Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-12-24 / 101. szám

LXIV. PTfolyam löi. wám. Szombat tüvula, 193)3. december 94. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. hirdetési dij elnie fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Karácsony. Mindaz, ki hozzám jő és hallgatja beszédeimet, és megcselekszi azokat, meg­mondom nektek, kihez hasonló. Hasonló a házépítő emberhez, ki mélyen ásott, és az alapot kősziklára tette. Áradáskor azután ama házba üt­között a vizroham, de nem mozdíthatta meg azt, mert kősziklára pala építve. Aki pedig hallgatja, de nem cselek- szi, hasonló azon emberhez, ki házát a f öldön építette alap nélkül; amint abba ütközött az árvíz, azonnal összeomlott; és nagy lett ama háznak romlása. Szt. Lakács evang. 6, 47—49. Aki karácsony órájának eljöttével ma­gába mélyed s végigtekint Európa mai helyzetén, az rettegve eszmél arra a való­ságra, hogy a ház, amelyet az összeomlás fenyeget, a mai gazdasági világrend, a mai civilizáció, a mai Európa. A világkereskedel­met jelentő számok mindenünnét a legijesz­tőbb híreket hozzák. Ha a mi kis országunk számait nézzük, akkor elébünk tarul kivite­lünk tragikus csökkenése. Az 1930-ik év első felében havonta több mint 75 millió pengő árát, az 1931. évben nem egész 43 millió, 1932-ben pedig alig valamivel több, mint 25 millió pengő értéket vittünk csak ki. Ennek az évnek az első felében 105 millió pengővel volt kivitelünk értéke keve­sebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Vágóállatért a múlt évben 35 millió pengőt kaptunk a külföldtől, ebben az évben nem egész 9 milliót. Baromfiért, tojásért, búzáért, mindenért sokkal kevesbb pénz jött be az országba, mint a múlt évben. Egye­nesen megdöbbentő, hogy csak a talaj ter­mékenységét elősegítő sók kivitele növeke­dett, mert a külföldről a jobb években be­hozott superfosfátot ismét ki kellett szállí­tani a külföldre, mert a mi tönkrement me­zőgazdáink nem tudták megvenni. Termé­szetesen nemcsak a mi exportunk sülyedt ily nagyon, hanem az egész világé. Hi szén mi magunk is a most múló év első felében havonként még félannyi árut sem importáltunk, mjnt 1930-ban. Ennek az év­nek az első felében a behozatalunk csaknem 137 millió pengővel volt kevesebb, mint a megelőző évben. Ezek a számok nem be­szélnek, de kiabálnak. E számok mögött és ezek szigorú következményeiként felsorakoz­nak azok a számsorok, amelyek a világ munkanélküliségét jelentik. Németországban 7 millióra tehető a munkanélküliek száma, amely családtagjaikkal együtt 14 millióra szökik tel. Angliában csak a munkanélküliek száma több mint 2 millió, Olaszországban 1 millió, ennyi kb. Franciaországban is, Ame rikában 10 millió, amely számok mellett, a mi 200,00.0 munkanélkülink száma eltör­pül. 1932-ben tehát 20—25 millióra tehető a munkanélkülié nek a száma, családtagjaik­kal együtt pedig 50—60 millió ember ül tétlenül odahaza, vagy csavarog az utcákon és tárja kétségbeesetten, mit hoz a holnap. Mert a ma rosszabb, mint a tegnap. 1931- ben kevesebb: 21 millió munkanélküli volt, 1030-ban csak 13 millió. Mi lesz, ha a szá mok úgy nőnek tovább, mint ahogy eddig ? Mi lesz, ha a világ népei mind csalódnak abban a kis reményben, ami ma még élteti őket? 1912-ben, amikor Amerika hosszú évtizedek után először ismét demokratapárti elnököt választott, Wilson személyében, kint voltam Amerikában. Sohasem fetejtem el azt az égig csapkodó örömet, amely ott tombolt Newyork utcáin. És mi lett a vége ? A háború, a szörnyű erkölcsi és anyagi el­romlás. A republikánus párti elnökökben való csalódás után, most Amerika ismét de­mokratát választott. A lelkesedés, amellyel Rooseveltet megválasztották, talán még na­gyobb volt — amint az újságokból meg­ítélni lehet — a 20 év előttinél. Mit jegyez majd fel a krónikás 20 év múlva ? Róma nagy császárjainak az Antoninusoknak pén­zein, a nagy császárok képe mellett ott volt ércbe vésve a büszka felirat: »Ampliator civium«, a polgárok számának szaporitója. Erre voltak a legbüszkébbek ezek a császá­rok. A világ mai hatalmasai ennek csak az ellenkezőjét írhatják fel érmeikre. Csak a proletárok számait növelték, a népesség száma folyton fogy. Eysséric, a kiváló fran­cia statisztikus most mutatta ki, hogy Franciaország elnéptelenedése ijesztően