jólét dicsőségében fogunk élni boldogan. Hogy szárnyat adjunk annak, aki magasra szárnyal, uj erőt annak, aki magyarságunkért. küzd fényt annak, aki fénnyel ragyog : a tiszteletadó indítványt örömmel elfogadom A nagyhatású beszédek után a képviselő testület egyhangú lelkesedéssel díszpolgárrá választotta Gombos Gyula miniszterelnököt s megbízta a polgármester*, hogy a megválasztásról illetékes helyre távirati értesítést küldjön s a díszpolgári oklevél elkészítésére az utasításokat adja meg. Értesülésünk szerint Kiss Sándor iparművész már dolgozik is a díszes kiállítású művészi okleven s vitéz Técsy László is megkezdte már a mintázását annak az ezüstből öntendő plakettnek, amelyet az oklevéllel egyidejűleg nyújtanak át ajándékkópen Göm bős Gyula kormányelnöknek. megvételre keresek. — Cun- a kiadóhivatalban. m 2-2 Stefi ÍS HMM HMí! TISZTA, MOSOTT RONGY gépek pucolásához nagyban és kicsicy- 123 2-2 ben kapható Gyulán, Keskeny-utca 31. Óriási lelkesedéssel választotta díszpolgárrá a képviselőtestület Gömbös Gyula miniszterelnököt.
