Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-02-18 / 14. szám
LXIKI. évfolyam 14. szám Szerda Gyula, 1931. február 18. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Békésmegye kereskedői országos példát mutattak a megyei érdekképviseleti élet megorganizálására Az OMKE-központ és a szegedi Kereskedelmi Kamara előadói Gyulán. Alig pár hónapja, hogy az orosházi kiállítással egyidőben elhatároztatott a Békés- megyei Kereskedelmi Érdekképviseletek Sző vétségének megalakítása, melynek célja, hogy a vármegye kereskedelmét egyaránt érdeklő kérdésekben a vármegye területén levő Kereskedelmi Egyesületek és OMKE kerületek részéről egységes állásfoglalás megnyilvánulását és az egységes eljárást biztosítsa; alig pár hete, hogy Békéscsabán megtartotta alakuló gyűlését s most feltűnő gazdag tárgysorozattal és a felszólalásokban megnyilvánuló értékes tartalommal egyfelől impozáns megnyilvánulását adta a szövetség létjogosultságának, sőt szükségességének, másfelől országosan követendő példát mutatott arra, hogyan lehet, de hogyan kell is minél előbb törvényhatóságonként megszervezni az érdekképviseleti életet. A Szövetségnek február 15-i vasárnapi gyulai vándorgyűlésén, melynek kitűnő rendezése elsősorban Sándor Dénes OMKE kerületi elnök és gyulai Csincsár Dezső kerületi társelnök érdeme, az OMKE központja és a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara is képviseltette magát. Az OMKE központjából Vértes Emil alelnök, továbbá dr. Balkányi Kálmán igazgató és Nádor Jenő titkár, a szegedi Kereskedelmi Kamarából pedig Vértes Miksa kamarai alelnök és dr. Tonelli Sándor főtitkár jelentek meg. Hartenstein Ignáccal, a Szövetség elnökével és dr. Gyöngyössy János íőtitkárral élén igen nagy számban képviseltette magát a megyei Szövetséghez tartozó majdnem minden város és község. A sürü egymásutánban érkező vendégeket Sándor Dénes, továbbá gyulai Csin- csár Dezső és Ssécsi Márton fogadták. Hartenstein Ignác, a megyei Szövetség elnöke nyitotta meg a gyűlést és üdvözölte a megjelenteket. Majd felkérésére dr. Gyöngyössy János, a Szövetség főtitkára felolvasta Békésvármegye alispánjának leiratát, melyben nemcsak tudomásul veszi a Szövetség megalakulását, hanem meleghangú buzdítást intéz. Jelentette a főtitkár, hogy a Szövetség eljárt az alkalmi munkások, néhány órára alkalmazott kisegítő stb. Társadalombiztosítási dija ügyében, a dijkötelezettség megszüntetésére azonban törvénymódosításra van szükség. Ezután a megyei kereskedelemnek szakmánkénti megszervezését tárgyalta a Szövetség. Hartenstein elnök általános helyeslés közben javasolta, hogy a Tisza-konferencia óta tartott első szövetségi ülés elismerő fel- terjesztést intézzen a kultuszminiszterhez az alföldi gondolat felkarolásáért, egyben kéri a Körös-vidék kérdéseinek támogatását is. Ezután a Szövetség elfogadta a beterjesztett indítványokat és a gyűlés Hartenstein Ignác zárószavaival véget ért. A Békésmegyei Kereskedelmi Szövetség vasárnap délutáni vándorgyűlésének tisztes tanácskozását fél 5 órakor a városháza nagytermében nyilvános előadógyülés követte. A zsúfolásig megtelt nagyterem közönségének első sorában láttuk Feilitssch Bert- hold báró, Márky Barna dr. Varga Gyula ár., Almásy Alajos gróf, Háncséi József dr., Heilinger Károly, Vangyel Endre ár., Reck Géza, Jancsik Lajos és Kohn Dávidot. A magyar Hiszekegy elmondása után Hartenstein Ignác elnök utalt a kereskedelem nehéz helyzetére. Sándor Dénes kerületi elnök üdvözlő beszédje következett ezután. Beszédjében mély tisztelettel köszönti vármegyénk főispánját, aki nagy rokon- szenvvel és megbecsüléssel, meleg érdeklődéssel és figyelemmel kiséri a kereskedők munkásságát is. Gyöngyössy János dr. főtitkár a szövetség előző tanácskozásán elfogadott határozati javaslatok kivonatát ismertette. Vértes Emil az OMKE központi alel- nöke emelkedett ezután szólásra. A gondolatokban gazdag beszéd elhangzása után Feilitssch Berthold báró főispán elsőnek gratulált a kiváló előadónak, akit a nagygyűlés szűnni nem akaró lelkes ovációban részesitett. Tonelli Sándor dr. kamarai főtitkár Adakozzunk az Árvaházban lévő népkonyha fenntartására. A természetbeni adományok az Árvaházba szál- litandók, a készpénzadományok pedig a városi főpénztárba fizetendők. tartott ezután ötnegyedórás előadást a legutóbbi hollandiai útjáról. Balkányi Kálmán dr. az OMKE igazgatója szellemes felszólalásában mutatott rá a két előadás közötti kapcsolatra. Ezután a kartelltörvény javaslat 17. § ának, az úgynevezett pellengér paragrafusnak indokolatlanságát és tarthatatlanságát bizonyítót1 a, majd a kirakodóvásárok kérdését tette szóvá, melynek fokozatos leépítése egyik legsürgősebb feladat. A nagy tetszéssel fogadott felszólalásért és az elhangzott előadásokért Hartenstein elnök mondott köszönetét és a gyűlést bezárta. A Békésmegyei Kereskedelmi Testületek Szövetségének tanácskozását és előadó- gyűlését este a Kereskedelmi Csarnok fel- díszített nagytermében 100 terítékes bankett követte, melyen a hatóságok és hivatalok vezetőinek nagyrészén kívül ugyancsak részt- vettek a többi társadalmi osztályok reprezentánsai is. A kormány gondoskodik a tavaszi közmunkák biztosításáról. Ernszt Sándor népjóléti miniszter kije- lentetle, hogy valamennyi igazgatási ágban megtörténik a munkaalkalmak biztosítása. A főváros nagyarányú beruházási programot valósit meg. A Máv. betegbiztositó intézete kórházat épit. A lakásépítési állandó bizottság előtt ezernél több kölcsönkérvény fekszik. Az igénylők előreláthatólag a rendelkezésre álló 30 milliót teijes egészében igénybe veszik. A kormányhoz fordultak azzal is, hogy az öregségi biztosítás tőkéit is bocsássák építkezési célokra. A kormány ezt elvben helyesnek tartja, a megvalósítást illetőleg azonban még további tárgyalásokra van szükség. A románok elvették az algyógyi földmivesiskolát. Az algyői földmivesiskolát, amely királyi adományozás folytán előbb a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké, később Kun Kocsárd ajándékozta a magyar nemzetnek s igy lett az EMKE tulajdona, most a román Comi- tétul Agrar itéletileg elvette a magyaroktól és a románoknak adományozta. Az ítélettel kapcsolatban egy agrár szakember ajkáról hangzott el a következő fenyegetés : »Ha Algyógyot a magyaroknak adják, olyan vérfürdőt fog ott rendezni a lakosság, amelyhez képest a 48-as idők vérfürdője gyerekjáték volt«. Ezután természetesen jog ide, törvény oda, az algyógyi ősi magyar birtok román kézre került.