nagy­mérvű. A 3-ik köztársaság első éveiben még évente 93.000 fővel, később csak alig 53.000-el szaporodott évente Franciaország. Auburtin, egy másik francia statisztikus egyenesen odakiáltja hazájának : »Sit ut est et non érit«. »Ha igy megy tovább, nem­sokára egyáltalán nem lesz«. De egész Európában csökkent a születések száma és ijesztő feljegyezni, hogy az egyetlen euró­pai állam, amelynek népessége ma is évről- évre csaknem 2 százalékkal növekszik, Oroszország. Az átlagos házassági termé­kenység Oroszországban kétszer ak­Örömmel állapítjuk meg, hogy kiirt pá lyá'/atunk igen nagy érdeklődést váltott ki a fiatalokból, úgyhogy, bár a pályázat meghir detese óta még mindössze csak néhány nap mult el, a pályamunkáknak egész sorát nyúj­tották már be szerkesztőségünkben. Mindez szí mutatja, hogy fiatalságunk élénk figye lemmel kíséri az életet s annak problémái elől nem tér ki könnyelmű nemtörődömséggel, vagy tótlen pesszimizmussal, hanem vizsgálja, boncolgatja s tehetsége szerint azon van, hogy a chaosból való kibontakozás lehetőségét a maga céljai felett való töprengésén keresztül gondolataival az egész nemzet egyeteme szá­mára elősegítse. A pályázat értéke főképpen ösztönző erejében rejlik, mert ha ami egyébként vaió színű a probléma súlyosságát tekintve, nem is futnak be generális megoldást jelentő ötle tek, még mindig megmarad a foglalkoztatott gondolat határozott nyeresége. Szerkesztőségünk a pályázatra beérkező pályamunkák közül a három legjobbat érté kés pályadijjal jutalmazza. A pályadij k a j kora, mint Észak- vagy Nyugat Európá­ban. A számok kiabálnak. De a számok je­lentőségüket belevésik az egész emberi életbe. Alig egy hete, hogy a legkitűnőbb német orvosi hetilapban a kiváló hamburgi tudós, Tyszka tollából a legaprólékosabb kutatásokon alapuló dolgozat jelent meg, amely a lakások folyton növő túlzsúfoltsá­gát, a fütetlen szobák szaporodását, a táp lálkozás folytonos csökkenését mutatja ki. A munkanélküliek még Németországban is, ahol segély van, alig jutnak egyszer egy héten húshoz, táplálékuk vitamin- és fehérje­szegény, a gyermekek súlya az átlagnál jóval kisebb, az angol-kór a gyermekek kö­zött az egész világon ijesztően terjed. Mi­ként hat majd ez a testi nyomorúság a lei­keikre — ki tudja megmondani 1 ? A karácsonyi gyertyák ragyogása és fénye mellett lássunk el nagyon messzire, a csaknem 1900 év előtti Efezusba, ahol a karácsonykor született Megváltó legkedve­sebb tanítványa, János apostol görnyed el­pusztíthatatlan pergamentje fölé és irja min­denkinek és minden időkre szóló levelét : És mi megismertük és hittük az Is­tennek hozzánk való szeretetét. Szeretet az Isten, és aki a szeretetben marad, Istenben marad és az Isten őbenne. A rettegés nincsen a szeretetben, hanem a teljes szeretet kirekeszti a rettegést: mert a rettegésnek gyötrelme vagyon: aki pedig retteg, nem tökéletes a szeretetben. (János ap. 1. levele 4, 16, 18.) Egész Európa retteg és fél, mit hoz a holnap. Ez a rettegés és félelem csak akkor szűnhet meg, ha az egész világon meghall­ják, mit zugnak a karácsonyi harangok. • A harangok, kis eldugott falvak szegény tem­plomainak harangjai, fénylő nagy világváro­sok csodálatos dómjainak vagyonokat érő hatalmas harangjai pedig egyaránt ezt zúg­ják : »Szeretet az Isten«. Ha ezt meghallja Európa, akkor nem kell tovább rettegnie. Dr. Gáli Géza. karácsonyi ünnepek alatt a Dobay könyvkeres­kedés kirakatában megtekinthetők. Azok számára, akiknek figyelmét pályá­zatunk elkerülte, a pályázati felhiyást az aláb - biakban ismét leközöljük : Pályázatot hirdetünk oly irás- mnnkák számára, amelyek a válsággal és annak megoldásával foglalkoznak A pályázat a fiataloké, s ezért a kor­határt B0 évben állapítottuk meg. A pályázat titkos, a pályamunkákat jeligé vet kell ellátni és a szerzői nevet le­zárt. azonos jeligével ellátott boríték ban kell egyidejűleg benyújtani lapunk szerkesztőségében. A pályamunka nem lehet terjedelmesebb 3 gépírásos oldal­nál és a papírnak csak egyik oldalára szabad írni. A pályázat lejárati napja: 1932 december 31. A három legjobb irásmunkát értékes dijakkal jutalmaz znk és lapunkban közöljük. A pályadi­jak odaítélése fölött egy bírálóbizottság fog dönteni Nagy visszhangja van a pályázati felhívásnak.

Next

/
Thumbnails
Contents