Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-09-17 / 73. szám
LMV, évfolyam 73. m*m ©ynla, 1333. szeptember 17. Sxosmbat * Előfizetési árak : Negyedévre : äelyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. \ í ■ t. hirdetési dij előre fizetendő. r r Dúl/1? C? Jt$ xLí J&. Jtl/ w POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LÁP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. a Fiié mid A magyar gazdasági és politikai közvélemény elé a múlt napokban egy tanulmány lépett, amely a sivár napi kérdések helyett a magyar nemzetgazdaság jövőjének egyik életkérdését, a termeléshez szükséges víz biztosítását tárgyalja. Abban a pillanatban lép ez a tanulmány a nyilvánosság elé, amikor az alföldi mező- gazdaság és egész közgazdaságunk lelke csordultig van keserűséggel a megélhetés válsága miatt. Köztudomású, hogy az Alföldnek nincs elég vize és csapadék hiányában úgyszólván szomjúságtól fulladozik minden nyáron. Ruttkay a Magyar Alföld öntözése c. tanulmányában megállapítja, hogy az Alföldön 18 évenként legfeljebb 3 évben fordul elő kielégítő termés és csak olyan terményeket állíthatunk elő, amelyek a nagy szárazság előtt, azaz junius végéig beérnek. Mivel pedig ez a termény csak a gabona, az Alföld szárazsága katasztrofális kényszerhelyzettel szőrit bennünk et a ma már értékesíthetetlen búza és tengeri állandó termelésére. Ha azonban a kukorica nem kap a virágzás előtt eső', ez száz millió pengőjébe kerül az országnak. Arra kell törekednünk, hogy Alföldünk a gabona többtermelésről letérjen és gyümölcsben, erőtakarmányban stb. állítsuk elő azokat a feleslegeket, amelyeket akár a belföld, akár a külföld fogyasztásánál elhelyezhetünk. A.z Alföld régi nehéz problémánk, amelynek kérdéseit már sok magyar- töprengés hordta szivén a múltban is. Az Alföldnek nincs elég vize, elég csapadéka és. ennek hijján úgyszólván megfut- Ötmillió hold föld és a rajta élő nép katasztrófája ismétlődik meg évről-óvre a szárazság folytán. Ezért egyoldalú a termelés, ezért nincs több az Alföldön évente 5 heti munkánál, ezért nincs napszám, ezért ziiliik le és korcsoso- dik el az Alföld marhaállománya. Csapadék hijján a Magyar Alföld, amelynek humusztartalma kót-há- romszorosa a nyugati talajokénak, ezért válik az ínség területévé évről évre. A Tiszavidék mezőgazdasági te- ny észidőtartam a 200—300 nap és ez alatt az idő alatt átlag csak 374 mm. csapadékhoz jut Ruttkay évtizedes adatgyűjtései szerint. E vizinsóggel szemben mód volna rá, hogy 1, 4 millió kát. holdon 2 tárolómedencében, amelyeket a természet ajándéka a Tisza mentén már megalkotott és egy segédtárolómedencében a Hortobágyon több mint 2 milliárd köbméter vizet tárolhassunk évről évre, hogy kipótoljuk nyáron át azt a csapadékhiányt, amely az Alföld termelési katasztrófáit előidézi. Csak ilyen módon lehet biztosítani az Alföld termékenységét és elhárítani azbkat a szociális bajokat, amelyek több mint fél évszázad óta az AÍföldön felütötték fejüket és kergették az osztály harc karjaiba a nyomorgó tömeget. Vadnay Andor az egykori szentesi főispán látnoki tekintettel figyelte már a múlt század végén ezeket a dolgokat és a jövőbe látó apostoli lélekkel állapította meg, hogy az Alföldön a szociális bajoknak a mun- kahiány, az osztály-ellentét a fő okozója. Az Alföldnek nincs elég vize és nincs elég jól elosztott vise ! Ahol köny- nyen és olcsón van viz, ott — láthatjuk rögtön megjelennek a bolgárok ós 10 q búzát is fizetnek egy hold bérletéért, oly gazdag az Alföld humusztaríalma. Ezt az óriási termékenységet, nemzeti kincsünket Ruttkay tervei szerint i fél millió holdon