Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-02-21 / 15. szám
LXItl. évfolyam 15. scam. Szombat Gynla, 1931, február 31. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. §w Múlt és jövő. A politika küzdelmei a mindennapi élet gondjai mellett szinte észrevétlenül maradt két olyan centenárium, amelyet ez évben kell megünnepelnünk és amelyeknek az irodalmi és történelmi társaságok szükebb körén kivül bele kellene hatolniok az egész magyarság tudatába. Az egyik a „Szent Öreg“ centenáriuma a Kazinczy Ferencé, aki 1831-ben halt meg. Ha felületesen és csak halvány iskolai emlékekkel gondolkodunk, akkor alig látunk mást Kazinczyben, mint müforditót, egy a nyelvújításért sokat támadott irót. Pedig mi minden mást, milyen sokat jelent Kazinczy működése különösen akkor,' ha a mai magyarság szomorú szemszögéből tekintjük azt! Tanult, utazott akkor, amikor nagyon kevesen tanultak és utaztak. Amikor alig jelent meg magyar könyv, lefordított mindent, amiről csak egy kevéssé is azt hitte, hogy „miveli a nemes nemzet Ízlését“. Folyóiratokat alapított. Kötetek számra menő leveleiben buzdított mindenkit, hogy olvasson, tanuljon s akiben csak egy kis tehetséget látott arra, hogy alkosson. Ő maga kettő helyett dolgozott s amikor a szerencsétlen Marti- novics-féle összeesküvés miatt ő maga is fogságba került s tintát sem kapott, a börtöne vasajtajának rozsdájából csinált színes folyadékot és azzal irt. S ha Írásaiban nincs is szenvedély, egész működését áthatotta a legnemesebb szenvedély, alkotni a haza javára. A nyelvújítás körüli nagy harcaival sem akart mást, mint „hogy a nemzet irodalma a nemzetiből magasabbra emelkedjék és a hazait az idegennel egyenlővé tegye“. A munka, amit elvégzett, a legönzetlenebb volt s mig a nemzetet gazdagította, addig maga a legnagyobb szegénységben halt meg. Ebben az önzetlenségben Kazinczy, akinek késői írók adták a „Szent Öreg“ nevét, hasonló volt ahhoz az Egyház által szentté avatott királyleányhoz, aki most lesz 700 éve, hogy meghalt a német Marburgban. Magyarországi Szent Erzsébet akkor alapított kórházakat és akkor támogatta a szegényeket, amikor a szociális munkának még tudományos rendszere nem volt, de fakadt a legmelegebb szívből és az Assisi szent magasztos és egyben alázatos tanításaiból. Már halála után rögtön legendák vették körül, 4 évvel utóbb az Egyház szentje lett s a legenda, a szeretet legendája még ma sem halványult el körülötte. Amikor a nyáron Antwerpenben jártam, a Miasz- szonyunk katedrálisának egyik kápolnájához éppen akkor értem, amikor a vezető egy kiránduló amerikai csoportnak egy a hősök emlékét megörökítő modern képet mutatott, amelyen rajta volt a belga király, a belga királyné s a királyné mögött védőszentje, magyarországi Szent Erzsébet, amint azt a vezető erősen hangsúlyozta. A belga királyné abban a tragikusan szörnyű helyzetben, amelyben Belgium a háború végéig volt, egy magyar szent csodás segítségében bízott. Most, a háború után mi vagyunk Belgium tragikus helyzetében s nekünk kell a múlthoz fordulni a jobb jövőért. Hogy ezt a jövőt hogyan érhetjük el, arra egy érdekes könyv tanít meg minket. A Domokos László Magyar feltámadás cimü könyve, amely most hagyta el a sajtót, reámutat arra az útra, amelyen járva elérhetjük bajaink gyökeres segítségét: a revíziót. Nagy történelmi készültséggel mutat arra történelmi háttérre, amely elvezetett Magyarország szétdarabolásá- hoz, feltárja a nemzetiségi kérdésben elkövetett hibáinkat is, de hirdeti, „hogy a magyar törvényhozás már leiszáz évvel a kisebbségek önren- dalkezési jogának világviszonylatban történt elismerése előtt, megtalálta a nemzeti kérdés leghelyesebb megoldási módját“. Végigvezet bátran mindazokon a hibákon, amelyeket elkövettünk, de a világ elé viszi azt is, amit alkottunk. Megmutatja a ma hibáit, de megmutatja a revízió útját is. És ime, egészen csodálatos, hogy lényegében véve semmi mást nem tanít, mint azt, amire Kazinczy figyelmeztet és amit a 700 év előtt meghalt szent magyar krályleány példája tanít. Tanulni kell, dolgozni kell és szeretetet kell árasztani. Domokos azt bizonyítja, hogy sem külföldi nagy változásoktól, sem világháborútól nem várhatjuk a revíziót, ami boldogulásunkat egyedül lehetővé teszi, de várhatjuk attól „az államalkotó művészettől, a bánásmód azon nemes humanizmusától“, amely vonzóvá teszi az elszakított magyarságnak és a nemzetiségeknek, hogy itt éljenek, hogy ide akarjanak visszajönni. Iskolákban kellene tanítani, amit Domokos mond : „a revízió politikája nem épülhet fel az erő és hatalom, vagy a történelmi jogok fitogtatásán. A revízió egyetlen módja és lehetősége szívből jövő meleg és őszinte megbecsülése minden magyar embernek. A revízió a szeretetre való képesség“. Ha ezt megtanultuk, akkor nem hiába ünnepeljük a centenáriumokat, akkor ünnepeink és munkánk egy tudatos célért való küzdelemben olvadnak össze, amelynek meg is lesz az eredménye. Dp. Gáli Géza. A kis- és 1931 évi ítéseii in A m kir, belügyminiszter, tekintettel arra, hogy a földadó az 1930. évi XXIII. t.-e. 1. §-ának rendelkezése alapján leszállittatott, ezenkívül a házadó, valamint a társulati és és tantiemadó kivetési összegében is apadás állott be, minélfogva a községi pótadó alapját képező adóknak ez a csökkenése, a községi pótadó százalékok jelentős emelkedését vonta maga után, felhatalmazást adott a vármegye alispánjának, hogy a községek 1931. évi háztartási hiányainak fedezésére a szükséghez mérten 75 százalékig terjedő pótadót engedélyezzen. A 75 százaléknál magasabb pótadót igénylő községek költségvetései továbbra is a miniszterközi bizottság felülvizsgálata alá tartoznak Betéteket jobban gyüxnölcsöztet. Kölcsönöket földbirtokra és házra méltá- jobban gyüxnölcsöztet. ^^b nyos kamatozással folyósít. JVfinden banküzlettel, biztosítással és menetjegy-árusítással foglalkozik: a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási é?: 1863. Érdekközösségben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Telefon: 7.