lehetne kibányászni, kiteremteni mai heverő kihasználatlan állapotával szemben. A mi Kárpátunkról minden esztendőben aranyat érő csapadék ömlik le az Alföldre, azonban ez elvész a semmibe. A Tissa vízszolgáltatásának 40 évi megfigyelése mutatja, hogy a leginségesebb esztendőben is összegyűjthető annyi víz az Alföld öntözésére (az ország területén belül), amennyi az Alföld nagy részének egy csapásra való átalakítását biztosit hat ja. (A „Békés“ munkatársától.) Az adófizetési kedvezményre vonatkozó rendelet tegnapelőtt jelent meg a hivatalos lapban. A rendelet főbb tételeit az alábbiakban ismertetjük : Mindazok az adózók, akik az együttesen kezelt közadók címén fennálló hátralékaikat, valamint az 1932. évi folyó előírásnak az előző három évnegyedre eső hányadát legkésőbb 1932. évi október hó végéig teljes egészében kiegyenlítik, tartozásukat kamatmentesen fizethetik. Az 1932 évi julíus hó 1. óta az együttesen kezelt közadók fejében teljesített befizetések során felszámított késedelmi kamatokat tőketörlesztésre kell átszámítani. Az adózó részére a pénzügyi hatóságok által eddig engedélyezett és ez idő szerint is érvényes részlett' zetési kedvezmény vagy ez év végén túl nem lépő fizetési halasztás esetén az adózó a fizet si feltételek pontos megtartása esetén kamatNem véletlen, hogy éppen az Alföld, a Duna—Tisza köze és a Tiszántúl adósodott el az utóbbi években a legjobban. Az ország itt viseli a legnagyobb terhet, a kisbirtokosság itt van a legsanyargatottabb helyzetben ; egy millió kisbirtokos és napszámos család sóhajtva várja az Alföldön a megváltást és meríthet Ruttkay hatalmas műszaki munkálataiból reménységet egy szebb jövőre. Persze a remény palántáját mindjárt leforrázza egy kérdés : Hol lehet ma ehhez megfelelő tőkét szerezni? Ruttkay Erre is megfelel. Az ország pénzügyi kényszerhelyzetének mai állapotában a transzfermoratórium folytán nálunk felhalmozott külföldi követelésekből reméli, hogy a szükséges tőkét előteremthetné. Az öntöző berendezések keretében megvalósit- ' ható két nagyszabású elektromos mü az alföldi energiatermelésre is, amely egynegyed milliárd kWh évi áramszolgáltatással járulna hozzá az alföldi városok és tanyák munkaképességéhez. Nagyon valószinü, hogy a külföldi hitelezők önkéntes elhatározással átengednék követeléseiket egy olyan, gazdasági rekonstrukció elvégzésére, amely az ország gazdasági értékét óriási mértékban növelné. Létünk és jövőnk uj evangéliuma van lefektetve az Alföld öntözésének tervében. Az alföldi nép eddig az esőt várta a magyar égre függesztett tekintettel, most ugyanígy áhitozhatik, hogy sikerüljön megoldani az öntözést, amely az Alföld életlehetőségeit mai tetszhalotti állapotából fel fogja támasztani. S. G. mentesen egyenlítheti ki tartozását. Ez a kamatmentesség kivételesen megilletheti azokat a mezőgazdasági adózókat is, akik ez évben szenvedett elemi csapások következtében a jövő évi aratásig kaptak a fizetésre halasztást. Mindaz az adóhátralékos, aki kamatmentes részletfizetési kedvezményre tart igényt, — ha az 1931. év végén fennállott tartozása az 500 pengőt nem haladja túl, — kérelmét az illetékes községi elöljáróságnak, illetve a városi adóhivatalnak illetékmentesen adhatja be. Az 500 — 5000 pengő közötti hátralék esetén a szabályszerűen felbélyegezett kérelmet az előbb említett hatóságok utján az illetékes pénzügyigazgatósághoz adhatják be, mig az 5000 pengőt meghaladó tartozás esetén a kamatmentes, illetőleg 6 százalékos kedvezményes kamatú részletfizetésre a kedvezmény a pénzügyminisztertől kérhető. Megjelent az adófizetési kedvezményre vonatkozó rendelet.
